Kipróbáltuk: Nikon 1 S1 teszt

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Ezúttal is a Nikon 1 rendszerben használt hibrid fókuszrendszer került a gépbe, mely a kompaktokban használt kontraszt alapú és a tükörreflexes gépekben megszokott fáziskülönbség elvén működő automatikus élességállítás előnyeit ötvözi. Utóbbit szintén a szenzorra integrálva.

A teljes képmezőn összesen 135 db (15 x 9) fázis-alapú fókuszpontot kapunk, melyek közül a középső 73 db mező fáziskülönbség elvén is működik. Az intelligens rendszer önállóan dönti el, hogy melyik módozatot használja. Gyors mozgású témánál (például sportnál) általában a fázis alapút, míg sötétebb körülmények között a kontraszt alapút választja. Az élességállítás elég fürge, különösen jó fényviszonyok mellett, de sötétben sincs bántó lassulás, a körülményekhez képest jól teljesít a gép.

A kontraszt-, és fázis-különbségen alapuló rendszer AF pontjai

Az AF mezők kiválasztása rábízható a gép automatikájára (ilyenkor csak 41 pontot használ a készülék), de az OK gomb lenyomása után magunk is kiválaszthatunk egy tetszőleges mezőt. Beállíthatunk Témakövető módot is, mely szintén az OK gombbal rögzíthető a kívánt témán, és annak elmozdulásakor végigkíséri a teljes képmezőn. A Nikon hasonló témakövető megoldásaihoz mérten ez a rendszer is a legjobbak között van. Képes akár gyorsan elmozgó téma tökéletes nyomon követésére is, sőt a képmezőből kilépő, majd visszamozgó témát is könnyedén újra befogja.

Az élességállítás módja automata rendszer esetén háromféle lehet. AF-A beállításnál automatikusan választja ki a gép az alkalmazott AF módot, AF-S módban az expo gombot félig lenyomva aktiválódik és néhány pillanat múlva fix távolságra élesít a rendszer, AF-C módban pedig folyamatosan figyelembe veszi a kijelölt fókuszpont alatti téma távolságát és annak elmozdulása esetén korrigál. Külön menüpont alatt választhatunk Arcfelismerő fókuszt is, mely egyszerre legfeljebb 5 emberi arcot képes észlelni a képen.

Rosszabb fényviszonyok között autofókusz segédfény is bekapcsolható, de az erre szolgáló zöld színű lámpa nálunk legfeljebb 2,5 méter távolságig volt megbízható segítség.

Az élességállítási módok között kézi fókusz is választható, de sajnos cserélhető objektíves voltát meghazudtolóan rendkívül körülményes a használata. Külön élességállító gyűrűnk nincs, így kénytelenek vagyunk a hátsó tárcsa forgatásával fókuszálni, a 460 ezer képpontos LCD viszont nem sok esetben elegendő felbontású a pontos élességállításhoz. Még úgy sem, hogy 2x, 5x vagy 10x-es nagyítást kérhetünk a képernyőre, mivel ez is csak interpolált, elnagyolt. Egy hozzávetőleges távolságskálát ugyan kirajzol a gép a képernyő jobb szélére, de a valódi távolságot nem jelzi, csak az állítás iránya olvasható le róla. Semmikép sem hasznavehetetlen, de nagyon kényelmetlen így a manuális élesség beállítása.

A Nikon DSLR-ekhez hasonlóan az S1-ben is találunk elektronikus távmérő (Electronic Rangefinder) funkciót, mely az FT-1 bajonett-adapter és CPU-s objektív csatlakoztatásakor lép működésbe. A képernyő szélén apró nyilak jelzik a szükséges fókuszkorrekció irányát, vagy a tökéletes élességet.

Fénymérésnél is a képérzékelőt dolgoztatja a rendszer, melyet háromféle mérési módban használhatunk. A Mátrix fénymérés a teljes képmezőt veszi alapul az expozíció megállapításához, a Középre súlyozott mód szintén a teljes képmezőt, de leginkább a közepén lévő 4,5mm-es területet, míg a Szpot beállítás csak a képközép, vagy a választott fókuszpont körüli 2 mm-es részen mér.

Sorozat fényképezés

Az új kettős EXPEED 3A feldolgozórendszer hihetetlen sorozat sebességre képes, melyet csak akkor hisz el az ember, ha élőben is kipróbálta. Az S1 ugyanis teljes felbontásban, RAW formátumban is képes akár 60 kép/mp-es sebességre.

