Képminőség
Fájlformátumok
Háromféle tömörítési fokozat választható, ha az alapnak számító JPEG formátumban használjuk a gépet. A Fine (finom), Normal és Basic (alap) tömörítési beállítások mindegyike meglehetősen jó minőséget ad, pedig a korábbi Coolpix típusok inkább az erősebb kompressziót részesítették előnyben. A két legjobb fokozat 99 és 98%-os minősége nem is jelent túl nagy ugrást és a Basic beállítás 94%-os értéke is még nagyon jó képminőséggel párosul. Utóbbi viszont már csak fele akkora fájlméretet ad, mint a legjobb érték, így tárhelyhiánnyal küzdőknek ideális lehet.
A Coolpix P6000 – csúcskompakthoz méltóan – a RAW formátumot is támogatja, tehát azokra is gondolt a Nikon, akik nem szívesen bízzák a gépre a képek feldolgozását. Az NRW kiterjesztés ebben a modellben került első alkalommal bevezetésre és a mellékelt Nikon Capture szoftveren kívül már néhány ismertebb RAW konverter is támogatja.
Képzaj
Ha valaki kisebb csodát vár ettől az egyébként igen jól sikerült géptől, ezen a fronton nagyot csalódhat. A zajkérdés az, ahol a P6000-rel komoly nehézségekbe ütközünk. Közel 14 megapixelről van szó egy 1/1,7”-es apró szenzoron. Azt hiszem nem is kell újra elénekelnem az unalomig ismert strófát. A Coolpix P6000 bizony nem tud kimászni saját méretének és nagy felbontásának csapdájából. Ilyen felbontás és szenzor mellett már az sem kérdéses, hogy a zaj, vagy inkább a zajszűrés érvényesül jobban a képeken. Mindkettő hatásával számolnunk kell a fotókon. A helyzet persze nem katasztrofális, hisze a gép összességében nem marad alul a hasonló nagy felbontású kompaktoktól. Alacsony érzékenységeken még semmiképp. Magasabb ISO értékeknél viszont már szívnunk kell a fogunkat.
ISO64-nél – kategóriáját is figyelembe véve – még elég jó a helyzet. A gép egy fokkal jobban teljesít a 8-10 megapixeles kompakt átlagnál is, pedig itt több mint 13 megapixelről van szó. A világossági zaj elég alacsony és a színzaj is moderált, kivéve a kék csatornáét, ami magasabb a többinél. Sajnos azonban már itt is szembesülnünk kell a szűrés hatásával a képeken. Elég sok részlet elveszik, sok helyen elmosódott foltokat kapunk.
ISO100 környékén az előbb említett 8-10 megapixeles gépek átlagát hozza a gép, ami a nagyobb felbontását is figyelembe véve ettől jobb eredményt jelent. A Coolpix P6000 jobban teljesít a 10 megapixeles, egyszerűbb modellnél a P80-nál.
ISO200-nál érdekes módon semmivel sem kapunk rosszabb zajszintet, mint egy fokozattal korábban. Mind a világossági, mind a színzaj komponens közel ugyanaz mint ISO100-on. Ezt a magasabb értéket tehát büntetlenül használhatjuk, ha nem ódzkodunk a szűrés hatásától.
A következő fokozatban (ISO400) már jelentősebb emelkedés tapasztalható, főleg a színzaj terén. Itt már érvényesül a papírforma és a némileg kisebb felbontású gépekhez viszonyítva arányaiban zajosabb képet kapunk.
Az ISO800-as érték közel 3x akkora zajjal párosul, mint az ISO200-nál tapasztalható. Pedig a szűrést is sokkal erősebben végzi a gép, de hiába. A zajszint duplája a Panasonic 10 megapixeles FZ28-asának. Ez a beállítás – és az efölöttiek – már tényleg csak azoknak javasoltak, akiket nem érdekel a zaj, vagy amúgy is sokkal kisebb képméretre zsugorítják majd a fotót. A következő fokozatok ehhez mérten is kétszeres szintemelkedést hoznak. A zajszűrés már nem sokat tehet, azon kívül, hogy festménnyé mossa az eddig sem túl részletes képet.
