Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S – teszt

0
518

Felépítés

A Nikon már a Z 6 és Z 7 full-frame szenzoros, tükör nélküli fényképezőgépeinek bejelentésekor (azaz 2018-ban a Z rendszer debütálásakor) bemutatott egy 24-70mm-es, f/4 fényerejű objektívet, amelyet azóta már mi is leteszteltünk. Ezt az objektívet, bár képminősége is kiváló, elsősorban a kis mérete és kis tömege miatt szerethetjük. Fényereje azonban elmarad a legtöbb 24-70mm-estől, az f/4 maximális blendenyílás inkább a 24-105mm, illetve 24-120mm zoomoknál megszokott. Persze már a Z rendszer indulásakor láttuk az útitervben, hogy készül egy 24-70mm f/2,8 is, de ennek az objektívnek a hivatalos megjelenésére 2019. februárig kellett várni.

A főképp profik számára ideális objektív nem is akar se kicsi, se könnyű lenni, már első ránézésre egyértelmű, hogy itt a minőségen van a hangsúly.
Jóllehet, a DSLR-ekre fejlesztett Nikkor 24-70mm f/2,8 E ED VR AF-S-nél így is közel 3 cm-rel rövidebb és 200 grammal könnyebb. A 12 cm-es hosszával és a 800 grammos tömegével azonban nem sorolhatjuk a kicsi és könnyű objektívek közé (mint a Z 24-70mm f/4 S modellt).

A 24 mm-től induló és 70 mm-ig nyújtózkodó hagyományos riporterzoom objektív látószöge 84°-34°20′, fényereje az itt megszokott kiváló f/2,8.

Az objektív 17 lencsetagból áll, ezek közül kettő extra alacsony szórású, négy pedig aszférikus.

A lencsék felületét nanokristály és ARNEO-bevonatal látták el a tükröződések és becsillanások csökkentéséért, az elülső és hátsó lencsetagok külső felülete pedig a könnyebb tisztíthatóság érdekében fluor bevonatú.

Az élességállítást léptetőmotor végzi, amely a lehető legjobb választás a Z bajonettes MILC-eknél is előforduló kontraszt alapú élességállításhoz (annak ellenére, hogy a gépek rendelkeznek fázis-különbség érzékeléssel is, a fókusz precíz finomhangolása már kontraszt alapon történik).

Mivel az objektív belső élességállítású, így a frontlencse nem fordul el, illetve előre-hátra sem mozog az élességállítás során. A gyújtótávolság változtatásakor persze már megváltozik a hossza. 70 mm-es gyújtótávolságnál 3 cm-rel hosszabb az objektív, mint 24 mm-es nagy látószögnél.

Az objektívhez puha tokot és szirom formájú napellenzőt is mellékel a gyártó. Az első kupak a belső füleknek köszönhetően akkor is kényelmesen a helyére pattintható, ha a napellenző az objektíven van. A napellenzőt a véletlen eltekeredés ellen retesz védi, a lecsavarás előtt ezt a bal oldali kis nyomógombot kell benyomnunk.

A 67 mm hasznos átmérőjű elülső lencsetag elé 82 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.

A specifikáció a Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

A Nikkor Z 24-70mm f/4 S modellel szemben az f/2,8 fényerejű változat, azaz cikkünk tárgya nem összecsukható kivitelű. A váztól 13-16 cm-ig kinyúló méretes objektívet por- és cseppállóságot adó szigetelésekkel is ellátták, így mostoha időjárási körülmények között is gond nélkül használhatjuk.

A tubus bajonetthez közeli része fém, míg a zoomgyűrű és a fókuszgyűrű között, illetve elöl hőstabil műanyag borítást kapott a 24-70mm-es f/2,8-as Nikkor Z. A bajonett természetesen fémből készült, az időjárásálló szigetelés a bajonett csatlakozó körül is megfigyelhető.

A zoomgyűrű 2,5 cm szélességű, amely kellően széles a kényelmes használathoz. Felületét sűrűn bordázott gumi burkolattal látták el, rajta a főbb gyújtótávolságokat jelölték: 24 mm, 28 mm, 35 mm, 50 mm és 70 mm. A teljes zoomtartomány gyorsan átérhető, hiszen mindössze 80 fokot kell forgatni a zoomgyűrűn, hogy 24 mm-től 70 mm-ig érjünk.

Az élességállító gyűrű az objektív elején található, ez a 1,5 cm szélességű, bordázott műanyag gyűrű a focus-by-wire megoldás miatt az élességállítás során nem közvetlenül a lencsetagokra hat, csak a fókuszmotor vezérlésére. A kézi élességállítás során kellően finoman és precízen dolgozhatunk, lassan forgatva a gyűrűt kicsivel több, mint 1,5 fordulat (cca. 630 fok) elfordítás kell a két végpont közötti rész bejárásához. Persze ha kell, akkor gyorsan is tudjuk mozgatni a fókuszcsoportot, a gyűrűt gyorsan forgatva 90 foknyi elforgatással is átérünk az egyik végponttól a másikig.

Kézi élességállítás során egy hozzávetőleges virtuális skálát mutat a fényképezőgép a hátsó LCD-jén, ezen kívül viszont az objektívre is került egy OLED kijelző, ahol akár távolságskálát is megjeleníthetünk, de mutathatja a választott rekeszértéket és a gyújtótávolságot is.

Van még egy gyűrű az objektíven, ez pedig a bajonetthez legközelebb eső, kb. 1 cm szélességű vezérlőgyűrű, amelynek funkciója a gépvázon programozgató (a Z 6 és Z 7 esetében külön megadható a fotózás és videofelvétel során elérhető funkció, rekesz választás és expozíció kompenzáció közül).

Kapcsolóból és nyomógombból összesen három található az objektív bal oldalán, egy autofókuszt és kézi élességállítást váltó A/M kapcsoló közvetlenül a bajonett csatlakozó közelében, egy programozható funkciójú L-Fn gmob a zoomgyűrű és a vezérlőgyűrű között, és egy Disp gomb az OLED panel mellett, amellyel a kijelzett tartalom változtatható meg.

Bár a különböző sebességgel dolgozó elektronikus gyűrű miatt a videózásnál a follow-focus nem használható, ettől függetlenül a nagy méretű LCD-n a kézi élességállítás még használható lehet, ezért megnéztük, van-e fókuszlégzés, és ha igen, milyen mértékű. A Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S esetében igazán minimális „focusbreathing” érhető tetten, azaz nem változik meg jelentősen a látószög a közelpontra fókuszáláskor, mint végtelen tárgytávolságnál, így optikai kialakítása alapján videózásra is jól használható akkor is, ha átfókuszálással szeretnénk használni.

Látószög változás a tárgytávolság függvényében