Kipróbáltuk: Nikon 1 J3 teszt

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Az automatikus élességállítás területén kiemelkedőek lehetnek a Nikon 1 gépek. Az ebben a kategóriában megszokott kontraszt alapú autofókusz mellett valódi fázis-különbség elvén működő mód is elérhető. A pontos technológiai megvalósítását nem ismerjük, de azt már előző tesztjeinknél is tapasztaltuk, hogy valóban sok esetben tudja a gép, merre kell indulnia a helyes élesség eléréséhez, s ilyenkor SLR-hez hasonló sebességű élességállítást kapunk (nem úgy, mint más, ezt hirdető gépeknél). Néha azonban kontraszt alapúra vált át (azonos megvilágítás esetén is), s előre-hátra keres a gép. Ilyen esetben az átlag MILC-ek sebességét hozza (de mintha gyorsult volna az 1J2-höz képest!).

A szenzorra épített fázis-különbség alapú rendszerről nem kaptunk részletes technológiai ismertetőt, viszont a látottak és tapasztaltak alapján közelítőleg feltérképezhető.
A Nikon 1 V2 szenzora:

A szenzoron bizonyos megvilágítási körülmények között (homogén, párhuzamos beeső fény, megfelelő beesési szög) jól látható vízszintes csíkozottság vehető észre, mely a szenzor szélességének 75%-ában húzódik (a hosszanti oldallal párhuzamosan), s mindösszesen 9 darab van belőle.

A törőék-sorok elhelyezkedése biztosítja, hogy a lehető legtöbb esetben használható segítséget adjon.
De fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon ez nem rontja-e a képek törőék-sor alatti részét. Nos, az esetek igen túlnyomó többségében nem.

Tulajdonképpen ennek felismerése is egy véletlen következménye. Véletlenül pont úgy sikerült a Nikon 1 V1-gyel ISO tesztábránkat lefotózni, hogy az ábra vízszintes vonalai tökéletesen párhuzamosak a szenzor hosszanti oldalával, ráadásul (s itt jön az igazi csoda!) a vonal széle pontosan a törőék alá esik. Ennek következménye, hogy a gépen belüli képfeldolgozás itt nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A törőék sortól felfelé világos, lefelé sötét részt talált, hát kiátlagolta. De ettől éppen jól láthatóvá vált a törőék sor hatása.

Ugyanezen okból jelent meg hasonló anomália az 1 V1-gyel azonos szenzort használó 1 J2 tesztképein.
Viszont az új szenzort használó 1 V2-nél nem tapasztaltunk ilyet, bármennyire is kerestük és kutattuk, ugyanazokban a pozíciókban, ahol az 1 V1 még hibázott. Ugyanígy „pixelpeeper”-kedtünk az 1 J3 esetében is, mely az 1 V2 szenzorát használja, de ez esetben sem akadtunk nyomának anomáliának, így elég biztosra vehetjük, hogy ezt a problémát valahogyan sikerült orvosolni.

Az autofókusz mérőmezőt 15×9-es mátrix pontjaira állíthatjuk (nincs jelölve, hogy hol találunk fázis-különbség érzékelő törőéket), de van lehetőség arra is, hogy a gép ismerje fel automatikusan a szükséges pozíciót. Ezen felül témakövetés és arcfelismerés is rendelkezésre áll.

Gyenge fényben a vázra szerelt zöld színű LED szolgál segédfényként, melynek hatótávolsága kb. 2-3 méter.

fókusz területek

kézi élességállítás

A fókuszmódok között egyszeri és folyamatos is választható, illetve kézi élességállítás is használható. Ez utóbbi esetben digitális zoom segíti a pontosabb élességállítást. Sokkal jobb lett volna, ha a nagyítást nem ilyen módon oldják meg. Igazság szerint kicsit érthetetlen is a dolog, hiszen a szenzor képes teljes felbontásban 60 kép/mp-es kiolvasásra is, vagyis a frissítéssel nem lenne gond, s ha a teljes képből egy képkivágást jelenítene meg a gép, tökéletesen tudnánk élességet állítani. Így sem lehetetlen, csak sokkal nehézkesebb a gyenge minőségű nagyítás miatt.

A fénymérés középpontosan súlyozott, mátrix, vagy szpot elvű lehet (a kép 2%-án).

