Felépítés
A Nikon full-frame szenzoros tükör nélküli fényképezőgépeihez egyre több olyan objektív jelenik meg, amely profi munkára is alkalmas. Ilyen a 2019-ben megjelent Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S objektív is, amelyből ugyan hiányolhatjuk az optikai stabilizátort, a váz szenzor stabilizátora ezt a hiányt pótolja. A hol a nagy fényerejű riporterzoom véget ér, ott kezdődik a sportfotósok kedvenc objektíve, a 70-200mm-es, amelyből a Nikon egyelőre csak f/2,8 fényerejű változatot kínál (a 24-70mm-esből létezik f/4-es is a Nikkor Z rendszerben).
A Nikkor Z 70-200mm f/2,8 VR S objektívet a japán gyártó még 2020. elején mutatta be, azonban a gyártásban, illetve minőségbiztosításban jelentkezett akadozások miatt a piacra kerülése jelentősen csúszott. Most azonban már kapható az objektív és bemutató példány is érkezett az országba, így mi is rávetettük magunkat, hogy alaposan kipróbáljuk.
Azt hiszem, különösebben nem kell bemutatnom a 70-200mm f/2,8-ban rejlő képességeket, bár nagypályás focimeccsre viszonylag kevés, de egy rallyra tökéletes lehet, ahogy egyébként a nagy fényereje miatt a teremsportokhoz (kézilabda, kosárlabda, stb.) is remekük használható. Van olyan is, aki nem szeret (vagy csak nem akar) fix gyújtótávolságú objektívvel portrézni, neki a 70-200/2,8 a portézásra is jó lesz.
Természetesen nem kicsi és nem is könnyű a Nikkor Z 70-200mm f/2,8 S VR, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a tükrösökhöz készült, F bajonettes Nikkor 70-200mm f/2,8G ED AF-S VRII-höz képest van-e eltérés.
Nos, a helyzet az, hogy tömegben nincs igazából változás, az F bajonettes 1540 grammos, a Z bajonettes 1440 grammos (állványgyűrűvel, de kupakok nélkül, állványgyűrű nélkül 1355 gramm, összes kupakkal és napellenzővel 1540 gramm), méretben pedig előbbi 21 cm hosszúságú, utóbbi pedig 22 cm-es.
Nyilván ez részben jó, részben rossz hír. Jó hír azért, mert biztosak lehetünk benne, hogy nem spóroltak az anyaggal és az építési- valamint a képminőség is remek lesz. Rossz hír viszont, hogy akik azért vettek tükör nélküli gépet, hogy könnyebb legyen a felszerelésük, nos ők ezzel az objektívvel egyelőre csak 100 grammot „spórolnak”, ami nem túl jelentős.
A 70 mm-től induló és 200 mm-ig nyújtózkodó telezoom objektív látószöge 34°20′-12°20′, fényereje pedig a teljes zoomtartományban f/2,8.
A berázások ellen optikai stabilizátor dolgozik, amely a Z6 és Z 7 vázak szenzorstabilizációjával együtt akár 5,5 Fé hatékonyságot is hozhat (200mm-es gyújtótávolságon).
Az objektív 21 lencsetagból épül fel, ezek között 6 ED, egy fluorit, két aszférikus és egy SR (Short wavelength Refracting) lencsetagot is alkalmaztak.
A lencsék felületét nanokristály és ARNEO-bevonatal látták el a tükröződések és becsillanások csökkentéséért, az elülső és hátsó lencsetagok külső felülete pedig a könnyebb tisztíthatóság érdekében fluor bevonatú.
A közeli témák fotózását segítendő az objektív mindössze 50 cm-es közelpontot kínál 70 mm-nél, míg 1 métert a tele végállásban, ahol 0,22×-es nagyítás érhető el.
Az élességállítást dupla léptetőmotor végzi, amely így gyors élességállítást és pontos fókuszt kínál, legyen szó akár a fázis-különbség érzékelő autofókusz módról, akár a kevés fényben előnyösebb kontraszt alapú módról.
Az objektív belső zoomos és belső élességállítású is, így sem zoomoláskor nem változik az objektív hossza, sem a frontlencse nem fordul el, illetve mozog előre-hátra az élességállítás során.
Az objektívhez nem csak az első és hátsó kupakokat, de részlegesen szirom formájú napellenzőt és állványgyűrűt is mellékel a gyártó. Az első kupak a belső füleknek köszönhetően akkor is kényelmesen a helyére pattintható, ha a napellenző az objektíven van. A napellenzőt a véletlen eltekeredés ellen retesz védi, a lecsavarás előtt ezt a bal oldali kis nyomógombot kell benyomnunk.
Az állványgyűrűt nem szerelhetjük le az objektívről, viszont a talpat a rögzítő csavar kioldását, majd a retesz gomb megnyomását követően lehúzhatjuk.
Érdemes tudni, hogy így is felcsavarozható állványtalpra, így összesen három csavarozási pozíció áll rendelkezésünkre (kettő az állványgyűrű kiegészítő talpán, egy pedig közvetlenül a gyűrűn).
A kiegészítő talpat használva a gép és az objektív hordozhatósága is jobb, bár ezt nem segíti elő csúszásgátló bevonat. Sajnos a talp nem Arca Swiss kompatibilis, így ez sem növeli a könnyebb állványra helyezést, marad az állványtalpra csavarozgatás.
