Felépítés
Ergonómia
A Fujifilm FinePix HS20EXR-ről első ránézésre rögtön kijelenthetnénk, hogy semmit sem változott elődjéhez képest. Sőt, alaposabb szemrevételezés után sem találunk igazán jelentős eltérést. A forma teljesen azonos, s a kezelőszervekben sincs eltérés, csupán egy gomb funkciójában. A borítás is hasonló, hátul a hüvelykujj megtámasztásánál történt egy apróbb változás, egy hangyányival vékonyabb lett a megtámasztást végző kidudorodás, valamint az ujjunk alá valódi gumi bevonat került a korábbi textúrált, kemény műanyag helyett, amely így kényelmesebbé vált.
A markolat az ultrazoomoknál megszokott módon viszonylag vékony, de kellően mély. Kezünkkel stabil fogást érhetünk el, tenyerünk pedig szép kényelmesen simul az enyhe ívvel kialakított oldalára. A stabilitást elől és hátul is kialakított vájatok növelik. A már említett hátsó kiemelkedés mellé jól idomul a hüvelykujjunk, bár a vezérlőtárcsa ezzel való elforgatása pont a nagyméretű dudor miatt nehézkes kissé. Ezen úgy próbált segíteni a gyártó, hogy a kisebb vezérlőtárcsát és a módválasztó kereket is egy kicsit a hátlap felé döntötték. Mindkét kezelőszerv határozottan, nem túl könnyen, de nem is megszorulva jár.
Kezelőszervekben nincs hiány, ezekből fent és hátul is találunk, s nem csak a manapság megszokott elhelyezésben az LCD-től jobbra, hanem attól balra is. Ezek elhelyezése remek, könnyen megtanulható és sötétben is egész jól kitapogatható (talán az LCD-től bal oldalra lévő gombok között tévedhetünk csak el).
Az állványmenetet műanyagból készítették, helye 2,5 cm-re található az optikai tengely vetületétől, viszonylag közel az akkufoglalat fedlapjához. A közelség miatt sajnos állványra helyezett gépből nem tudjuk cserélni az akkumulátorokat, csak ha a gépet az állványról, illetve állványtalpról leszereljük. Nincs viszont ilyen gond a memóriakártyával, hiszen ez odlalt kerül a gépbe.
Optika
A Fujifilm FinePix HS20EXR-be ugyanaz az objektív került, amelyet már tavaly a HS10-ben megismerhettünk. A 4,2-126mm közötti fizikai gyújtótávolságú 30×-es zoomátfogású optika kisfilmes értékre átszámítva 24-720mm-esnek feleltethető meg. A 24mm-nek megfelelő gyújtótávolság igen szép, tágas nagylátószöget jelent. Közeli csoportképeknél, épületfotóknál, vagy belső térben való fényképezésnél jó hasznát vehetjük. Az objektív 15 lencsetagból áll 11 csoportba rendezve. Ezek közül 3 aszférikus elem található az optikában.
A zoom mechanikus zoom gyűrűvel szabályozható, mely 3 cm széles, jól megmarkolható, bordázott gumiborítású a még kényelmesebb használat érdekében. A zoomot teljesen kitekerve az objektív belső tubusa kb. 5 cm-t nyúlik előre. Az optika első felén körben, és a tubuson hosszanti irányban is jelölték az aktuális gyújtótávolságot. A gyűrű nagyjából 100-110 fokot fordul, így nagyon gyorsan belőhetjük a kívánt zoomállást, egy épületet is befogó nagylátószögtől akár egy távolabbi madárig.
A HS20-ra is feltekerhetünk nagylátószögű, vagy telekonvertert (vagy fotográfiai szűrőket, makró lencsét, stb). A frontlencse előtt 58 mm átmérőjű menet található. A külső peremen ezúttal is egy bajonett menet fut végig, ahová könnyedén felerősíthetjük a gyárilag mellékelt napellenzőt. A frontlencse védelmére egy felpattintható lencsekupak szolgál, mely szintén a készülék alaptartozék, s melyhez szíj is jár.
Optikai zoom
Képérzékelő
A FinePix HS20EXR egyik újdonsága a vadonatúj szenzor, melyet a Fujifilm idén vezetett be, s más EXR végződésű fényképezőgépbe is beépített. Az 1/2,3″ típusú hátsó megvilágítású EXR CMOS szenzor 16,3 millió teljes pixelszámú, melyből a képalkotásban 16 millió vesz részt. A hátsó megvilágítás lényegéről a HS10 tesztben már beszámoltunk.
