Kipróbáltuk: Nikon 1 S2 teszt

AF, LiveView, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Ezúttal is a Nikon 1 rendszerben használt hibrid fókuszrendszer került a gépbe, mely a kompaktokban használt kontraszt alapú és a tükörreflexes gépekben megszokott fáziskülönbség elvén működő automatikus élességállítás előnyeit ötvözi. Utóbbit szintén a szenzorra integrálva.

A teljes képmezőn összesen 135 db (15×9) kontraszt-alapú fókuszpontot kapunk, melyek közül a középső 73 db mező fáziskülönbség elvén is működik. Az intelligens rendszer önállóan dönti el, hogy melyik módozatot használja. Az élességállítás kellően gyors, különösen jó fényviszonyok mellett. Gyengébb fényben a gép a kontraszt alapú élességállítást használja, amely az átlag kompaktoknál ugyan gyorsabb, de a komolyabb MILC-ek kontraszt alapú autofókuszának sebességét nem közelíti meg.

A kontraszt-, és fázis-különbségen alapuló rendszer AF pontjai

Az AF mezők kiválasztása rábízható a gép automatikájára (ilyenkor csak 41 pont közül választ), de egy pontos AF módban magunk is kiválaszthatunk egy tetszőleges mezőt. Beállíthatunk Témakövető módot is, mely az OK gombbal rögzíthető a kívánt témán, és annak elmozdulásakor végigkíséri a teljes képmezőn. A Nikon hasonló témakövető megoldásaihoz mérten ez a legjobbak között van. Képes akár gyorsan elmozgó téma tökéletes nyomon követésére is, sőt a képmezőből kilépő, majd visszamozgó témát is könnyedén újra befogja.

Az élességállítás módja automata rendszer esetén háromféle lehet. AF-A beállításnál automatikusan választja ki a gép az alkalmazott AF módot, AF-S módban az expo gombot félig lenyomva aktiválódik és néhány pillanat múlva fix távolságra élesít a rendszer, AF-C módban pedig folyamatosan figyelembe veszi a kijelölt fókuszpont alatti téma távolságát és annak elmozdulása esetén korrigál. Külön menüpont alatt választhatunk Arcfelismerő fókuszt is, mely egyszerre legfeljebb 5 emberi arcot képes észlelni a képen.

Rosszabb fényviszonyok között a gép automatikusan aktiválja a zöld AF segédfényforrását, amely kitobjektívvel kb. 2-3 méter távolságig ad elegendő fényt az élességállításhoz.

Az élességállítási módok között kézi fókusz is választható, ennek használata azonban nem túl kényelmes. Egyrészt az objektíven nincs élességállító gyűrű, így a fókuszt a hátsó vezérlőtárcsával kell állítanunk, amely még alapvetően nem is volna nagy baj, de az akár 10×-esre kinagyított képrészlet csak digitális zoom következménye, így nincs elegendő részlet a biztos élességállításhoz. Azt azonban kiemelném, hogy az 1 S2 belépőszintű gépnél nem vagyunk korlátozva, hogy a kép mely részét nagyíthatjuk ki, mint pl. a Samsung NX30-nál, ahol csak a kép közepét lehet, s ahol ez a bosszantó baki teszi szinte használhatatlanná a kézi élességállítást makrók esetében. Bár az 1 S2 egy hozzávetőleges távolságskálát ugyan kirajzol az LCD jobb szélére, a valódi távolságot nem jelzi, s azt az objektíven sem láthatjuk.

A Nikon DSLR-ekhez hasonlóan az S2-ben is találunk elektronikus távmérő (Electronic Rangefinder) funkciót, mely az FT-1 bajonett-adapter és CPU-s objektív csatlakoztatásakor lép működésbe. A képernyő szélén apró nyilak jelzik a szükséges fókuszkorrekció irányát, vagy a tökéletes élességet.

Fénymérésből háromféle mérési mód közül választhatunk. A mátrix fénymérés a teljes képmezőt veszi alapul az expozíció megállapításához, a középre súlyozott mód szintén a teljes képmezőt, de leginkább a közepén lévő 4,5mm-es területet, míg a szpot beállítás csak a képközép, vagy a választott fókuszpont körüli 2 mm-es részen mér.

Sorozat fényképezés

Noha egy külsőre is egyszerű kinézetű belépőszintű modellt lapul az asztalomon, így senki sem nézne ki belőle komolyabb sorozatfelvételi képességet, a valóságban ez a gép pontosan olyan gyors, mint drágább társai. A Nikon az 1 rendszer óta vezető a sorozatsebesség tekintetében, amely az 1 S2-nél is tetten érhető, ugyanis teljes felbontásban, RAW formátumban is képes akár 60 kép/mp-es sebességre.

