Felépítés
Ergonómia
A gép kinézete mondhatni olyannyira tipikus, hogy simán összekeverhető egy kisebb FZ fényképezőgéppel. Csak egymás mellé téve találunk köztük némi méretbeli különbséget. Az FZ100 kisebb lett négy évvel korábbi elődjéhez képest és egy hajszálnyival nagyobb az alsóbb szériás FZ45-höz viszonyítva. A „tipikus” jelzőt a formájára értettem, ami szinte semmiben sem különbözik a megszokott Panasonic formavilágtól. Itt is visszaköszön a szögletes váz, a vékonyka, de mély markolat, és a lapos vakuház.
A kezelőszervek terén sem találunk sok változást, még akár a régi előddel összevetve sem. Néhány jellegzetesség vissza is köszön abból az időszakból, mint a bekapcsoló gomb, vagy a hátsó vezérlőtárcsa. Örvendetes, hogy elhagyták végre a felvétel-lejátszás kapcsolót, mely helyébe egy egyszerű gomb lépett, így nem kell folyton oda-vissza kapcsolgatnunk. A kezelőszervek, és a gépváz egyébiránt jól összerakott, az eddigi FZ-k mellett a Panasonic G-szériáját idézi, masszív, jól összeszerelt borítással, többségében gumi, vagy fémzsanéros műanyag ajtókkal. A markolat eleje is kényelmes gumiborítást kapott akár csak az FZ38 és a nagyobb modellek, a hüvelykujj megtámasztására szolgáló kis dudoron azonban meg kell elégednünk egy bőrmintát imitáló műanyag borítással. A gombok nekem elég kicsinek tűnnek és némelyikük közel került egymáshoz, vagy a vastag, kihajtható LCD-hez, ami semmiképp sem tesz jót a kényelemnek. A gép ezzel együtt nem marad el kezelhetőségben az eddigi hasonló készüléktől. Több szolgáltatás külön kezelőszervet kapott és két programozható gomb, valamint egy gyorsmenü is segíti a használatot.
A gép aljára fémből készült állványmenet került, de valószínűleg a nagy objektívnek köszönhetően nem az optikai középtengellyel párhuzamosan, hanem a jobb szélhez közel, az akkufoglalat mellé. Az akkumulátor és kártya cseréje így állványon nem lehetséges, mivel a gépet folyton le kell szerelnünk a gyorstalpról.
Optika
Az FZ csúcsszéria egyik legnagyobb erőssége a jó fényerejű és átfogású zoomobjektív volt, manuális zoom- és fókuszgyűrűvel. Ebből az FZ100-ra csak a jó átfogás maradt, mégpedig az elődöket megszégyenítő, 24x-es. Ehhez képest a nagylátószög is rendkívüli, kisfilmes értéken 25mm-nek megfelelő, a tele végállásban pedig 600mm ekvivalens gyújtótávolságot kapunk.
Az objektív egyébként egy Leica DC Vario-Elmarit 4,5-108mm F2,8-5,2 ASPH. Ahogy nevéből kitűnik a tele tartomány fényereje elmarad a korábbiaktól, bár azok egyike sem hozott ekkora átfogást. Az optikába 14 lencse, köztük 2 aszférikus és 3 ED elem került. Egyetlen lencsetubussal rendelkezik, mely a bekapcsolás után kb. 2,2 cm-re emelkedik ki az előrenyúló objektívházból. Tele állásba „pörgetve” ez a hossz közel 6 cm-re nő. A gép így több mint 16 cm hosszú, amit 20 fölé tornázhatunk a mellékelt műanyag napellenzővel. A napellenző bajonettes csatlakozású, és az objektívtubus peremének külső részére pattinthatjuk fel. A belső részen egy 52mm-es szűrőmenet található, melyre ugyanilyen átmérőjű szűrők csavarhatók. A fényképezőgépre makró, vagy tele előtétlencse is illeszthető, ehhez azonban az obejktívház belsejéhez csatlakozó külön megvásárolható adaptergyűrűre lesz szükség, melyen belül az objektív szabadon mozoghat. A frontlencse védelméhez egy felpattintható objektívsapkát mellékelnek.