A gyártó komoly hangsúlyt fektetett erre a szolgáltatásra, hisz szintén azon néhány beállítás egyike, melyet külön gombról – a bal navigációs irányról – érhetünk el. Az így előhívható menüben állítható a négyfajta sorozat sebesség mód (5, 15, 30 és 60 kép/mp), valamint a háromféle (10, 5 és 2 mp-es) önkioldó. A különféle képformátumokban és sorozat módokban megmértük a készíthető képek számát, melyet az alábbi táblázat tartalmaz:

A fenti sorozatok közül egyedül az 5 kép/mp-es folytatódik a jelölt képszám után is, igaz jóval lassabban. A többi beállításban a táblázatban szereplő képszám után vége szakad a sorozatfelvételnek. A folyamatos automata élességállítás 15 kép/mp-es sebességig működik, afölött az első képhez beállított élesség lesz érvényes.

Az expozíciós sorozat viszont kicsit hiányzik a szolgáltatások sorából. Nem értem miért kellett ismét kispórolni, hisz a jóval fapadosabb kompakt gépek jó részében is megtalálható.

Videó

Elég tisztességes videofelvételi képességet kapott az S1. Alapból kétféle felbontást választhatunk, az 1920 x 1080 pixeles Full HD-t és persze az 1280 x 720 pixeles módot. A H.264 tömörítésű MOV videó fájlok legnagyobb felbontásban 60i (váltott soros) vagy 30p (progresszív) képfrissítéssel készülhetnek. Fájlméret tekintetében mindkettő azonos. 720 soros méretnél 60p és 30p lehet a képfrissítési sebesség. A mozgóképek hossza max. 20 perc lehet, fájlméretük pedig 4 GB.

A felvétel elindításához az exponáló gomb melletti videó gombot használhatjuk, és ezzel állíthatjuk meg a felvételt. Közben az expo gombbal 16:9 oldalarányú állóképek készíthetők. Felvétel közben folyamatosan működik a fénymérés és AF-C (vagy AF-A) módban az élességállítás is.

A hangfelvétel a beépített mikrofonnak köszönhetően sztereó (ACC), de a videóbeállítások menüpontnál le is tilthatjuk. A hang jelszintje automatikusan vezérelt, vagy három erősségi fokozatra állított lehet. Egy külön menüpont alatt szélzajszűrés is bekapcsolható.

A Nikon 1 S1 többféle mozgókép felvételi üzemmódot kínál, nagyjából ugyanazokat, mint állóképek esetén, így P, A, S és M módok is beállíthatók, vagyis szinte teljes hozzáférést kapunk a rekeszértékhez és a záridőhöz. Utóbbit persze nem használhatjuk teljes tartományban, csak 1/100 és 1/16 000 mp között.

A kreatív módok mellett nagysebességű felvételre is képes a készülék. 400 és 1200 kocka/mp-es sebességet választhatunk, bár ebben az esetben a felbontás csak 640 x 240 (400fps), vagy 320 x 120 pixel (1200 fps). Mindkettőhöz igen jó megvilágítás és lehetőleg természetes fény, vagy folyamatos fényű videólámpa kell, mivel a mesterséges fényforrások jó része zavaróan villog ezen a frekvencián.

Mindkét nagysebességű felvételi mód hossza korlátozott. Valós időben csak 2 mp-et rögzíthetünk, ami 400 kocka/mp-nél, normál sebességgel (30 fps) lejátszva 33 mp-es, 1200 kocka/mp-nél pedig 1 perc 40 mp-es videót ad.

Létrehozhatunk rövid mozgó pillanatképeket is négyféle, beépített zenei aláfestéssel. A pillanatkép funkció egy rövid (1,6 mp-es) videósnittet készít, majd a kioldó gomb megnyomásával egy állókép is készíthető. Ezeket egymás után fűzve áttűnésekkel, zenével játssza le a gép. Sajnos a fájlokat számítógépre kimásolva ez az előszerkesztett kis videó etűd nem tartalmazza sem a zenét sem az áttűnéseket, csak egy sima 4 mp-es videó snittet és egy 16:9 oldalarányú állóképet. Lejátszásuk csak a fényképezőgépen, illetve a Nikon ViewNX2 szoftverben lehetséges.

A videók utólag a Lejátszás menü Videó szerkesztése pontja alatt vághatók, egy kezdő és egy végpont kijelölésével.