A 72 mm hasznos átmérőjű elülső lencsetag elé 77 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.
A specifikáció a Nikkor Z 70-200mm f/2,8 S VR adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
A Nikkor Z 70-200mm f/2,8 S VR igazi igásló a profi munkára termett objektívek között. Bár a külsejénél nem találunk fémet, ez nem jelenti azt, hogy ne figyeltek volna oda a kompromisszummentes felépítésre, így több ponton is kapott por- és cseppállóságot biztosító szigtelést, amelynek köszönhetően mostoha időjárási körülmények között is gond nélkül használhatjuk.
A bajonett természetesen fémből készült, az időjárásálló szigetelés a bajonett csatlakozó körül is megfigyelhető.
Az objektív külseje alapján négy gyűrűt tartalmaz, ez azonban ne tévesszen meg minket. A legelső bordázott rész csupán dizájn elem, nincs forgatható gyűrű az objektív legelején.
Elölről hátafelé haladva az első gyűrűvel a gyújtótávolság, avagy a zoom állítható. Ez a gyűrű 4 cm szélességű, amely kellően széles a kényelmes használathoz. Felületét sűrűn bordázott gumi burkolattal látták el, rajta a főbb gyújtótávolságokat jelölték: 70 mm, 85 mm, 105 mm, 135 mm és 200 mm. A teljes zoomtartomány gyorsan átérthető, hiszen mindössze 80 fokot kell forgatni a zoomgyűrűn, hogy 70 mm-től 200 mm-ig érjünk.
Az élességállító gyűrű az objektív közepénm található, ez a 2 cm szélességű, bordázott műanyag gyűrű a focus-by-wire megoldás miatt az élességállítás során nem közvetlenül a lencsetagokra hat, csak a fókuszmotor vezérlésére. A kézi élességállítás során kellően finoman és precízen dolgozhatunk, lassan forgatva a gyűrűt közel egy fordulat (cca. 340 fok) elfordítás kell a két végpont közötti rész bejárásához. Persze ha kell, akkor gyorsan is tudjuk mozgatni a fókuszcsoportot, a gyűrűt gyorsan forgatva 90 foknyi elforgatással is átérünk az egyik végponttól a másikig.
Kézi élességállítás során egy hozzávetőleges virtuális skálát mutat a fényképezőgép a hátsó LCD-jén, ezen kívül viszont az objektívre is került egy OLED kijelző, ahol akár távolságskálát is megjeleníthetünk, de mutathatja a választott rekeszértéket és a gyújtótávolságot is.
Van még egy gyűrű az objektíven, ez pedig a bajonetthez legközelebb eső, kb. 1 cm szélességű vezérlőgyűrű, amelynek funkciója a gépvázon programozgató (a Z 6 és Z 7 esetében külön megadható a fotózás és videofelvétel során elérhető funkció, rekesz választás, érzékenység, expozíció kompenzáció közül).
Kapcsolóból és nyomógombból jó pár került az objektívre. A bajonetthez közel találjuk az autofókuszt és kézi élességállítást váltó A/M, alatta a fókuszhatároló kapcsolót. Utóbbival a teljes fókusztartományt korlátozhatjuk le 5 méter és végtelen közé.
Bár vastagon benne vagyunk a digitális érában, sajnos arra még mindig nem kínál lehetőséget a Z 7 gép, illetve az objektív firmware-e, hogy ehhez a kapcsolóhoz saját kezdő tárgytávolságot rendeljunk.
Nagyjából az objektív harmadánál, az OLED panel mellett találjuk a Disp gombot, amellyek a kijelzés kapcsolható be, illetve kijelzés esetén a kijelzett tartalom típusa változtatható.
Ettől lentebb egy programozható funkciójú L-Fn gombot találunk. Ennek párja az L-Fn2 kicsit előrébb, az objektív közepe táján található, amelyből nem csak egy, de 90 fokonként egy-egy található. A funkció a gépből állítható, a lista igen bőséges, nem csak AF indítás vagy rögzítés, illetve fénymérés rögzítés állítható be, de egyéb más is, pl. mélységélesség ellenőrzés, expozíció sorozat készítés, egyszeri RAW mód, segédrács megjelenítése, témakövetés indítás, stb.
Nyilván – mivel sportra is használható telezoomról van szó – a témakövetés indítás egy igen jó funkció erre a gombra.
Bár a különböző sebességgel dolgozó elektronikus gyűrű miatt a videózásnál a follow-focus nem használható, ettől függetlenül nagy méretű LCD-n a kézi élességállítás még használható lehet, illetve a Z gépek élkiemelése is segít a kézi élességállításban – akár videófelvétel közben is. A gyártó elmondása szerint egyébként az objektívet úgy fejlesztették, hogy ne jelentkezzen fókuszlégzés, így hát kíváncsian néztük meg, igaz-e az állítás.
A Nikkor Z 70-200mm f/2,8 S VR esetében igazán minimális a „focus breathing”, itt közelre állított élesség esetén enyhén nagyobb látószöget kapunk, mint távolra fókuszáláskor, így optikai kialakítása alapján videózásra is jól használható akkor is, ha átfókuszálással szeretnénk használni. Erre példát a két végállásban készült fotót tartalmazó doboz alatt mutatunk.
