Kipróbáltuk: Nikon D4 teszt

AF, élőkép, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Nikon D4-ben lévő Multi-CAM 3500FX autofókusz rendszer nevét tekintve ugyanaz mint az elődben. A választható fókuszpontok tekintetében is, hiszen a képmező középső részét kitevő területen összesen 51 pont áll rendelkezésünkre, melyek között 15 keresztszenzoros, nagy érzékenységű. Az összes AF pont használható F5,6 vagy annál jobb fényerejű objektívekkel, de a rendszer F8,0-ig is működőképes maradhat, bár ilyen esetben csak 11 fókuszmező aktív. Manuális élességállításnál is hasonló a helyzet, hiszen a gépbe épített elektronikus távmérő F8,0-as fényerő mellett is képes visszajelezni nekünk a pontos élességet.

A felhasználó szabadon eldöntheti, hogy ritkább elrendezésű (21 pontos, dinamikus), vagy 9-es csoportokba rendezett dinamikus, illetve egyetlen szabadon választott fókuszmezőt használ. Az AF pontok kiválasztása a navigációs gombbal, vagy a mellette lévő joystick gombbal történhet. A navigációs gomb alatti kapcsoló „L” állásával zárolhatjuk a kiválasztott fókuszmezőt.

Ésszerűsítettek a fókuszmódok váltásán is. A Nikon D3-on és társain ugyebár több kapcsoló, és gomb volt használható erre a feladatra, most azonban megpróbáltak mindent összevonni egy-két kezelőszervbe. A legfontosabb a gép elején lévő apró kapcsoló, mellyel korábban a kétféle AF módot és a manuális élességállítást válthattuk. Az auto és manuális fókusz közti váltás most is megmaradt, és a két állásnak köszönhetően most már oda sem kell pillantanunk, hogy hol áll a kapcsoló. A közepén lévő gombot nyomva az első és hátsó tárcsákkal állíthatjuk be, hogy egyszeri (AF-S), vagy folyamatos (AF-C) fókuszt, a fenti mezőmódok valamelyikét, netán 3D témakövetést, vagy automata módot szeretnénk.

Ez eddig a kezelésen kívül ugyanaz, mint az elődben, az AF rendszer azonban mégis új, legalábbis továbbfejlesztett. Javítottak a 3D témakövetésen, mely az apróbb tárgyak lekövetésében újult meg, és egy egész fényértékkel rosszabb megvilágításnál is működőképes marad a rendszer.

A fókusz kezelőszervek közül az AF-ON gomb emelkedik még ki, mely többféle funkcióra programozható, például átveheti a D4-ről lekerült AE/AF-L gomb szerepét, mellyel rögzíthető volt az előzőleg beállított expozíció és/vagy az élesség. Az AF-ON gombbal – csakúgy mint az expo gomb félig nyomásával – álló-, és mozgóképeknél is aktiválható az AF-rendszer.

Ahogy említettem, kézi élességállításra a gép elején lévő kapcsolóval, vagy az objektív megfelelő gombjával válthatunk, és a kereső státuszsorának elején felvillanó kis lámpák segítenek a megfelelő élesség beállításában. Ezen felül csak szemünkre és a keresőképre hagyatkozhatunk.

Az elődhöz képest előrelépésnek számító, 91 ezer pixeles RGB szenzor felelős TTL fénymérésért. Ennek köszönhetően ismét egy egész fényértéknyivel tolódik ki a mérési tartomány, negatív irányban, vagyis gyengébb fényviszonyok között is működőképes marad a gép. A mérési tartomány 3D Color Matrix és középre súlyozott módban -1-20 Fé, szpot beállításnál pedig maradt 2-20 Fé.

A 3D Color Matrix mérési mód a III. generációjánál tart és gyakorlatilag az összes G és D sorozatú Nikkor objektívvel működik (egyéb automata optikákkal Color Matrix III mérést használ a gép). A Középre-súlyozott mód a mérési tartományon kívül ugyanazt hozza, mint az elődben. A képközép fokozottan figyelembe vett területe 8, 12, 15 és 20mm-re állítható. A Szpot mérés is maradt a régi, mely összekapcsolható az aktív fókuszponttal, és mindig a képmező 4 mm-es részén (1,5%-án) mér.

A Nikon D4 egyedi szolgáltatása, a finomhangolható fénymérési rendszer. A fotós +/-1 fényértékkel, 1/6 Fé lépésekben eltolhatja az egész rendszer mérési eredményeit.

Élőkép

Míg normál kereső módban a DSLR-eknél megszokott, fáziskülönbségen alapuló, 51-pontos rendszert használhatjuk, az élőkép mód a kontraszt alapú élességállítás lép előtérbe. Működése jóval lassabb és bizonytalanabb is mint az előbbié. Jellemzően 2 mp körüli időket produkál, akár tökéletes fényviszonyok között is, és van, hogy így sem sikerül mindig élességet találnia. Cserében megszabadulunk a bosszantó tükörcsapkodástól (a fáziskülönbségen alapuló rendszert egyelőre csak így lehetne alkalmazni élőkép módban), és a teljes képmezőn belül több száz pont közül választhatunk.