A fényképezőgép érzékenységi tartománya igen komoly, ISO100 és ISO12800 közé állítható, 1 Fé lépésekben. Az ISO6400 és ISO12800 csak 8 illetve 4 Mpixeles felbontásban, JPEG tömörítéssel használható. Válaszhtató automatikus érzékenység is, méghozzá a felső limit meghatározásával, mely ISO400, 800, 1600 vagy 3200 lehet.
Ha szükségesnek érezzük, a zajszűrés fokát is meghatározhatjuk három lépésben. Kikapcsolni azonban nem lehet. Talán nem is baj.
Legnagyobb felbontásban 4608×3456 pixeles fotókat készíthetünk, a pixelszámot 4 Mpixelig csökkenthetjük. Az alap 4:3 oldalarány mellett 3:2 és 16:9-es formátum is választható, több felbontásban is. Fotóinkat JPEG tömörítés esetén kétféle minőségben menthetjük el, ezen kívül rendelkezésünkre áll a RAW formátum is (RAW+JPEG kombinációval is, bármely JPEG felbontásban). A .RAF fájlokat a mellékelt CD-n lévő RAW File Converter EX programmal konvertálhatjuk JPEG-gé, ami valójában a SilkyPix konverterére épül, nem a Fujifilm saját szoftvere.
LCD és kereső
A hátlapra az elődhöz hasonlóan lefelé kb. 40 fokban, felfelé kicsivel több, mint 90 fokban dönthető LCD került, melynek képátlója is megegyezik a HS10-nél megismettel, vagyis 3″-os. A felbontás azonban duplájára nőtt, a korábbi 230 ezer képpont helyett a HS20EXR-re 460 ezer szubpixeles kijelző került. A betekintési szög is remek, lentről, fentről és oldalról is egyaránt jó kontrasztú, színhelyes képet láthatunk. Az egyetlen negatívum, amit felróhatunk, az a kihajthatóság hiánya. Jó volna, ha nem csak fel-le dönthetnénk, hanem oldalra is kihajthatnánk, így portré fotózásnál is hasznát vehetnénk a szabadon forgatható LCD-nek.
A kijelző háttérvilágítását ±5 lépésben változtathatjuk meg. Itt kell megemlíteni, hogy a világosítás nem teljesen a háttérvilágítást érinti, inkább mutatja az élőkép túlexponált hatását. Az LCD képfrisstését 30 és 50 kép/mp-re is beállíthatjuk. A 30 kép/mp-nek főként gyengébb fényben lesz jelentősége, hiszen ebben a módban világosabb élőképet kapunk fókuszálás után (az exp. gomb félig lenyomott állapota), míg 50 kép/mp-nél sokkal sötétebb lesz ez a kép, viszont kellő fény esetén rövidebb exponálási késleltetéssel számolhatunk.
Az elektronikus kereső felbontása nem változott, maradt 200.000 szubpixeles. A viszonylag kis felbontás ellenére nem nevezném nagyon pixelesnek a látott képet, ennek oka viszont a kicsiny megjelenített kép. A keresőben 17,5 fokos szög alatt látszó képet láthatunk, amely megfelel egy képzeletbeli, 1×-es nagyítású, 100%-os lefedettségű TTL kereső 44%-ának.
Az EVF-et dioptria korrekciós tárcsával is ellátták, így a szemüvegesek egy része is fotózhat e keresővel is. Az LCD és az EVF közötti átkapcsolást a jobb oldalt lévő EVF/LCD gomb biztosítja, amely három üzemmódú lehet: EVF, LCD, illetve automata. Utóbbi esetben az EVF betekintő nyílásának jobb oldalán látható infravörös érzékelő figyeli, hogy mikor kerül az arcunk a kereső elé, s szükség esetén átvált EVF-re.
A kereső lefedettsége 97%-os, s bár gyári adatok szerint a hátsó LCD-é 100%-os, a mi méréseink erre is 97%-os eredményt adtak.
A két kijelzőnek nem csak a beállításai ugyanazok, de pontosan ugyanazok az információk jeleníthetők meg rajtuk. Ezek mennyisége az LCD jobb alsó sarkánál lévő DISP gombbal szabályozható, vagy kapcsolható ki. Felvételi módban normál, kikapcsolt, illetve harmadoló rács és a 16:9 oldalarányt jelző vonalak megjelenítése lehetséges, valamint megjeleníthető élő hisztogram és virtuális horizont is. Normál megjelenítési módban a következő adatok olvashatók le a képernyőről: felvételi mód, arcfelismerés, fénymérési mód, sorozatmód, csendes mód, belső memória használata, vakumód, makró mód, önkioldó ikon, fókuszkeret, fókusz figyelmeztetés, bemozdulásra figyelmeztetés, stabilizátor állapota, hátralévő képek száma, érzékenység, képminőség és méret, dinamika mód, színeffektus, fehéregyensúly, akku töltöttsége (csak merülő akku esetén), dátum/időpont, záridő, rekeszérték, expozíciós skála.
