Optika II.
Geometriai torzítás
Ekvivalens 27 mm ide vagy oda, a geometriai torzítás nem túl jelentős nagylátószögnél. Kb. 0,8%-os hordótorzítást mértünk, amely nem egyenletes eloszlású a képen, hanem csak a középső területre érvényes. A sarkokban még közel torzításmentes a fotó, majd befelé haladva érezhető a dongatorzítás.
A zoom emelésével az optikai hiba eltűnik, majd tele állásban újra előjön, ezúttal fordított előjellel, párnatorzítás formájában. Ennek mértéke 0,7% körüli, ami ide már kicsit magas, viszont ebben az állásban a fotótémák nagy részén nem vesszük majd észre.
Torzítások a gyujtótávolság függvényében
A Nikon Coolpix P80 érdekes szolgáltatása a szoftveres torzítás csökkentő funkció, ami bármilyen meglepő, de valóban hatásos. Mind nagylátó, mint tele állásban számíthatunk a segítségére, bár az volt az érdekes, hogy tesztünkben mindkét helyzetben kicsit eltúlozta a dolgot. Szerencsére azért így is kisebb torzítást mértünk mindkét esetben. Nagylátószögnél kb. 0,4%-os párnatorzítást, tele állásban pedig 0,1%-os hordótorzítást. Érdemes tehát bekapcsolni.
A torzítás csökkentés eredményei
Közelfényképezés, makró
Nagylátószögnél, vagyis ekvivalens 27 mm-es állásban, legfeljebb 10 cm-re közelíthetjük meg fotótémánkat, már ha a 10 cm-t a frontlencsétől mérjük. Az így kapott képen 91 x 68 mm-es terület fedhető le, ami nem számít erős makróértéknek, de közelfényképezéshez, kisebb tárgyakhoz megfelelő lehet. túl A Panasonic DMC-TZ5-tel a frontlencsétől számítva kb. 5 cm távolságból készíthetünk közelképeket, ha nagylátószögnél, ekvivalens 28 mm-en használjuk a gépet. A viszonylag nagy látószögnek itt hátrányát is érezhetjük, mivel a nagyobb képszög miatt nagyobb befogott terület is. Ezúttal 61x 46 mm-t mértünk, ami átlagos. A képminőségen persze látszik, hogy nagylátószöggel készült, hiszen a sarkok erősen homályosodnak és 2,3% körüli hordótorzításra is számíthatunk.
Makró képességek
Nem sokkal gyengébb nagyítást kapunk, ha a tele végállásban fotózunk. Itt 98 x 73 mm-es a lefedett terület és nem kell közel mennünk a témához. A frontlencsétől számítva 1,5 méter távolságból fényképezhetünk, így csökken a torzítás és jobban bevilágítható a téma. Nem is beszélve mondjuk egy félősebb kisállatról, ami közelebbről már nem vállalkozik a fotómodellségre.
Ha a gép maximális nagyítását szeretnénk kihasználni a zoomskálán zöld nyíllal jelzett pontig kell kitolnunk a gyújtótávolságot. Ez olyan 56 mm ekvivalens értéknek felel meg és a frontlencsétől számítva 1 centiméteres munkapontot is megenged. A leképezhető terület így 26 x 20 mm, ami már kiváló nagyítást sejtet. Természetesen a közelségnek ára van, hiszen így a téma bevilágításával is gondjaink lesznek. Többnyire saját objektívünk vet árnyékot rá. A geometriai torzítás és a képsarki hibák is hatványozottan jelentkeznek, de hát az extra nagyításért mindent!
Vignettálás
Nyitott rekesszel a sarkok átlagosan 19,7%-os világosság különbséget mutattak a kép közepéhez képest, ami jó indulattal átlagosnak nevezhető. A vignettálás viszonylag gyors átmenetet mutat és csak közvetlenül a sarkokban jelentkezik erőteljesebben. Ez nagyjából 2/3 fényérték különbséget jelent. Ha szűkítünk a rekeszen most is segíthetünk a problémán, mégpedig átlagosan 2,5x szer jobb értéket elérve, ami már csak 0,23 Fé-t jelent.
Ekvivalens 486 mm-es állásban a képsarki sötétedés már jelentősebb. A 22,5% kissé átlag alatti, bár ennél is láttunk már rosszabbat. Jellege elég egyenletes, hosszan és folyamatosan sötétednek a képsarkok, így többnyire csak homogén felületeken lesz zavaró. A rekeszelés ezúttal is javít a vignettáláson, de nem tünteti el. F8 értéken már csak 1/3 fényérték különbség látható, ami ~11-12%-os sötétedést jelent.
