Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ45 teszt

Bemutatás

A Panasonicon nem könnyű kiigazodni. Itt van ez az FZ nevű sorozatuk, olyan legendás modellekkel, mint a széria komolyabb ismertségét megalapozó FZ20, vagy a négy esztendővel ezelőtt megjelent FZ50. Ez volt a gyártó csúcskompakt kínálata. Mellette aztán kihoztak egy valamivel egyszerűbb, olcsóbb termékvonalat is a „nyolcas” családot, FZx8 jelöléssel. Nevezzük csak másodvonalnak!

A cég közben a digitális tükörreflexes piacon is próbálkozott néhány géppel, de az igazi áttörést a cserélhető objektíves kompaktjaival aratta pont két éve. Az ehhez a szériához tartozó G1, GH1 és GF1 modellek lassan átvették az FZ csúcskompaktok helyét, hiszen hasonló kivitelben és áron kínáltak jobb képminőséget. A nagy zoom iránt rajongóknak maradt a másodvonal, melyet tavaly az FZ38 képviselt. Ha szigorúan vesszük ez maradt a Panasonic csúcskompakt sorozata, szép lassan elfeledtetve az FZ50-hez hasonló monstrumokat. Aztán szinte pontosan egy év elteltével itt az utód, az FZ45, de érkezett vele egy nagytestvér is, FZ100 típusszámon, nem titkoltan az említett nagyágyú hagyományira alapozva. Az FZ45 így a királyság helyett ismét a másodhegedűs szerepét kapta. Egy kis élccel nevezhetnénk FZ100 Lightnak, mindamellett, hogy azért komoly változásokat is láthatunk elődjéhez képest.

Újdonságok

Elsőként vessük össze a 2009-es FZ38-cal, mely egy komoly lépés volt akkoriban a Panasonic részéről. Abban a gépben vezették be megújult, gyorsabb autofókusz rendszerüket és friss stabilizátorukat. A gép az addigiakhoz képest sokkal gazdagabb videó beállításokat is kínált.

A DMC-FZ45-ben mindezek megmaradtak. A mozi szolgáltatások tovább bővültek…egy kicsit. Bővítették a különböző videó effektusok választékát és mozgókép módban is használható lesz a Panasonic nemrég bevezetett Intelligens Felbontás és Intelligens Zoom szolgáltatása. Ezen felül zoomos mikrofont és videóvágást is kapunk újdonságként. A videó szolgáltatáskészlet amúgy az előd gazdag kínálatát idézi. Megmaradt a HD felbontás, a sztereó mikrofon és az összes manuális beállítás.

Az adatok feldolgozása most egy újabb generációs processzorra (Venus Engine HD II) hárul, és a képérzékelő is új. Méretben nincs különbség az elődhöz képest felbontásban viszont 2 megapixellel többet kapunk. Ez persze újabb választható képméreteket jelent, sőt egy új oldalarány, az 1:1 is megjelenik, hat új mérettel. A képformátumok a régiek maradtak azzal a különbséggel, hogy kombinált formátumnál kiválasztható a JPEG fájl tömörítési foka.

A szenzor mellett egy másik fontos területen objektívében is megújult a gép. 18x-os zoom helyett 24x-es átfogást kapunk, 27mm-es (ekv.) nagylátószög helyett pedig még szélesebbet.

Az elődben sem rossz AF-rendszer itt tovább fejlődött. Több mint dupla annyi AF-mérőmezőt kapunk, és a választott pont területe is beállítható. Az expozíció korrekció a komolyabb gépeket idézi +/-3 fényérték tartományával és végre sokkal könnyebben elérhető állíthatóságával. A sorozat azonban a nagyobb felbontás miatt gyengébb mint az elődben. Bár megtehették volna, de ezen a téren nyilván nem akartak konkurenciát állítani a sokkal jobb sorozatot kínáló FZ100-nak.

Némi fejlődést tapasztalhatunk az LCD kijelző terén is, mely 3” képátlójúra hízott, bár felbontása maradt a régi. Az újdonságok közül megemlíthető még a kezelést nagyban megkönnyítő hátsó vezérlőtárcsa, a kisebb fogyasztású akkumulátor, a frissen bevezetett Intelligens Felbontás/Zoom szolgáltatás, valamint a fehéregyensúly finomhangolás és sorozat.

A Lumix DMC-FZ45 a vele egy időben bejelentett FZ100 egyszerűbb változataként is felfogható. Képérzékelőjük mérete egyforma, azonban itt MOS helyett CCD szenzort kapunk. Az FZ100 elvileg több megapixelt kapott, kimeneti felbontásuk azonban megegyezik, tehát ugyanazokat a képméreteket kapjuk. A két modell objektívjében is teljesen megegyezik.

Különböző viszont a feldolgozórendszer, a beállítható és automatikus érzékenységi tartomány, és persze a fent említett sorozat mód, mely sokkal gyorsabb beállításokat kínál az FZ100 esetében. Ezzel együtt a videó módot is említhetem, mely a nagyobb modellben AVCHD tömörítést nyújt Full HD felbontással, tesztalanyunkban viszont meg kell elégednünk a 720 soros HD felbontással, és nagy sebességű felvételi mód sem választható.

Bár LCD kijelzőjük mérete megegyezik, az FZ100 dupla akkora felbontású, kihajtható képernyőt kapott, valamint külső vaku- és sztereó mikrofon csatlakozási lehetőséget. Előnye még a néhány plusz szoftveres funkció, mint a nagyított képváltás lehetősége, vagy a Film üzemmódok. Az FZ45 ezzel szemben jobb akku élettartammal büszkélkedhet és (amennyiben fontos) kisebb méretével – bár nem akkora a különbség, mint a korábbi első- és másodvonal között.