Képminőség
Képzaj
A fényképezőgép érzékenységét ISO 100 és ISO 3200 közé állíthatjuk. A fényképezőgép alapbeállításban zajszűrést is használ, melyet szükség esetén letilthatunk. A tesztünk természetesen a szokásos módon kikapcsolt zajszűrés mellett készült, de a zajszűrés hatékonyságát is megvizsgáltuk (lásd később).
A nagyobb felbontás azonos érzékelőméret mellett általában kisebb dinamikaátfogást és jelentősebb zajosodást okoz. Itt 20%-kal nagyobb felbontást kapunk, mint az E-3-nál, a képzaj szemre azonban nem magasabb. Lehetne különféle ügyes programokkal elemezni a zajmintát, szép grafikonokat rajzolni, amiből kiderülhetne, hogy na persze, hogy az E-30 zajosabb, de miért tennénk ilyet, hiszen mi fotózni fogunk az E-30-cal, s a képeket papírra és kiállításra visszük, nem pedig zajmérő szoftvernek készítjük. Én tehát azt mondom: ami szemre jó, az jó, ami szemre zavaró, az nem jó. Ezek alapján – kerékbetöretésem lehetőségének teljes tudatában – kijelentem, hogy a felbontás növelés ezennel nem ártott a képzajnak, legalábbis az E-3 és E-520 képeihez viszonyítva. Ember legyen a talpán, aki akár monitoron 1:1 nézetben, akár A3-as nyomaton el tudja dönteni, hogy melyik a rosszabb, vagy jobb.
Az ISO100-zal készült képek remek minőséget képviselnek, színzaj igazából nem fedezhető fel, nagyon minimális luminancia zajjal találkozhatunk csak.
ISO200-nál szintén nincs érezhető színzaj, a világosságbeli zajosodás jobban észrevehető, de még elviselhető mértékű.
ISO400-nál a szemfülesek már észrevehetik a kék csatorna erősebb zajosodását, amely a végső kép sötétebb tónusú részein kék színű kisebb foltokat eredményez. A világosságbeli zaj itt már jól látható, de ne felejtsük: 12 Mpixeles képet nézünk 1:1 pixelméreteben monitoron (a monitor pixelméretétől függően kb. azt láthatjuk a képernyőn, mintha egy cirka 100 centiméter széles nyomatot vizsgálgatnánk). Vagyis: ez még mindig remek.
ISO800 természetes módon magasabb zajt produkál, nagy méretű nyomatoknál valahol itt lehet a határ az észrevehető zajosodás szempontjából.
ISO1600 JPEG képeknél, zajszűrés nélkül egyértelműen bántóan zajos, Lightroomban konvertálva azonban az enyhe színzajszűrés és a finomabb élesítés miatt még jól használható képeket eredményez, legalábbis kis nyomatméret esetén (max. 13×18 cm). Nagyobb nyomatoknál a zaj már jól látható lehet.
Az ISO3200 alkalmazása már komolyan meggondolandó, de ahol szükség van ilyen magas érzékenységre, ott jó szolgálatot tehet ez a plusz. Tegyük hozzá, hogy mindez zajszűrés nélkül, a gép viszonylag erős élesítése mellett történik. A Lightroomban konvertált RAW képek eleve enyhébb élesítésűek, s minimális színzajszűrést is tartalmaznak, emiatt itt kevésbé kemény, de zajból is enyhébb változatot láthatunk.
Összességében elmondhatjuk, hogy a mai tükörreflexes (és a Panasonic DMC-G1 kedvéért: cserélhető objektíves) gépek között az E-30 megállja a helyét, a konkurens termékekhez képest (gondolunk itt a DX, illetve APS-C formátumú szenzorral szerelt modellekre) igazán minimális mértékben nagyobb csak a képzaj.
A lenti tesztfotók készítése során a gép kikapcsolt a zajszűréssel dolgozott, az élesítés 0 (alap)értékű volt. A RAW képekből a gyári Olympus Master 2.11-es változatával készültek JPEG változatok, nulla zajszűrési paraméter mellett (RAW szócskával jelölve). Ezen kívül az Adobe Lightroom 2.2-ben is elkészültek a RAW fájlok JPEG konverziói, melynek során alapértelmezett értékeket használtunk (25-ös színzajszűrés, 0 luminancia zajszűrés, élesítés szintén alapértékeken).
