Kipróbáltuk: Nikon Coolpix P80 teszt

0

Képminőség

Fájlformátumok

Az egyetlen választható állókép formátum a jó öreg JPEG (EXIF 2.2), amely 11 méretben és háromféle tömörítéssel, azaz összesen 33 változatban választható. A háromféle minőségi beállítás (Fine, Normal és Basic) 1:4, 1:8 és 1:16 tömörítést használ, saját adataink szerint ez 96%, 92% és 83%-os tömörítési minőséget jelent, amely kissé nagyobb az átlagnál, vagyis a Nikon Coolpix P80 képei az átlag 10 megapixeles mérethez képest némileg kisebbek, egyben gyengébb minőségűek. Persze itt szemmel nem látható minőségkülönbségre kell gondolni. Nem hiszen, hogy létezik ember, aki mondjuk a 99 és 96%-os minőség között különbséget tesz.

A képméretek többsége a kompaktoknál általános 4:3 oldalarányt használja (3648 x 2736, 3264 x 2448, 2592 x 1944, 2048 x 1536, 1600 x 1200, 1280 x 960, 1024 x 768, 640 x 480). Rajtuk kívül három „különleges” oldalarányú méret is választható, amelyek közül a 3:2 (3648 x 2432) és a 16:9 (3584 x 2016) eléggé elterjedt, az 1:1 arány (2736 x 2736 pixel) viszont tényleg különlegesnek mondható. Aki a gépen belül szeretne extra kis méretű, e-mailhez is „észrevétlenül” csatolható fotókká konvertálni néhány képet, a lejátszás menüben 640 x 480, 320 x 240 és 160 x 120 pixeles méret között válogathat. Ez persze egy új képpáldányt hoz létre, amely mellett az eredeti, nagy felbontású is megmarad.

Képzaj

Bár a Nikon Coolpix P80 is tíz megapixeles, mint tükörreflexes bátyja a Nikon D60, de egységnyi érzékelői közel 14x kisebbek a nagytestvérnél, ami zaj szempontjából nem a legelőnyösebb és extra feladatot ró a feldolgozórendszerre. A rendszer pedig teszi is a dolgát rendesen. A zaj szűrésének nyomai, már alacsony érzékenységeken is láthatók. A képek enyhén festmény hatásúak. Ráadásul, ha normal feldolgozási fokozatokon (élesítés, kontraszt) használjuk a gépet (összes tesztfotónk ezen az értéken készült), akkor igen kemény élesítést kapunk, vastag, kissé eltúlzott élekkel. Ez a zajnak sem tesz jót és tovább hangsúlyozza a folthatást. Jobb eredményre számíthatunk, ha visszaveszünk az élesítésből, esetleg kikapcsoljuk és utólag élesítünk a képeken, egy olyan algoritmussal, amely csak az éleket veszi figyelembe. Az alábbi táblázat képei a gép gyári beállításaival, normal (0) élesítési értéken készültek.

Képminőség




ISO64; F5,6; 1/7 mp



ISO100; F5,6; 1/10 mp



ISO200; F5,6; 1/21 mp



ISO400; F5,6; 1/38 mp



ISO800; F5,6; 1/80 mp



ISO1600; F5,6; 1/164 mp



ISO2000; F5,6; 1/208 mp



ISO3200; F5,6; 1/328 mp



ISO6400; F5,6; 1/680 mp



ISO64; F5,6; 1/7 mp



ISO100; F5,6; 1/10 mp



ISO200; F5,6; 1/21 mp



ISO400; F5,6; 1/38 mp



ISO800; F5,6; 1/80 mp



ISO1600; F5,6; 1/164 mp



ISO2000; F5,6; 1/208 mp



ISO3200; F5,6; 1/328 mp



ISO6400; F5,6; 1/680 mp



ISO64; F5,6; 1/7 mp



ISO100; F5,6; 1/10 mp



ISO200; F5,6; 1/21 mp



ISO400; F5,6; 1/38 mp



ISO800; F5,6; 1/80 mp



ISO1600; F5,6; 1/164 mp



ISO2000; F5,6; 1/208 mp



ISO3200; F5,6; 1/328 mp



ISO6400; F5,6; 1/680 mp



ISO64; F5,6; 1/7 mp



ISO100; F5,6; 1/10 mp



ISO200; F5,6; 1/21 mp



ISO400; F5,6; 1/38 mp



ISO800; F5,6; 1/80 mp



ISO1600; F5,6; 1/164 mp



ISO2000; F5,6; 1/208 mp



ISO3200; F5,6; 1/328 mp



ISO6400; F5,6; 1/680 mp

A fotók 23 °C hőmérséklet mellett készültek.