A két legutolsó beállítás az ISO3200 és 6400, melyeket már csak akkor érhetünk el, ha max 3 megapixeles képméretet választottunk. Sajnos a gép nem csökkenti automatikusan a felbontást, addig nem engedi használni a magas érzékenységeket, amíg a fotós nem vált kis felbontásra. Ez a két beállítás már csak a gép tiszteletköre. Az ISO6400-ig emelhető érzékenység két okból kerülhetett a gépbe: 1. Más kompaktokban is van, és ez mégis csak egy drágább, komolyabb típus; 2. Miért ne, hisz nem jön az rosszul? A nagy érzékenység mellett vásárlói szempontból csak az utóbbi szól. A jóval kisebb méretnek köszönhetően mindkét beállításban alacsonyabb a zajszint, mint ISO1600-ban (3200-nál az ISO400-as szint körül marad), de mosott színekkel és részletek nélkül.
Képzaj:
A sorozatot RAW-ban is elkészítettük, amely szintén a várt eredményt hozta, hiszen itt kikapcsoltuk a zajszűrést. Ennek köszönhetően világossági zajban kb. 1 fényértékkel rosszabb eredményt kaptunk a JPEG-ben tapasztalthoz képest , a színzaj pedig az egekben volt. ISO1600-nál valamivel rosszabb volt az eredmény, mint a Nikon D3 ISO25600-as értékei RAW-ban, kikapcsolt szűréssel. A kis érzékelős és fullframe profi modell között általában is kb 4 fényérték különbség volt. A Coolpix P6000 RAW-ban ISO1600-is emelhető.
Általános képminőség
A Nikon Coolpix P6000 képminőségének legnagyobb problémája az előbb említett zajszűrés, ami már alacsony érzékenységen is komolyan rányomja bélyegét a képekre. Szerencsére itt van nekünk a RAW formátum, ami meglehetősen lágy hatású, de elég „egészséges” minőséget ad. Gondos utómunkával faraghatunk a dinamikán és a kép közepén nagyon jó részletességet kapunk. A kép sarkai ezzel szemben – főleg nagylátószögnél – homályosak. Persze mindezért nagyobb zajjal kell fizetnünk.
A JPEG képfeldolgozás a mosott végeredményt a kontrasztosabb élek túlzott kiemelésével igyekszik palástolni, ami elég határozott túlélesítést jelent, de egyáltalán nem javít a részletességen, de még annak érzetén sem. Aki JPEG-et használ, célszerű ha 1-2 élesítési fokozatot visszavesz a képfeldolgozási beállításokban. Így lágyabb képet kap, de a szemnek sokkal jobb minőséggel. RAW-ban magunk állíthatjuk be az élesítést, így szintén jobb minőség érhető el. Az alábbi két részletből a balra látható normál (3) élesítéssel JPEG-ben készült, míg a jobb oldalit RAW-ból konvertáltuk és magunk élesítettük. A bal oldalin szembetűnő az elnagyolt részletesség, míg a jobbra lévő sokkal finomabb, fotószerűbb.
A Nikon Coolpix kontrasztja jó, színei is elég közel állnak az ideálishoz, nagyon enyhe túlszaturációval. Főleg a vöröshöz közeli színekre jellemző az erősebb jelenlét, ami szinte már általánosnak számít a digitális fényképezőgépeknél. Ilyen a narancs, a halvány- és sötétvörös. A cián és zöldeskék színek ezzel szemben kicsit visszafogottabbak. Nagyon szépen adja vissza gép a természetközeli színeket, az égkék, lombzöld, és bőrszínek árnyalatait, bár a világosabb bőrszínek egy kissé pirosabbak az ideálisnál.
A Coolpix P6000 a DSLR gépektől örökölte a Nikon Picture Control szolgáltatását. Kezelése is hasonló, mint a nagyobb modelleknél. Először is négyféle színbeállítást választhatunk, az alábbiak közül: Szabványos, Természetes, Élénk, Monokróm.
Minden színsémán belül egyedileg beállíthatók a feldolgozási beállítások is (általában 7 fokozatban), vagy a gyorsbeállítás opcióval az összes +/-2 lépésben eltolható. Megváltoztathatjuk a fotók kontrasztját, élesítését és színtelítettségüket.
