Felépítés II.
LCD
Ebben a menetben nem osztottak lapot a Canon EOS-5D-nek, legfeljebb sárgát. A 2,5”, 230 ezer képpontos LCD nem nagyon hasonlítható a Nikon 3” képátlójú 921 ezer pixeles kijelzőjéhez. De nem csak a méret és felbontás a különbség, hanem színekben és kontrasztban is sokkal jobb a Nikon monitora. A Canon hidegebb színeket ad a valóságnál és a dinamika átfogása is jóval gyengébb. Ezen kívül napfénynél is jobban látható a Nikon D700 LCD-je. A Canoné szinte sehogy, a Nikoné pedig kicsit. A D700-nak csak előnyére válik a műanyag felpattintható LCD védőlap is, amelyet alaptartozékként adnak a géphez.
(nem méretarányos!)
(nem méretarányos!)
Szintén a Nikoné az érdem az LCD használhatóságában, hiszen itt már az élőkép szolgáltatást is megtaláljuk. A kép nagyítható, melynek kézi élességállításnál vesszük hasznát, és használhatunk fázis-detekciós, vagy kontraszt érzékelésű AF-t is, a Liveview módtól függően. Ezen téren, mint az LCD-nél is, jól érezhető a 3 éves előny. Az új Canon gépekben, így az 5D utódjában már valószínűleg megjelenik a jobb felbontású és élőképet is adó LCD.
Mindkét gép tetején háttérvilágítású státusz kijelzőt helyeztek el, melyek méretükben alig, csupán alakjukban térnek el. A Nikon kevkenyebb, de szélesebb kijelzőt kapott, melynek világítása a bekapcsoló gyűrű harmadik állásával aktiválható. Canonnál egy külön gomb kapcsolja be és ki a világítást.
Kereső
Három év előny ide vagy oda, itt fej-fej mellet halad a két fényképezőgép. A Canon 5D „meglett” kora ellenére ugyanolyan világosságú és méretű, hasonlóan könnyen használható keresővel rendelkezik. Sőt, az általam használt 50mm-es objektívvel a Canon keresője tűnt kontrasztosabbnak, a Nikon enyhe sárgás fátyollal lepett meg. Mindenesetre azért emeltem ki az objektívet, mert a kissé eltérő keresőkép ennek is betudható. Az F1,4 – F1,8 között fényerőkülönbség nem volt számottevő, alig volt észrevehető. A kereső a D700-nál 95%-os lefedettséget ad, 0,72% nagyítással, a Canonnál 96%-os lefedettséget kapunk 0,71x nagyítással. Ez méretben hajszállal nagyobb (kb. +0,2%l) D700-as keresőképet jelent, de különbség szemre észrevehetetlen.
A Nikon ismét két apróságban jobb. Egyrészt több információt kapunk a keresőben, ilyen például az érzékenység kijelzése, másrészt hosszú expozícióknál nagyon jól jön majd a lamellával lezárható betekintőnyílás. A Canon keresőjéhez a szokásos olcsó, vállszíjra fűzhető gumikupakot kapjuk.
A Canon keresőjének szemkagylója kényelmesebb. A határozottabb peremű, szögletes kialakítás kevesebb fényt enged be, mint a Nikon vékony gumiszegéllyel keretezett, kerek nyílása. Mindkét gépnél módunk van azonban egyedi, vagy akár dioptriakorrekciós üveggel ellátott szemkagyló beszerzésére.
Megemlíthető még, hogy az 5D-nél gyárilag támogatott a mattüveg cseréje. Többféle – például a kézi fókuszálást megkönnyítő, vagy segédrácsot tartalmazó – mattüveget szerezhetünk be a géphez. A D700-nál a segédrács menüből is bekapcsolható, és a D3-mal ellentétben a hivatalos adatlapon nem találtam opcionális mattüvegre való utalást.
| Az Nikon D700 és a Canon EOS-5D keresõjének adatai |
||
|---|---|---|
| Nikon D700 | Canon EOS-5D | |
| Keresõ lefedettsége | 95% | 96% |
| Keresõ nagyítása | 0,72x | 0,71x |
| Keresõ mérete (100% lefedettségû kisfilmes keresõhöz viszonyítva) |
68,4% | 68,2% |
| Betekintési távolság | 18 mm | 20 mm |
| Dioptria korrekció |
-3 – +1 |
-3 – +1 |
| Szemkagyló zár | igen (kapcsolható, fémlamellás) | igen (ráhúzható gumikupak) |
| Cserélhetõ mattüveg | nincs adat | igen |
Szolgáltatások
A Canon EOS-5D menüje igen puritánnak tűnik a D700 beállítás tengerét végiglapozva. Rengeteg szolgáltatást kapunk az új modellben, ami a 2005-ös évjáratú Canonban még nem lehetett benne, vagy jól jött volna, de nem került bele. Mivel az összeset felsorolni eltartani pár oldalt, így csak a számomra fontosabbakra térek ki.
Nagyon jó a 14 bites fájlformátum megjelenése, ami egyébként elsőként a Canon profi gépeiben látott napvilágot, így reményeink szerint már az 5D utódja is tartalmazni fogja. Ugyanilyen funkció a drágább Canon EOS-ekben bevezetett AF finomhangolás, ami nem egyszer jöhet jól pontatlanabb optikáknál.