Az AF módokat ugyanúgy állíthatjuk, mint az eredeti AF-rendszernél, de itt némileg más – a kontraszt-alapú rendszerhez szabott – beállításokat kapunk. Választhatunk normál és széles mezős módokat. Előbbinél a teljes képen akár 146 x 97 pont bármelyikét kijelölhetjük aktív fókuszpontként. Beállíthatunk ezen kívül témakövető, és arcfelismerő módokat is, melyeknél a gép automatikusan választ fókuszmezőt. A témakövetés nagyon gyors, bárhogy rángattuk a gépet a jelzőkeret mindig a kijelölt témán maradt. Arcfelismerésnél max. 35 emberi arcot képes detektálni a rendszer. Ez a mód (észrevétlenül) a fáziskülönbségen alapuló rendszer Auto beállításában is működik, mivel arc észlelésénél automatikusan oda állít fókuszt a gép. Működés tekintetében ugyanúgy egyszeri (AF-S), és folyamatos (AF-F) beállítások között válthatunk.

A kézi élességállításnál nincs fókusz visszajelzés, van viszont képnagyítás. A ‘+’ (nagyító) gombbal négy lépésben, max. 15x nagyításig növelhetjük a képkivágást, mely lehetőség akár AF módokban is adott.

Élőkép információk

Az élőkép alsó részén mindig láthatók maradnak a fontosabb felvételi adatok, valamint a képmezőben a fókuszpont. Az INFO gomb segítségével további, részletes infókat, illetve segédrácsot, élő hisztogramot, vagy virtuális horizontot is bekapcsolhatunk.

Videó módban az élőkép kivágása is 16:9-es oldalarányú, igazodva a mozgóképek formátumához. Ebben a módban is készíthetünk állóképeket, melyek így 16:9-es oldalarányúak lesznek.

A D4 élőkép szolgáltatása két új, egyedi működési módot is kínál. A Quiet, azaz csendes módra keresztelt beállításban a tükör mindvégig fent marad élőképnél, és csak a zár által keltett zajt halljuk. A Silent, vagyis hangtalan beállításnál szintén felcsapott tükörrel dolgozhatunk, és a zár is végig nyitott állapotban marad. Ebben a módban teljesen hangtalan sorozatokat is készíthetünk, CH módban (folyamatos fókusszal) 24 kocka/mp-es sebességgel, bár a felbontás legfeljebb 1920 x 1080 pixel lehet.

Sorozat fényképezés

16 megapixele ellenére a Nikon D4 is hozza a 12 megapixeles elődben elérhető 11 kép/mp-es sorozat sebességet. Most is kétféle sorozat módot választhatunk, melyek beállításaiban csak apróbb, a lényeget nem érintő, változások történtek. A lassabb CL módnál 1-10 kép/mp közötti sebességet állíthatunk be, míg a gyors módot jelentő CH állásban 10 vagy 11 kép/mp-et. Az új modell a korábbinál több képet ígér egyhuzamban. A menüben megszabható a sorozat hossza, mely maximum 200 fotó lehet. Az általunk mért képszámot az alábbi táblázatban közöltük. A méréshez egy Sony XQD 16 GB-os memóriakártyát használtunk.

Az automatikus sorozatból ugyanazok állnak rendelkezésünkre, mint a D3s-ben. Elsőként az automatikus expozíció sorozat, mely 2-9 képes lehet, 0,3-1 Fé lépésközökkel, választhatunk ugyanilyen hosszú vaku sorozatot sőt, kombinált expozíció és vaku sorozatot is. Ebből a modellből sem hagyták ki a 2-9 képes fehéregyensúly sorozatot, illetve a max. 5 képes ADL, azaz aktív dinamika korrekció sorozatot.

Az időeltolásos (Interval Timer) sorozat mód mellett egy újdonsággal is bővült a kínálat, mégpedig a Time-Lapse móddal, melyet leginkább időszakos mozgóképnek fordíthatunk. Beállításaiban is hasonló az időeltolásos sorozathoz, de a kész képeket a beállított videó felbontásnak megfelelő mozgóképpé fűzi össze.

Változást, jóval több beállítást tapasztalhatunk az önkioldó opciói között is. Maradt a 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetés, de ezúttal 1-9 kép közötti sorozatot, és a késleltetett sorozatban képei közti várakozási időt (0,5-3 mp) is beállíthatjuk.