A gyártó komoly hangsúlyt fektetett erre a szolgáltatásra, hisz szintén azon néhány beállítás egyike, melyet külön gombról – a bal navigációs irányról – érhetünk el. Az így előhívható menüben állítható a négyfajta sorozat sebesség mód (5, 10, 20, 30 és 60 kép/mp), valamint a háromféle (10, 5 és 2 mp-es) önkioldó. A különféle képformátumokban és sorozat módokban megmértük a készíthető képek számát, melyet az alábbi táblázat tartalmaz:

A fenti sorozatok közül egyedül az 5 kép/mp-es folytatódik a jelölt képszám után is, igaz jóval lassabban, amelynél már a kártya írási sebessége is döntő. A többi beállításban a táblázatban szereplő képszám után vége szakad a sorozatfelvételnek. A folyamatos automata élességállítás 20 kép/mp-es sebességig működik (az 1 S1-nél 15 kép/mp-ig), afölött az első képhez beállított fókusz marad meg a sorozat teljes hosszában.

Az automatikus sorozatokat azonban kihagyták az 1 S2-ből, ez is egy olyan direkt butítás, mint a RAW+JPEG funkció elhagyása. Akinek ez hiányzik, annak a komolyabb modellek között kell szétnéznie (vagy más gyártónál, hiszen az ilyen mértékű butítás azért annyira nem jellemző).

Videó

A videófelvételi képességek is igazán impozánsak. Igaz, nincs 4k felbontás, amely ma extra különlegesnek számít, de talán nincs is rá szükség (jelenleg még úgyis kevés ilyen megjelenítő van). A Full HD felbontást azonban hozza az 1 S2 is, ráadásul akár 60 kép/mp frissítéssel, progresszív módban is. A klipeket H.264 tömörítésű MOV videó fájlokba menti a gép, ezek maximális hossza 20 perc lehet.

A felvétel elindításához az exponáló gomb melletti videó gombot használhatjuk, és ezzel állíthatjuk meg a felvételt. Közben az exponáló gombbal teljes felbontású, 3:2 oldalarányú állóképek készíthetők. Felvétel közben folyamatosan működik a fénymérés és AF-C (vagy AF-A) módban az élességállítás is.

A hangfelvétel a beépített mikrofonnak köszönhetően sztereó, de a videóbeállítások menüpontnál le is tiltható. A hang jelszintje automatikusan vezérelt, vagy manuálisan három erősségi fokozatra állított lehet. Ezen kívül szélzajszűrés is bekapcsolható.

A Nikon 1 S2 haladó videófelvételi módjában többféle mozgókép felvételi üzemmódot kínál, nagyjából ugyanazokat, mint állóképek esetén, így P, A, S és M módok is beállíthatók, vagyis szinte teljes hozzáférést kapunk a rekeszértékhez és a záridőhöz, akár felvétel közben is módosíthatjuk az értékeket. Noha választhatunk 60 és 30 kép/mp között is, furcsa, hogy 30 kép/mp esetében is a minimális zársebesség 1/100 mp. Ez az éjszakai videózásnál jelent hátrányt, ugyanis maximális, ISO6400 érzékenységnél is kékórában már kevés lehet a fény a kitobjektív fényereje miatt, s az 1/100 mp-es zársebesség erre méginkább rádolgozik. Ha 1/50 mp-et választana a gép, 1 Fé-kel világosabb „filmet” kaphatnánk.

A kreatív módok mellett nagysebességű felvételre is képes a készülék. 400 és 1200 kocka/mp-es sebességet választhatunk, bár ebben az esetben a felbontás csak 640×240 (400fps), vagy 320×120 pixel (1200 fps). Mindkettőhöz igen jó megvilágítás és lehetőleg természetes fény, vagy folyamatos fényű videólámpa kell, mivel a mesterséges fényforrások jó része zavaróan villog ezen a frekvencián.

Mindkét nagysebességű felvételi mód hossza korlátozott. Valós időben csak 2 mp-et rögzíthetünk, ami 400 kocka/mp-nél, normál sebességgel (30 fps) lejátszva 33 mp-es, 1200 kocka/mp-nél pedig 1 perc 40 mp-es videót ad. Ezen videók szokásos problémája itt is jelentkezik: sajnos igen szűk sávszélességűek, így erősen tömörítettek a képkockák.

A Nikon 1 V1 videói:

https://www.youtube.com/watch?v=o4sjLIbCeb

Van lehetőség gyorsított videó készítésére is, ez esetben fixen 1920×1080 pixeles felbontást használhatunk, a gyorsítás mértéke pedig 4×-es lesz.

A Nikon 1 V3 videója:

Létrehozhatunk rövid mozgó pillanatképeket is négyféle, beépített zenei aláfestéssel. A pillanatkép funkció egy rövid (1,6 mp-es) videósnittet készít, majd a kioldó gomb megnyomásával egy állókép is készíthető. Ezeket egymás után fűzve áttűnésekkel, zenével játssza le a gép. Sajnos a fájlokat számítógépre kimásolva ez az előszerkesztett kis videó etűd nem tartalmazza sem a zenét sem az áttűnéseket, csak egy sima 4 mp-es videó snittet és egy 16:9 oldalarányú állóképet. Lejátszásuk csak a fényképezőgépen, illetve a Nikon ViewNX2 szoftverben lehetséges.

A videók utólag a Lejátszás menü Videó szerkesztése pontja alatt vághatók, egy kezdő és egy végpont kijelölésével.