A képek és videók visszajátszásánál a navigáló nyilak és a vezérlőtárcsa segítségével is lapozhatunk. A állóképbe nagyítás az LCD bal oldalán lévő ISO gombbal lehetséges, maximum 7,2×-es mértékig. A teljes nagyítás nem túl erős, ez esetben 640 pixel széles terület jelenik meg a kijelzőn, de a jó felbontás miatt már itt is jól láthatók 1×1 pixeles részletek is, vagyis a fókusz tökéletesen ellenőrizhető. Sajnos nagyított nézetben nem lapozhatunk a képek között.
Részletesebb adatokat a balra lévő AF/INFO gombbal kapunk, ekkor egy kisebb nézőkép mellett világossági hisztogram is megjelenik a kijelzőn, valamint a kiégett részek is villogtathatók.
Lehetőség van a korábbiakhoz hasonlóan indexképes megjelenítésre is. Ekkor 4, 5, 9 és 100 képes oldalak között válogathatunk.
Vaku
A FinePix HS20EXR vakuháza is hosszan előrenyúlik akár csak a korábbi csúcsmodellé. Nyitott állapotban 7 cm-re magasodik a vaku az optikai középtengely fölé. Ha a nagy távolság és a vörösszem hatás csökkentő elővillantások ellenére vörösszemek alakulnának ki, azt utólag a gépen belül javíthatjuk (feltéve, ha az arcfelismerés bekapcsolt állapotban volt).
A vaku nyitásához a bal oldalon lévő gomb használható, a gép nem képes a vakut automatikusan felnyitni. Lezárnunk is kézzel kell, ez a villanó kikapcsolt üzemmódja. További beállításai a navigációs gomb jobb irányával érhetők el. Ekkor automata, derítő (mindig villan), és lassú szinkron módok érhetők el.
A vaku teljesítményét 5 fokozatban, ±2/3 fényérték tartományon belül módosíthatjuk A vaku a villanás erősségétől függően nagyjából 5-7 mp alatt töltődik újra.
A Fujifilm hagyományaihoz híven ebben a modellben is megtalálható a Naturális fény és a Naturális+vaku témaprogram. Előbbi letiltja a vakuvillanást és természetes hatású képet készít, utóbbi pedig gyors egymásutánban egy természetes és egy vakuval bevilágított fotót hoz létre, majd mindkettőt elmenti, hogy utólag választhassuk ki a nekünk tetszőt.
A gépre egy vakupapucs is került, melyre immár TTL rendszervaku is csatlakoztatható.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A Fujifilm FinePix HS20EXR csatlakozóhelyei a bal oldalon, egy kihajtható gumifedél mögött kaptak helyet. A korábbi kettő helyett most három aljzatot találunk itt, ugyanis a kombinált AV/USB csatlakozó helyett külön A/V és külön USB aljzat került a gépre (az A/V kimenet mono). Ezek fölé pedig a C-típusú miniHDMI foglalat került, melynek révén nagy felbontású kijelzőkön élvezhetjük a fényképezőgép fotóit, videóit, és persze hangját.
Ahogy már szó volt róla, az akkufoglalat a markolat alján lévő ajtóval nyitható. A gép sajnos AA méretű ceruzaelemmel, líitum elemmel, vagy Ni-MH akkumulátorokról működtethető, gyári lítium-ion akkuról szó sincs. Igaz, ez hosszú, több napos túrázás során előnyként jelentkezhet.
Más kérdés, hogy az akkutöltöttség visszajelzéséről nemigen van információnk. A végső lemerülés előtt csak néhány perccel/képpel jelenik csak meg a villogó piros akkumulátorjel.
A gép mindössze 20 MB belső memóriával rendelkezik, ami nem igazán sok, éppen csak arra elég, ha otthon felejtenénk a memóriakártyánkat készíthessünk legkisebb (4 Mpixeles) felbontásban 20 képet (normál minőségben). Nem teljesen érthető, miért csökkent a belső memória mérete az elődhöz képest, de ez a méret már a „biztonsági tartalék” címhez is kezd kevés lenni. 2011-ben talán elvárhatnánk, hogy legalább 96, vagy 128 MB-nyi integrált flash kerüljön a gépekbe.
Memóriakártyából SD, SDHC és SDXC változatokat is használhatunk.