Videó

Videó felvételi képernyő

Jóval többet kapunk videó terén, mint a D3s-ben és egy lépéssel többet, mint a D800-ban. A nemrég megjelent kistestvérhez képest itt nem csak Full HD (1920 x 1080 pixel), 24, 25, vagy 30 képkocka/mp-es frissítésű, illetve 1280 x 720 képpontos 25, 30, 50 és 60 kocka/mp-es videók állíthatók be. Választhatunk 640 x 424 pixeles méretet is, ami gondolom nem sok mindenkit dob föl, a Full HD Crop videók azonban annál hasznosabbak, és csak ebben a gépben megtalálhatóak. „Na és, a D800-ban is van DX crop videónál!”, kontrázhat az örök szkeptikus. Igaz, de a D4-ben egyedi, 2,7x-es képkivágást kapunk, és ezen felül választhatunk DX formátumú videót is.
További eltérés a D800-hoz képest, hogy itt nincs kényszerű 1,1x-es kivágás FX videóknál. Az FX videók ugyanazt a képkivágást adják, mint a fotók A D4 esetén tehát egy 100mm-es objektívtől valóban 100mm-nek megfelelő látószögű, FullHD videót kapunk, de átkapcsolhatunk 150mm-nek, vagy 270mm-nek megfelelő kivágásra is, a felbontás megtartásával.

A különböző videó kivágásokat és felbontásokat a következő táblázatban foglaltuk össze:

A D4 további plusz szolgáltatása a D800-hoz képest, hogy némi beleszólásunk lehet az érzékenység alakulásába. Ennek szabályozása minden esetben automatikus, és ISO200-tól indul, de a D4-ben meghatározhatjuk, hogy csak a natív tartományon belül (ISO12800-ig), vagy a kiterjesztett régiókban (max. ISO204800) is szabályozza a gép.

A tömörítési minőség két lépésben állítható, és Full HD-ben 24 vagy 12 Mbit/mp, 720 soros felbontásnál pedig 12 és 8 Mbit/mp. Egy videosnitt hossza legfeljebb 29 perc 59 mp lehet az alacsonyabb tömörítést jelentő Normal beállításban. Jobb tömörítésnél (High) 20 percet vehetünk fel egyhuzamban.

A videó szolgáltatás teljesen manuális beállításokra ad lehetőséget. Akár felvétel közben is átállítható a rekesz (az állításkor a kép egy pillanatra elsötétül) és a záridő, valamint az ISO érték. Természetesen mindeközben működik a fénymérés, a kontraszt alapú AF is, ami ebben a gépben is ugyanolyan lassú és bizonytalan, mint a D800-ban. Az AF használható egyszeri és folyamatos (AF-F) módban is, az expo gombot félig nyomva, vagy az AF-ON gombbal aktiválva.

A videók esetén használhatók a Picture Control képfeldolgozási módok, de elszínezhetjük a felvételt a fehéregyensúly változtatásával is, mely akár menet közben is átállítható.

Mozgókép módban az Fn, Pv, exponáló gomboknak, valamint a joysticknak külön funkciója is lehet, az utóbbival például felvétel közben is készíthetünk képeket a beállított videofelbontással megegyező (legfeljebb 1920 x 1080 pixeles) méretben. Ha csak a videó élőkép módot használjuk teljes felbontású, de 16:9 oldalarányú állóképeket készíthetünk.

Felvétel közben a fontosnak vélt képkockák meg is jelölhetők (Index marking), egy előre beállított funkciógombbal, így később a szerkesztésnél könnyedén visszakereshetők a lényeges részek. A Retouch menüben alapvető szerkesztési lehetőségeket is kapunk, például kijelölhetők egy snitt vágási pontjai, vagy utólag kilopható belőle egy tetszőleges képkocka a felbontással megegyező méretben (max. 1920 x 1080 pixel).

A felvétel hangja mono, de a sztereó mikrofonbemenet segítségével a térbeli hangzás is adott. Jól fog jönni a fejhallgató kimenet is, melynek köszönhetően folyamatosan ellenőrizhető a hang. A mikrofon kikapcsolható a gép menüjében, ahol automata jelerősség szabályozást, illetve kézi bemeneti jelszint állítást is választhatunk, mely 20 fokozatú. A jelszint folyamatos kijelzését az info gombbal hívhatjuk elő az élőképre.

A gép mono hangot rögzít és játszik le, de a már említett be-, és kimenetén keresztül sztereó mikrofont, valamint fejhallgatót is ráköthetünk. A hang bementi jelszintje 1-20 fokozatban szabályozható, de rábízhatjuk az automatikára is. Ha nem akarunk hangfelvételt, kikapcsolhatjuk a beépített mikrofont.

A D4 extra szolgáltatása a hangjegyzet lehetőség, mely a D3s-ben megtalálható volt, a D800-ban viszont nem. A gép hátulján erre egy külön gombot kapunk, mellyel legfeljebb 60 mp-es hangjegyzet rögzíthető.