Már ISO64 érzékenységnél is látható némi zaj, ami egy tyúklépéssel előbbre jár a hasonló, de csak 8 megapixeles ultrazoomoknál. A következő érzékenységi érték az ISO100, amely kb. 2/3 fényértéknyi expozíció különbséget jelent. A világossági zaj kb. 25%-al ugrik meg, színzajban viszont a Fujifilm FinePix S8000fd-nél jobban, a Panasonic DMC-FZ18-nál kicsit gyengébben teljesít a gép. ISO200-nál nagyobb a emelkedés, de ez egy nagyobb lépés mint az előbb. A probléma inkább az, hogy a kék csatorna eddig moderált színzaj szintje közel duplájára emelkedik, ami különösen a sötétebb képrészekre lesz hatással. Az ISO400 ezzel szemben az eddig sem visszafogott zajszűrés erősödését hozza. Ennek hatására a világossági zaj az előbbi lépcsőnél kisebb mértékben növekszik, a kék csatorna színzaja pedig jelentősen az ISO200-as szint alá csökken. Ezzel együtt a kép részletei is erősen mosottá válnak. Az ISO800-as fokozat szintén az erős szűrés jegyében telik. A zajszint alig láthatóan növekszik, így aki be meri vállalni az ISO400-at, a következő lépcsővel sem jár rosszul. A Coolpix P80 ISO1600-on engedi el a gyeplőt. A zajszint az előző érték duplájára emelkedik és az 1/3 értékkel magasabb ISO2000-nél is igen jelentős a növekedése. Ezeket a fokozatokat csupán végszükség esetére és csak akkor ajánljuk, ha kis méretű fénykép a végcél. Az ISO2000 jelenti a csúcsot az érzékenységi beállítások között. Akad itt még egy ISO3200 és 6400-as lépcső is, de ezeknél már csak 3 megapixel a maximált képméret. A kisebb méretű képen nem annyira szembetűnő a zaj, épp ezért lehetséges, hogy itt már az ISO400-800-as szinttel találkozunk, persze a szűrés miatt igen részletszegény képeken.

Tudom, hogy nem korrekt összevetés, de érdekességképp hozzátenném, hogy a Coolpix P80 ISO100-on kb. azonos zajszintet mutat a Nikon D3 ISO1600-as teljesítményével (RAW formátumnál, kikapcsolt zajszűréssel).

Általános képminőség

Nem győzzük eleget hangoztatni, hogy a 10 megapixel bizony igen komoly terhet ró a gépre, legalábbis képminőség tekintetében. A kompakt fényképezőgépeknél a nagy felbontás szinte minden esetben nagyon kis érzékelővel, vagyis egyre kisebb méretű érzékelőhelyekkel párosul, ami a fényérzékenység és így a zaj szempontjából nem túl előnyös. A zajról a szűréséről az imént már volt szó. Sajnos a Nikon Coolpix P80 is azon gépek közé tartozik, melyek képminőségére nagyban rányomja bélyegét az erős zajszűrés. Emellett – mint arról az előzőekben szó volt – a képfeldolgozás eléggé túlzó, ha az alapbeállításon hagyjuk. A szűrés által erősen elmosott részletek, vastag, erősen kihúzott élekkel párosulnak.

A fényképezőgép színvisszaadása alap beállításokban elég természetes, visszafogott, némi cián túlsúllyal, amiatt kicsit hidegnek érezhetjük a képek színvilágát. A kontraszt rendben van, de ha nem elképzeléseinknek megfelelő az automata, vagy alap beállítás, nyugodtam megváltoztathatjuk az Egyéni feldolgozási opciókat. Lehetőségünk nyílik a kontraszt, képélesség és a színtelítettség beállítására 5 lépésben, vagy bízhatjuk mindezt a gép automatikájára is. A feldolgozási beállítások közép és szélső állásai az alábbi táblázatban láthatók.

