Képminőség
Szoftver
A fényképezőgéphez mellékelt Software Suite elnevezésű CD-ROM-on különböző drivereket, az Appla Quicktime 7, valamint DirectX 9 kiegészítéseket, online telepítési lehetőséget és két hasznos segédprogramot találunk. Az egyik a képek számítógépes áttöltéséért felelős Nikon Transfer, a másik a Nikon ViewNX 1.4.0 alkalmazás, amely képnézegetőként, szerkesztőként és RAW konverterként funkcionál. A ViewNX csak alapvető szerkesztési feladatokat támogat, mint az expozíció, kontraszt, színek beállítása. A gyárilag használt színeffektek kiválasztása, az árnyékok és csúcsfények korrekciója, vagy például az élesítés. A tesztben szereplő RAW fájlok konvertálásához ezt a szoftvert használtuk. Időközben a webről letölthetővé vált az Adobe Camera RAW és DNG converter v5.5 RC verziója, amely Photoshop, vagy Photoshop Elements alatt is lehetővé teszi a Nikon D3000 NEF (RAW) fájlok feldolgozását.
A készülék megvásárlásával és egy rövid regisztrációval a tulajdonosok 2 GB-os, ingyenes tárhelyet kapnak a Nikon My PictureTown szerverén, ahol megoszthatják jobban sikerült felvételeiket a nagyvilággal. A szerverre a Nikon Transfer szoftverrel tölthetők fel a képek.
Képzaj
Ahogy említettem, a Nikon D3000 képérzékelője a D60-éval rokon. Méretük és felbontásuk is azonos, a gép feldolgozó rendszere azonban nem, így feltételezhetően nem ugyanazt a zajszintet adják, hiszen sok múlik a képadatok feldolgozásán, a zaj szűrésén is. A D3000-en nem állítható a zajszűrés mértéke, ahogy a komolyabb Nikon DSLR-eken. Ezt minden esetben a gép feldolgozórendszerére kell bíznunk.
Ebből a szempontból nagyon jól kezd a D3000, hiszen felbontás kategóriája egyik legalacsonyabb zajszintjét hozza ISO100-nál. A zaj mértéke sokkal jobb a 4/3-os gépeknél (papírforma) és leheletnyivel jobb a szintén 10 megapixeles Canon EOS-40D-nél. Még jobb a helyzet, ha a márkatársakkal vetjük össze. Kedvezőbb eredményt kaptunk a D90-nel és a D60-nal összevetve, az utóbbinál sokkal jobb a D3000.
A jó eredmény a következő néhány fokozatban is kitart. ISO200-on, szintén kategóriában kiválónak számító, alacsony szintet hoz. Még mindig a középkategóriás, hasonló felbontású, igaz régebben megjelent Canon modell alatt egy paraszthajszállal, és a 10 megapixeles Nikon elődök mellett sem kell szégyenkeznie.
ISO400 körül már eltűnik az előny a Canonnal szemben, de a márkatársaknál még így is a jobb egy picivel. A Nikon a zaj szűrésénél a legtöbb figyelmet a színzajra fordítja, amit a D3000 is nagyszerűen kordában tart. Alig érezhető. Ezzel szemben a világossági zaj elég alacsony frekvenciás, „durva” szemcsés, amellyel kevésbé tud mit kezdeni.
A gép eddigi teljesítménye kiváló, ISO800-nál viszont „csak” átlagos. Itt kezd megfordulni az egyenlet. A D90-es nagytestvértől egy picit már gyengébb, a D60-nál viszont még mindig jobb a zajszint, bár ez egyik esetben sem jelent szemmel látható, vagy zavaró különbséget.
Az ISO400-800 közötti lépcső jelenti a fordulópontot, ahol a legnagyobb zajszintnövekedést hozza a gép, közel 50%-osat. Ehhez képest ISO800 és 1600 között már csak harmadával növekszik a zaj, ami szintén a világossági zajkomponens tekintetében lehet zavaró, mert a színzajt továbbra is szépen visszafogja a gép.
Az érzékenységi beállítások csúcsa az ISO1600-as érték, bár választhatunk Hi beállítást is, ami ISO3200-nak felel meg. Emiatt nem csoda ha jelentős a zajtartalom emelkedése is. Esetünkben ez jó 60%-os, így a Hi beállítás már csak erősebb idegzetűeknek, vagy sötét helyen vaku nélkül fényképezőknek ajánlott. A zajszint itt magasabb a Canon 40D-nél és a Nikon D90-nél, de valamivel alacsonyabb a Nikon D60-nál.
Természetesen RAW formátumban is megvizsgáltuk a zajtartalmat, melynél a képek konvertálásához a kapott Nikon ViewNX szoftvert használtuk. Az egyszerű szoftverben nem állítható a zajszűrés mértéke. Sajnos az elterjedtebb és többet tudó RAW konverterek még nem támogatják a Nikon D3000 RAW (NEF) fájljait.
Talán nem meglepő, hogy RAW-ból konvertált képeinknél jóval magasabb volt a zajszint, mint a gép által feldolgozott JPG-éknél. Ez átlagosan akár 70-80%-al több zajt is jelenthet ugyanazon a fokozaton, ami nagyjából azt jelenti, hogy 1 és 1/3 Fényértéknyi különbség van a JPEG és a szűretlen RAW képek között – egy ISO400-on készült RAW zajszintje kb. az ISO1000-es JPEG zajszintnek felel meg. Persze képzeletben, hiszen ISO1000 a D3000-nél nem állítható be. Azt is hozzá kell azonban tennünk, hogy a RAW képek utólagos feldolgozhatósága és szűrhetősége sok esetben jobb képminőséget ad az egyszerű JPEG-nél.
Összességében a Nikon D3000 az alacsonyabb érzékenységi lépcsőfokokban nagyon jól teljesít, ISO800-nál hozza az elvárt formát, felette pedig nagyon picit gyengébb, bár végig jobb marad az előd D60-nál.
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
Hosszú expozíció
Hosszú expozíciós tesztünk a szokott feltételekkel zajlott. Az érzékenység ISO200, a expozíció pedig 10 perces, ami nem mindennapi hosszúság. Kíváncsiak voltunk, hogy ennyi idő alatt mennyi hotpixel és egyéb – a hosszú idegig gerjesztett érzékelőkre jellemző – képhiba keletkezik.
Hotpixelek terén nem állunk olyan rosszul. Bár a képen ennyi idő alatt szépen előjöttek a színes apró foltok és pálcikák , de még így sem zavaró mértékben. Sokkal szembetűnőbb volt a kép felső két sarkában keletkezett lilás beszűrődés, mely a szenzor melegedésének eredménye.
A Nikon D3000 ezek ellen a többi gépnél is alkalmazott „hosszú záridejű zajszűréssel” védekezik, melyet a Shooting menüben kapcsolhatunk be és 8 MP-nél hosszabb expozíciónál aktiválódik. Egyetlen hátránya csupán az, hogy a darkframe -jellegű szűréshez az expozíció hosszával megegyező idejű referenciaképre van szüksége, melyet a normal expozíció után készít el. 10 perces záridőnk így kényszerűen 20 percre nő. A végeredmény viszont mindenért kárpótol, hiszen a hotpixelekkel teljes egészében elbánik a gép, sőt a zavaró képsarki beszűrődésnek is nyoma vész.
