Optika I.
Jellemzők
Az objektív technikai jellemzőiről már volt szó, úgyhogy beszéljünk kicsit a szubjektív képminőségről.
Az ilyen széles képszögű és zoomátfogású fényképezőgépek egyik rákfenéje a nagylátószögnél produkált képminőség. A kép szélei és sarkai gyakran túl lágyak, sőt homályosak. A Panasonic DMC-FZ18-nál is felfedezhetjük ezt a jelenséget. Ekvivalens 28 mm-nél a szélek felbontása láthatóan gyengül, de nem olyan mértékben, mint reméltük. A nemrég tesztelt Sony DSC-H9, vagy Canon PowerShot S5 IS mosottabb sarkokat produkált, annak ellenére, hogy egyik sem ad olyan széles látószöget, mint a Panasonic. A kép közepének felbontása jó és a színek is rendben vannak.
(ekv. 28 mm)
(ekv. 37 mm)
A kontraszt alacsonyabb gyújtótávolságokon kiváló. Még ellenfényes környezetben sem „ült le” az objektív. Tele végállásban azonban már pengeélen táncol az objektív. Itt sem a felbontás, sem a kép kontrasztja nincs a helyzet magaslatán. Kissé lapos és lágy képet kapunk a zoom végén, ami nem is csoda a 18x-os átfogást tekintve, viszont a hasonló átfogású Olympus SP-550 UZ-vel (szubjektíven) összehasonlítva, a Panasonic tele minőségét találtam jobbnak.
Kromatikus aberráció
A Venus Engine ápol és eltakar. Legalábbis ami a színhibát illeti. Legyen az optikai, vagy egyéb eredetű színelhajlás a Panasonic gépekben alkalmazott képfeldolgozó rendszer nagyon jó hatásfokkal veszi fel ellene a harcot és alig látható szintre csökkenti, illetve nem egy esetben el is tünteti.
Jótékony hatását csak a feldolgozott JPEG képeinken érezzük majd. Ahogy az alábbi táblázatban látható, a RAW fotók nagyon erős lilás elszíneződést mutatnak a nagy kontrasztkülönbségű területek határain. Fóliás tesztünk persze igen szélsőséges viszonyokat mutat. Mindennapos helyzetekben nem érezhető ilyen határozottan a színhiba jelenléte, de a RAW képeken így is elég erősen jelentkezik. Az objektívnek tulajdonítható elhajlás lilás-zöldes határvonalakként mutatja magát a képszéleken és a sarkokban. Ez az erős kékeslila gilisztatenger pedig az apró szenzor számlájára írható.
A RAW formátumnál egyetlen esélyünk a konvertálás előtti kromatikus aberráció eltávolítás, tehát mindenképpen olyan szoftvert használjunk, amely képes rá. Tesztünkben nem használtuk az Adobe Lightroom konverter ezen képességét.
JPG képek esetén a Venus Engine III rendszer teszi a dolgát. A színhiba határozottan kisebb, de a nagyon erős hatást így sem képes eltüntetni a gép. A lilás csíkok jelenléte mind nagylátószögnél, mind tele állásban (nyitott rekesz mellett) elég erős, de a rekesz szűkítésével is hatásosan csökkenthető. Ez együtt a képfeldolgozó rendszerrel, szinte tökéletes hatásfokkal tünteti el a képhibát.
A tesztfotók F2,8 és F4,2 rekesszel készültek, bal oldalon a JPEG, jobb oldalon a RAW felvételek. A RAW képeket az Adobe Photoshop Lightroom v1.2-ben konvertáltuk gyári értékekre állított élesítés és zajszűrés, valamint kikapcsolt korrekciók mellett.
Kromatikus aberrációk
Zoom
Na, itt aztán keverednek kissé a dolgok, de tegyünk egy próbát a rendbe tételükre! Az ugyebár nyilvánvaló, hogy a kisfilmes értéken 28-504 mm-nek megfelelő gyújtótávolság 18x-os optikai zoomátfogást jelent. A zoomot az exponáló gomb körüli fémgyűrűvel szabályozhatjuk, két sebességgel. A gyűrű finom elmozdításával lassú és pontos zoommozgást, erőteljesen elhúzásával gyors képkivágás változást kapunk. A zoomállás nagyon pontosan és gyakorlatilag fokozatmentesen beállítható ezzel a módszerrel.
Meglévő, 18x átfogásunkat 4x digitális zoommal egészíthetjük ki, amennyiben előtte engedélyeztük a menüben. A digitális zoom nem ad új részletet a képhez, csupán szoftveresen felnagyítja a kép közepét. A nagyításunk így valódi, a képminőség (felbontás) viszont erősen romlik.
Optikai- és digitális zoom
A Panasonic fényképezőgépeiben – így a DMC-FZ18-ban is – néhány éve bevezették az úgynevezett Extra optikai zoomot. Ezt csak alacsonyabb felbontásokban használhatjuk és nem valódi optikai zoommal van dolgunk, hiszen a képméret csökkentésével éri el a nagyítás növekedését. Egyszerűen levágja a képszéleket, de a 18x zoom által elért nagyítást végig megtartja. Mintha a képet utólag egy képszerkesztő szoftverben megvágnánk. 8 megapixeles felbontásban tehát 18x-os zoomot kapunk, 5 megapixeles képméretben az „EZ” használatakor nem a teljes képtartalom mérete csökken, csupán a szélek „esnek le”, így olyan nagyítást kapunk, amit egy 5 megapixeles, 23x-os optikai zoomos géppel érnénk el. 3 megapixeles, vagy ennél kisebb felbontásban ugyanez a helyzet. A kapott nagyítás megegyezik egy 3 megapixeles, 28x-os optikai zoomos gép által adott képpel.