A manuális zoom- és fókuszgyűrűt ezúttal hiányolnunk kell és hiányoljuk is. Az FZ csúcsszéria többek között ettől volt igazán SLR-szerű. Az új modell sokkal kompaktosabb kezelésű a gyűrűk nélkül. A zoomállítást az exponáló gomb körüli kis fémgyűrűvel oldották meg. Kétsebességes zoomot kapott gép, tehát enyhén elfordítva lassabb, tovább húzva gyorsabb gyújtótávolság változást érhetünk el. Az optikai zoomot 4x-es digitális, vagy a képszéleket levágó, de a nagyítást megőrző Extra optikai zoom szolgáltatás egészíti ki (50,6x).
Optikai és digitális zoom
A Panasonic újabb gépeiben egymást érik a különböző „intelligens” képjavító, vagy fotózást könnyítő funkciók. Az újfajta Intelligens Zoom lehetőség 32x-es zoomátfogást kínál. A szolgáltatásra a Különlegességek oldalon találunk néhány példát és egy összehasonlítást.
Képérzékelő
Az egyik legnagyobb változás a képérzékelőt érinti. A Panasonic eddig jellemzően a DSLR és MILC gépeiben használt MOS érzékelőket. Az olcsóbb kompaktok CCD-t kaptak. A cégnek ez az első kis érzékelős (1/2,33”) kompaktja, amiben MOS szenzor található.
Felbontása 15,1 megapixel, melyből tényleges képalkotásra 14,1 millió képpontot hasznosít a készülék. Ez legfeljebb 4320 x 3240 pixeles képméretet jelent, hagyományos 4:3-os oldalarányt feltételezve. Az FZ100 elődeihez hasonlóan támogatja a 3:2 és 16:9-es oldalarányú képméreteket is, melyeket a fotók utólagos vágásával ér el. Ezen kívül megjelenik egy új oldalarány, az 1:1-es, további hat választható mérettel. JPEG-ben így összesen 24 különböző képméret választható, kétféle (finom, standard) tömörítési fokozatban. Persze a RAW (RW2) formátum sem maradhatott ki egy ilyen kategóriájú gépből, de beállíthatunk kombinált RAW+JPEG-et is, kétféle tömörítéssel.
| Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 40 MB-os belsõ memóriában* | 8 GB-os kártyán* |
| 4320 x 3240 RAW | 19 500KB | 1 | 450 |
| 4320 x 3240 (4:3) Fine | 5 800 KB | 7 | 1360 |
| 4320 x 3240 Standard | 4 000 KB | 10 | 1990 |
| 4320 x 2880 (3:2) Fine | 5 500 KB | 7 | 1470 |
| 4320 x 2880 Standard | 3 700 KB | 11 | 2170 |
| 4320 x 2432 (16:9) Fine | 4 900 KB | 8 | 1630 |
| 4320 x 2432 Standard | 3 300 KB | 13 | 2430 |
| 3232 x 3232 (1:1) Fine | 4 400 KB | 9 | 1800 |
| 3232 x 3232 Standard | 3 000 KB | 14 | 2640 |
A Lumix DMC-FZ100 új feldolgozóprocesszort kapott Venus Engine FHD néven, mely a korábbiaknál is nagyobb sebességet biztosít, kiváló felbontású videofelvételekhez, valamint extra gyors képsorozatokhoz is.
Az érzékenység ISO100 és ISO1600 között 1 fényérték lépésközökkel állítható. A maximum azonban ISO6400, amit csak csökkentett felbontásban, Magas érzékenység témamódban ér el a gép automatikája. A készülék automata érzékenységi beállítással is rendelkezik, melynek csúcsértékét előre megszabhatjuk, ISO200-1600 között. Választhatunk továbbá iISO, vagyis intelligens érzékenység üzemmódot is, mely a téma alapján határozza meg a szükséges értéket. Álló témánál például alacsonyabbat használ, míg mozgónál magasabbat, hogy az így elért rövidebb záridővel „megfoghatóvá” váljék a mozgás.