A Nikon 51 pontos, 15 keresztpontos, 3D fókuszkövetéssel ellátott rendszere a professzionális D3-ból kölcsönzött képesség. A Canon viszont a középkategóriából fejlesztett tovább az 5D kilenc pontos, 1 keresztszenzoros és 6 kisegítő szenzoros AF rendszerét.
Irigylésre méltó a D700 precízen beállítható, változtatható területű fénymérési rendszere, illetve a D3-nál is megtalálható automata és állítható képformátum. DX optikánál a gép automatikusan kisebb kivágást és felbontást használ. Az 5D-nél nincs lehetőség erre, hiszen a Canon saját EF-S jelzésű objektívei fel sem helyezhetők a gépre.
Bár a D700 inkább hasonlít egy profi gépre az 5D pedig szolgáltatásaiban a középkategóriát képviseli, mégis a Nikon modellje kapott a profi vázakra nem jellemző beépített vakut, amit abszolút előnyként kell értékelnünk. Főleg annak fényében, hogy ily módon a vezeték nélküli vakuvezérlés is egyszerűbben megoldható.
A Canon 5D-ben csak egy bankot kapunk, ahová felhasználói beállításaink menthetők, bár ez gyorsan, a főtárcsáról állítható. A Nikon ezzel szemben több mentési helyet kínál, de alapból a menüben kereshetünk rájuk. Ugyanez igaz az egyedi fehéregyensúly beállításokra is. A Canonnál egy mentésre van mód, míg a D700 öt mentési állást képes tárolni.
Aztán vannak itt nekünk olyan hasznos, vagy haszontalan funkcióink, mint a virtuális horizont, ami néha azért jól jöhet, ha fontos a vízszintezés. Ilyen a többszörös expozíció, vagy az időeltolásos sorozat. Újdonság a D700 automatikus szenzortisztítása, ami nyilván az 5D utódból sem hiányzik majd. Aztán kapunk itt mindenféle digitális szűrőüveget, szépia módot, szoftveres peremsötétedés és dinamika korrekciót, amelyek hasznosságáról – főleg egy pro kategóriás gépben – nyilván az olvasók közt is folynának viták. Az 5D-nél a képstílus (Picture Style) lehetőségeket lehetne kiemelni, melyek a D700-ban is megtalálható Picture Control néven és talán hasznosabbak, mint a szoftveres Skylight szűrő. Mindkét modellben elég részletesen szabályozható a képfeldolgozás (a Nikonban talán egy kicsit részletesebben) és egyedi stílusok betöltésére is lehetőségünk van.
Sorozat
A Canon EOS-5D a néhány évvel ezelőtti középkategóriás DSLR-ek sorozat teljesítményét adja. Három képkocka per másodperc, se több, se kevesebb. Méréseinknél is nagyjából ezt az eredményt adta, amit egy SanDisk Extreme IV kártyával végeztünk. A sorozat kombinált formátumban (kártyától függően) 12-14 képig tartott, sima tömörítetlen formátumban pedig 20 képig. JPEG-ben a kártya beteltéig képes volt folytatni a sorozatot.
A Nikon egy fokkal jobb teljesítményre képes, és nagy tesztünkből azt is tudjuk, hogy ez bizony szoftveresen visszafogott teljesítmény. A gyártó 5 kép/mp-et ad meg, gyors módban, de rendelkezésre áll egy lassabb is, ahol 1-5 képig szabadon beállítható a sebesség. A megadott értéktől alig marad el a gép, de ha külön portémarkolatot vásárolunk hozzá akár 8 kép/mp-ig tornázhatjuk a teljesítményt. A képek száma szintén korlátozott, legalábbis JPEG-ben, ahol 100 fotó után megáll a sorozat.
Itt jegyezném meg, hogy a Nikon D700 zárhangja kissé hangosra sikerült, legalábbis az 5D-vel összevetve. Utóbbinál jobban tompított hangot hallunk a tüköraknából. A Nikon előnye viszont, hogy gyorsabb a zár, beleértve a tükörmozgatás idejét is, így kevesebb a kereső elsötétülési ideje.
| A Nikon D700 képsorozatainak mért értékei (FX képterületnél) |
||
|---|---|---|
| sebesség (max) | készíthető képek száma | |
| RAW (14 bit) | 4,9 kép/mp (C high-speed) |
18
|
| RAW (12 bit) |
18
|
|
| JPEG (Fine) | 5 kép/mp (C high-speed) |
100
|
| JPEG (Normal) |
100
|
|
| JPEG (Basic) |
100
|
|
| A Canon EOS-5D képsorozatainak mért értékei |
||
|---|---|---|
| sebesség (max) | készíthető képek száma | |
| RAW (12 bit) | 3 kép/mp |
20
|
| RAW+JPEG (Fine) | 3,1 kép/mp |
12-14
|
| JPEG (Fine) | 2,9 kép/mp |
kártya kapacitása
|
| JPEG (Normal) | 2,9 kép/mp |
kártya kapacitása
|