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO100 RAW-LR
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO200 RAW-LR
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO400 RAW-LR
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO800 RAW-LR
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO1600RAW-LR
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO3200RAW-LR
Zajszűrés
Az Olympus E-30-ban is lehetőség van zajcsökkentés használatára, de csak JPEG képeknél (mi ne keverjük össze a képzajszűrést a hotpixelek kivonását célzó módszerrel, ha már a gyártó két nagyon hasonló elnevezést használ erre). A zajcsökkentés mértéke 3 lépcsőben állítható: alacsony, normál és magas, de akár ki is kapcsolhatjuk. Vegyük figyelmebe, hogy az Olympus E-30-nál az „off” valóban a zajszűrés kikapcsolását jelenti, nem úgy, mint némely más gyártónál, ahol csak a szűrés minimálisra csökkentését.
A zajcsökkentés alacsony állásban még a részletek túlnyomó többsége megmarad, csak a durva képzaj lesz eltüntetve. Figyeljük meg ennek hatását ISO1600 és ISO3200-nál. Ha valaki JPEG-ben fotózik, javaslom ennek a zajszűrésnak a használatát.
Standard értékre állítva a zajszűrést természetesen kevesebb zajunk marad, de már a részletek is jobban fogyatkoznak. Ez inkább annak való, aki nagyon utálja a képzajt.
Az erős mértékű zajszűrés viszont számomra már túl sok részletet von el a képből, már-már lágy (vagy pongyolán fogalmazva életlen) hatást eredményezve, kissé kompaktos hatást keltve. Csak legvégső esetben tudom elképzelni ennek alkalmazását, még ISO3200-nál is inkább a standard szűrés a maximum, amit elviselhetőnek tartok.
Mindezek természetesen a nagyobb érzékenységű képekre vonatkoznak, hiszen kis érzékenységnél a zaj és vele együtt a zajszűrés kellemetlen hatása sem vészes, sőt, hatása is alig látható. A zajszűrés – bár ISO100-nál is működik – leginkább ISO400-tól kezd látványos lenni.
Zajszűrés
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
- ISO100 off
- ISO100 low
- ISO100 std
- ISO100 high
- ISO200 off
- ISO200 low
- ISO200 std
- ISO200 high
- ISO400 off
- ISO400 low
- ISO400 std
- ISO400 high
- ISO800 off
- ISO800 low
- ISO800 std
- ISO800 high
- ISO1600 off
- ISO1600 low
- ISO1600 std
- ISO1600 high
- ISO3200 off
- ISO3200 low
- ISO3200 std
- ISO3200 high
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen maximum 60 másodperces záridőt állíthatunk be, de B módot is használhatunk. Ekkor akár fél órás záridőt is használhatunk, bár a gyári alapértékek 8 percet maximalizálnak, de ez átállítható a menüben.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készült az a két darab 10 perces expozíciós idejű felvétel, amelyek lent láthatók. Az egyik kikapcsolt, másik bekapcsolt hosszúzáridős hotpixel kivonás mellett. Hotpixel kivonás nélkül meglehetősen sok hotpixelek látható a képen. Szerencsére ezt sötétzaj nem rontja tovább. A hotpixel kivonással járó zajszűrés megteszi a hatását: a hotpixelek javarésze eltűnik, igaz, az utólagos világosítás (szintállítás) során így is jópár képpont világosabb, mint a környezőek.
Hosszú expozíció
Fontos tudni, hogy a hotpixel kivonás során a gép a RAW képekből is kiszűri a hotpixeleket, így a feldolgozatlan képek használata során sem kell ezzel bíbelődnünk, ha a hosszú záridős hotpixel kivonást bekapcsoltuk. Ezen felül azt is meg kell említeni, hogy a hotpixel kivonás nem favágó módszerű, vagyis a javított képpontok nem feketék lesznek, hanem színük és világosságuk a szomszédos képpontokból kerülnek interpolálásra.
Kipróbáltuk a leghosszabb, 60 mp-es záridőt is, ez esetben nem történt hotpixelesedés. Ezek megjelenésére tehát inkább csak a több perces záridőknél kell számítanunk.