LCD és kereső
Nagyobb, szebb és jobb felbontású LCD-t kapunk az FZ100-en az eddigiekhez képest. A négy évvel ezelőtti modellhez persze nem illik hasonlítani, hiszen azóta sokat fejlődtek a kijelzők, de például a tavalyi FZ38 2,7” méretű, 230 000 képpontos LCD-jéhez képest is van változás. Az idei csúcsmodellben 3”-os méretű kijelző kapott helyet, 461 000 képpontos felbontással. Lefedettsége ugyanúgy 100%-os mint a többieké. A jó felbontásnak köszönhetően hasonlóan jó képminőséget kapunk, megfelelően nagy betekintési szöggel és tükröződésmentesítő bevonattal. Gyengébb fényben a kijelző hajlamos szaggatni, erős napsütésben pedig már nehezen látható, igaz utóbbin a fényerő növelésével, vagy az extra világosságot adó Power LCD üzemmóddal sokat javíthatunk. A világosságot egyébként 7 fokozatban állíthatjuk, vagy rábízhatjuk az automatikára is.
Mint említettem a betekintési szög jó, de a kihajtható, elforgatható kijelző még kényelmesebb használatot tesz lehetővé, akár extrém géptartással is. Az FZ50-ben lefelé volt nyitható az LCD, ami nem minden esetben szerencsés, mondjuk egy nagyobb állványfej esetén. Az FZ100 oldalra 180 fokban kihajtható kijelzőjét, 270 fokkal forgathatjuk, így lényegében bármilyen helyzetből jól látható.
A kijelző információi között a DISPLAY gombbal válthatunk. Felvételi módban négy adatképernyő jeleníthető meg:
- Élőkép + alap felvételi információk (fókuszmező, fókuszmód, rekesz-, záridő stb)
- Élőkép + részletes felvételi adatok + élő hisztogram
- Élőkép + hisztogram/kompozíciós segédrács
- Kisebb előnézeti kép, jobb oldalt és alul pedig a DSLR-ekhez hasonló státuszinformációk (expozíciós adatok, képszám, akkutöltöttség, stb.)
Ezen kívül élő hisztogram, a videofelvétel pontos területének, a hátralévő képek számának és a videó hosszának kijelzése, valamint kétféle kompozíciós rács is megjeleníthető. Az élő hisztogram, valamint a kompozíciós segédrácsok (harmadoló és átlós) csak a menüben való aktiválásuk után jelennek meg.
Ugyanazok az adatok láthatók a fényképezőgép keresőjében is, mely az elődökhöz hasonlóan elektronikus (EVF – electronic viewfinder). Itt egy kicsit gyengébb felbontást kapunk az FZ50-ben használthoz képest, ez a modell keresőjét az FZ38-tól örökölte. A mérete így 0,2”, felbontása pedig 201 600 képpont. A lefedettség ezúttal is 100%-os. A betekintő nyílásának bal oldalán lévő kis kerékkel +/- 4 dioptria között szabályozható az élessége. A betekintő rész kellően kiemelkedik a gépvázból, kényelmes és nem kell mindenáron az orrunkkal masszírozni az LCD-t. Az EVF sajnos sem felbontásában, sem egyéb képjellemzőiben nem éri el a hátsó kijelző minőségét. Kis keresőkép, gyenge kontrasztátfogás és hideg, kékes színvilág jellemzi.
Komponálás mellett a képek és videók visszajátszására is használható mindkét kijelző. A jobb és bal iránygombokkal lapozhatunk a memóriában tárolt fotók között a Display gombbal pedig háromféle információs képernyő között lapozhatunk. Megjeleníthető világossági hisztogram és a kiégett területek kijelzése is. A fotók nézete a zoom gyűrűvel nagyítható 2-4-8-16x-os méretre, a kivágás pedig a nyílgombokkal görgethető. Nagyított nézetben ugyanúgy lehetőségünk van a képek lapozására mint egyébként, így az élesség könnyedén összevethető. A zoom gyűrűt balra fordítva 12, és 30 képes előnézeti oldalak jelennek meg, valamint a tárolt fotók naptár szerinti rendszerezése.
A videók a fel iránygombbal játszhatók le a felvett hanggal együtt. A megállított lejátszás során bármely kockáról készülhet állókép másolat, a menüben beállíthatunk videóvágási lehetőséget is.