Néhány előre programozott beállítás is gazdagítja a kínálatot, mint amilyen a Normál (alap beállítás), Lágyabb (portré bőrhibák lágyításához)), Élénk (erősebb színtelítettség), Még élénkebb (még erősebb telítettség, Portré (ideális bőrszín) és Fekete-fehér színmód. A fekete-fehér módban az Egyénihez hasonlóan állítható a kontraszt és a képélesség, továbbá ötféle színszűrőt választhatunk, melyekkel a különböző színtartományok emelhetők ki, vagy nyomhatók el a FF képen.

Normál

Lágy

Élénk

Még élénkebb

Portré

Fekete-fehér

Fekete-fehér (sárga szűrő)

Fekete-fehér (narancs szűrő)

Fekete-fehér (vörös szűrő)

Fekete-fehér (zöld szűrő)

A Nikon évek óta alkalmazza a D-Lighting szolgáltatást, amellyel az elkészült képen utólag egyenlíthetjük ki a képrészletek túlzott dinamika különbségét. Vegyük például azt a példát, amikor tájat fotózunk napsütésben és az elkészült képen vagy a táj lesz túl sötét, vagy az ég túl világos. Erre jelenthet orvosságot a D-lighting parancs, amit a visszajátszott képre egyszerűen kiadhatunk és egy előnézeti képen ellenőrizhetjük az eredeti és az új fotó közti dinamikakülönbséget.

D-Lighting előtt

D-Lighting után

A képminőségre, pontosabban a főleg nagylátószög adta geometriai torzításra jelenthet megoldást a szoftveres torzítás korrekció, melynek hatását a következő oldalon elemezzük.

Memória kapacitás

Ahogy már említettem, a belső memória 50 MB kapacitású, amelyre az átlagnál erősebb tömörítés ellenére is elég kevés kép fér el. Legnagyobb méretben ez olyan 10-40 fotót jelent, ami nagyjából a gép kipróbálására elég, vagy első néhány képünkre elég. Mindenképpen megéri beszerezni hozzá egy legalább 2, de inkább 4 GB-os SD kártyát, amelyre legnagyobb képméretben és legjobb tömörítésben is 400-800 fotót menthető. A maximális felbontású videónál másodpercenként kb. 1,1 MB-os számolhatunk, azaz a belső memóriába nagyjából 45 mp fér, míg egy 2 GB-os SD kártyára akár fél órás mozgóképfájlt is menthetünk. Egy fájl maximált mérete 2 GB lehet.

Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja.

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 50 MB-os belsõ memóriában* 4 GB-os kártyán*
3648×2736 Fine 5000 KB 10 800
3648×2736 Normal 2500 KB 20 1600
3648×2736 Basic 1250 KB 40 3200
3648×2432 Fine 4545 KB 11 880
3648×2432 Normal 2170 KB 23 1840
3648×2432 Basic 1110 KB 45 3600
3584×2016 Fine 3570 KB 14 1120
3584×2016 Normal 1785 KB 28 2240
3584×2016 Basic 910 KB 55 4400
2736×2736 Fine 3845 KB 13 1040
2736×2736 Normal 1850 KB 27 2160
2736×2736 Basic 940 KB 53 4240
3264×2448 Fine 4160 KB 12 960
3264×2448 Normal 2000 KB 25 2000
3264×2448 Basic 1000 KB 50 4000
2592×1944 Fine 2500 KB 20 1600
2592×1944 Normal 1250 KB 40 3200
2592×1944 Basic 640 KB 78 6240
2048×1536 Fine 1560 KB 32 2560
2048×1536 Normal 805 KB 62 4960
2048×1536 Basic 420 KB 118 9440
1600×1200 Fine 960 KB 52 4180
1600×1200 Normal 500 KB 100 8000
1600×1200 Basic 280 KB 178 14240
1280×960 Fine 625 KB 80 6400
1280×960 Normal 345 KB 145 11600
1280×960 Basic 185 KB 267 21360
1024×768 Fine 420 KB 118 9440
1024×768 Normal 235 KB 213 17040
1024×768 Basic 140 KB 356 28480
640×480 Fine 185 KB 267 21360
640×480 Normal 125 KB 401 32080
640×480 Basic 80 KB 641 51280

*JPEG esetén a tényleges fájlméret, illetve a kártyán tárolhatófotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől, illetve a fotózott témától!