Élesítés
Szintén a komolyabb Nikon gépekből került átt ebbe a modellbe az Aktív D-lighting funkció. D-lighting néven már régóta használ egy dinamika-növelő szolgáltatást a Nikon, amely a fotók lejátszásakor, utólag volt alkalmazható egy képre. Ez többnyire a túl sötét árnyékos területek világosságát növelte, majd a módosított példányból új képfájlt mentett. Ez a szolgáltatás a P6000 Felvételi menüjében is elérhető maradt. Az Aktív D-lighting, ezzel szemben előre beállítható, több fokozatban, és a kép feldolgozásakor fejti ki hatását, hasonlót a sima D-lightinghoz. Kikapcsolt állása mellett három fokozatban használhatjuk:
Memória kapacitás
A Nikon P6000 érdekes módon valamivel kisebb beépített memóriát kapott, mint az elődje. A P5100-ban még kb. 52 MB volt, itt csak 48 MB áll rendelkezésre. Persze ez a kapacitás így is, úgy is kevés a 13 megapixelhez, de még a 12-höz is. Mindenképpen be kell szereznünk egy külön memóriakártyát is a géphez, ha normális mennyiségű képet szeretnénk egyszerre tárolni és nem csak kis felbontásokban tervezzük használni a gépet.
Aki a JPEG-et részesíti előnyben legalább egy 2 GB-os memóriát vásároljon, így teljes felbontásban és minőségben is közel 300 fotót menthet. A RAW formátum gyakori használata azonban inkább egy 4 GB-os, vagy nagyobb kapacitású kártyát kíván, melyek már nem is sokkal többért beszerezhetők, mint a kisebb tárhelyet kínálók. Ezek közül az SD (Secure Digital ) és SDHC (Secure Digital High Capacity) típusokat támogatja a készülék.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 48 MB-os belsõ memóriában* | 4 GB-os kártyán* |
4224×3168 RAW | 23 MB | 2 | 160 |
4224×3168 Fine | 6800 KB | 7 | 560 |
4224×3168 Normal | 3400 KB | 14 | 1200 |
4224×3168 Basic | 1600 KB | 29 | 2320 |
4224×2816 Fine | 5900 KB | 8 | 640 |
4224×2816 Normal | 2900 KB | 16 | 1280 |
4224×2816 Basic | 1400 KB | 32 | 2640 |
4224×2376 Fine | 5300 KB | 9 | 800 |
4224×2376 Normal | 2500 KB | 19 | 1600 |
4224×2376 Basic | 1200 KB | 39 | 3120 |
3168×3168 Fine | 5300 KB | 9 | 800 |
3168×3168 Normal | 2500 KB | 19 | 1600 |
3168×3168 Basic | 1200 KB | 39 | 3120 |
3264×2448 Fine | 3900 KB | 12 | 960 |
3264×2448 Normal | 1900 KB | 24 | 1920 |
3264×2448 Basic | 900 KB | 48 | 3840 |
2592×1944 Fine | 2500 KB | 19 | 1520 |
2592×1944 Normal | 1100 KB | 38 | 3120 |
2592×1944 Basic | 640 KB | 75 | 6080 |
2048×1536 Fine | 1500 KB | 31 | 2480 |
2048×1536 Normal | 800 KB | 60 | 4880 |
2048×1536 Basic | 410 KB | 114 | 9200 |
1600×1200 Fine | 950 KB | 50 | 4080 |
1600×1200 Normal | 490 KB | 96 | 7760 |
1600×1200 Basic | 270 KB | 171 | 13840 |
1280×960 Fine | 620 KB | 77 | 6240 |
1280×960 Normal | 340 KB | 140 | 11280 |
1280×960 Basic | 180 KB | 256 | 20800 |
1024×768 Fine | 410 KB | 114 | 9200 |
1024×768 Normal | 230 KB | 205 | 16640 |
1024×768 Basic | 140 KB | 342 | 27680 |
640×480 Fine | 180 KB | 256 | 20800 |
640×480 Normal | 120 KB | 385 | 31200 |
640×480 Basic | 75 KB | 616 | 49920 |
640×480/30 fps AVI | 43 mp | 58 perc 40 mp | |
640×480/15 fps AVI | 86 mp | 2 óra 2 perc 40 mp | |
320×240/15 fps AVI | 170 mp | 3 ó. 50 perc 40 mp |