Vaku
A Lumix DMC-FZ100 beépített vakuja nyitott állapotban 7,5 cm-re magasodik az optikai középtengely fölé. Sajnos ez is kevés, hogy nagylátószögnél napellenzőt használva az ne árnyékolja le a vakufényt a képek alsó felén. A vörösszemek ellen a magasra nyíló vaku mellett elővillanással védekezhetünk, sőt, szoftveres piros szem csökkentés is bekapcsolható.
A vaku felnyitásával egyben be is kapcsoljuk, és elérhetővé tesszük a menüben vagy a gyorsmenüben előcsalható üzemmódjait, melyek között megtalálható az automata mód, a mindig villanó derítő beállítás és az említett vörösszem csökkentés mellett a lassú szinkron mód sem hiányzik. Választhatunk kétféle, első és hátsó redőnyre szinkronizált beállítás közül is. Kikapcsolni a felnyitott villanó kézzel történő lehajtásával tudjuk. A belső vaku szolgáltatásait a kézi teljesítmény korrekció teszi teljessé. A fel iránygombbal elérve +/-2 fényérték tartományban állíthatjuk 1/3 Fé lépésközökkel.
A gép saját vakuja Auto ISO beállításban nagylátószögnél 0,3-9,5 méter között nyújt hatásos megvilágítást. Újratöltődési ideje átlagosan 4,5 másodperc. Ha gyorsabb villanássorozatot szeretnénk, a témamódok között megtaláljuk a vaku sorozat beállítást, melyről az előző oldalon esett szó.
Az FZ100 tetején külső villanók csatlakozására szolgáló vakupapucs található, ráadásul TTL csatlakozójú, így ugyanazokat a profi vakukat használhatjuk rajta, mint a Panasonic DSLR, vagy MILC gépeken. Ilyen például az egyszerűbb kivitelű, 22-es kulcsszámú DMW-FL220, vagy az erősebb, forgatható fejű DMW-FL360 és DMW-FL500 modell.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
Az FZ50, csúcskompakt lévén nem tartalmazott belső memóriát, utódja viszont már igen. Igaz, a kb. 40 MB-os saját tárhely nem valami sok, de néhány próbakattintásra a boltban elég. Erre mindössze 7 db JPEG és egyetlen RAW menthető, ezért érdemes a gép mellé egy legalább 4-8 GB-os memóriakártyát is beszerezni. Az utóbbira már akár 450 kép is menthető. A támogatott SD és SDHC típusok a legújabb nagy kapacitású kártyával az SDXC-vel egészülnek ki, melyek a 32 GB fölötti darabokat jelentik.
A memóriakártya foglalatát a markolat alján nyitható műanyagajtó mögött találjuk, az akku foglalata mellett. Az akkumulátort egy kis rugós pöcök tartja a helyén, hogy az ajtó kinyitásakor ne csússzon ki automatikusan. A DMW-BMB9E típusú áramforrás egy lítium-ion akkumulátor, melyet a hozzá való hálózati töltővel együtt mellékelnek a géphez.
Teljes feltöltése nagyjából 2 és fél órát vesz igénybe. 895 mAh-es kapacitása nagyobb mint az FZ50-hez mellékelt akkué, ami a teljesítményén is meglátszik. Egy feltöltéssel a gyári mérések (CIPA standard) alapján kb. 410 felvétel, vagy közel 3 és fél órányi videó készíthető.
Az akkumulátor ajtaja mellett nyíló kis résen – melyet egy gumifül takar – a külön megvásárolható hálózati adapter kábelét bújtathatjuk be. A többi csatlakozó a másik oldalon található. Fent egy hasonlóan kicsi gumilap rejti a sztereó külső mikrofon és a kábeles önkioldó (3,5 mm-es jack) aljzatát. Természetesen mindkettő opcionális tartozék. Középen egy kihajtható nagyobb gumiajtó mögé rejtették a HDMI (mini-C) kimenetet, alatta pedig egy AV/Digital csatlakozóhely található, ahová a géphez mellékelt audio/video és USB kábelt csatlakoztathatjuk. HDMI kábelt ezúttal is külön kell vásárolnunk, a kimeneti felbontás pedig 576p, 720p és 1080i értékekre állítható. Ha rendelkezünk Panasonic HD televízióval, a gép Viera-Link szolgáltatásával könnyedén csatlakozhatunk és a tévé távirányítójával vezérelhetjük a visszajátszást.