Sorozat fényképezés

A gyors CMOS szenzor lehetővé tette, hogy sorozatfelvételt kategórián belül kiemelkedő sebességgel készítsünk.
A Nikon 1 J3 ugyanazt kínálja, mint az 1 J2, azaz normál módban kereken 5,0 kép/mp sebességgel készít sorozatot, de nagy sebességű sorozat is készíthető 10, 30 vagy 60 kép/mp-cel, teljes felbontásban, tökéletes képminőséggel.

Nagy sebességű módokban (10, 30 vagy 60 kép/mp) a sorozat a puffer telítődése után befejeződik, míg normál módban folytatódik a kártya sebességének függvényében.
A Nikon 1 J3 a J2-vel szemben már közel 50%-kal tovább, 20 képig képes nagy sebességű sorozatfelvételre, függetlenül attól, hogy RAW vagy JPEG formátumot használunk-e (érthető is ez, hiszen ilyen sebességgel csak a feldolgozatlan adatok tárolása lehetséges, majd a puffer telítődése után lehet demozaik eljárást és JPEG kódolást indítani).

Hagyományos sorozatokon túl sajnos más, különlegesebb (pl. expozíció-) sorozat nem érhető el. A kioldást normál módon felül 2, 5 vagy 10 mp-es időzítővel is végezhetjük.

Videófelvétel

Videófelvételt maximum 1920×1080 pixeles felbontásban készíthetünk, emellett 1280×720 pixeles mód áll még rendelkezésünkre. A tömörítés H.264 kodekkel történik, MOV konténerben. A képfrissítés FullHD felbontásnál váltott soros módban 60 kép/mp, vagy progresszív elvnél 30 kép/mp lehet, illetve 1280×720 pixeles felbontásnál 60 kép/mp progresszív.
A filmekbe sztereó hang kerül, a videófájlok maximális mérete fél óra.
A fél órát sokkal nem is léphetjük túl, még akkor sem, ha azonnal indítjuk a másik felvételt, mert már szobahőmérsékleten is túlmelegszik a gép fél óra videózás során. Érdekes volt látni, hogy 2×13 perc videófelvétel után az 1 J3 a következő üzenetet dobta az LCD-re:
„A fényképezőgép belső hőmérsékelte magas. A fényképezőgép most ki fog kapcsolni.”
Kíváncsiságból infravörös hőmérővel megmértem a szenzor hőmérsékletét, 51 foknak adódott, míg a külső burkolat 42 fokos volt (a markolat környékén).

A videók a szokásos minőséget hozzák, vagyis a fotóknál kissé gyengébb a dinamika átfogás így mozgóképrögzítés a csúcsfények kicsit hamarabb kiégnek, illetve a sötét tónusok is kontrasztosabban jelennek meg.
Nézzünk erre példát is (a teljes méretűek képek shift+kattintással érhetők el):

1920×1080 pixeles fotó és videó képkockák

• teljes kép
• képkivágás

• fotó
• videó

• fotó
• videó

A videofelvétel során működik a fénymérés és akár folyamatos élességállítás is használható, amely csendben és egész gyorsan teszi a dolgát (ha AF-S módot választunk, akkor viszont az exponáló gomb félig lenyomásával indítható felvétel közben az élességállítás, amely az AF-F módnál dinamikusabban fókuszál).
A mozgóképrögzítés időtartama alatt maximum 15 állóképet menthetünk el teljes felbontásban (de 16:9 oldalaránnyal), miközben a felvétel nem akad meg (valóban nem vehető észre szaggatás a videóban).

Különleges lehetőség a mozgó pillanatkép (Motion SnapShot), amely egy rövid videót készít nagy képfrissítéssel, lassított lejátszással (gépen belül lejátszva négy féle választható zenével), s emellé egy fotót is készít teljes felbontásban (16:9 oldalaránnyal).

Választhatunk nagy képfrissítési sebességű SlowMotion videórögzítést is, ez esetben 5 mp-es felvétel készülhet 400 kép/mp vagy 1200 kép/mp-es sebességgel 640×240 illetve 320×120 pixeles felbontásban, maximum 3 mp-ig. Lejátszáskor 30 kép/mp frissítéssel nézhetjük vissza a videót, amely 13,3×-es illetve 40×-es lassítást jelent.

A Nikon 1 V1 videói: