Képminőség
Szoftver
A fényképezőgéphez mellékelt CD-ROM-on a szokásos driverek mellett három segédprogramot kapunk. A PhotofunStudio 4.0 HD Edition már a nevében elárulja lényegét. Videóink szerkesztését végezhetjük vele, de állóképeinket is elláthatjuk egyedi effektekkel, illetve alapvető képszerkesztési feladatok elvégzésére is alkalmazhatjuk a szoftvert. Az ArcSoft két kis programot kínál egyben. A Panorama Maker 4 segítségével panorámaképpé fűzhetők össze felvételeink, míg a MediaImpression 2 feladata, hogy állóképekből videókat gyártson.
A programcsomag legfontosabb eleme a SilkyPix Developer Studio 3.0 SE, amely a RAW formátumú képfájlok szerkesztéséért és konvertálásáért felel. A probléma mindössze annyi vele, hogy a mellékelt verzió nem támogatja a Panasonic DMC-FZ38 fájljait. Sajnos tesztünk készítésének idején egyéb szoftvert sem találtunk erre a feladatra.
Képzaj
Az FZ38 fejlesztése sok tekintetben ugyanazon az ösvényen haladt tovább, mint az egy évvel korábban kiadott modellé. Ilyen például a felbontás- amely ismét 2 megapixellel nőt – és ezzel összefüggésben a megnövekedett zaj kezelése is. Azt már ugye tudjuk, hogy a nagyobb felbontás ugyanakkora érzékelőméreten kisebb elemi pixelméretet jelent és ezzel együtt rosszabb jel/zaj viszonyt. Az FZ38 szépen felmondja a leckét és valóban több zajt produkál még az elég erős szűrés után is. Ez sajnos már a legalacsonyabb érzékenységi szinten, ISO80-nál is látszik. Főként a homogén területeken, pl tiszta égbolton, vagy a sötétebb, árnyékosabb képrészeken lehet szembetűnő a szűrés után visszamaradt szemcsésség és töredezettség, amely némileg emlékeztet az erősen tömörített JPEG képek kinézetére, de erről itt szó sincs.
ISO80 érzékenységen nagyobb zajt kapunk, mint az elődnél ISO100-on, a mindössze 1/3 fényértékre következő fokozat pedig elég közeli eredményt mutat ahhoz, amit az FZ28 ISO200-nál produkált. Azért nem kell megijedni, hiszen 1 fényértéknyi zajkülönbség nincs a két modell között, de az elmondható, hogy az új gép normál szűrési fokozaton (0 érték) végig az előd fölött marad. ISO200-nál is kb. 10-12%-al több zajt várhatunk a világossági csatornán, a színcsatornák közül pedig a végig a kék csatorna okozza a legtöbb problémát. Főleg ISO400-on, több mint 60%-al haladja meg a másik két színcsatorna által produkált zajt.
Ahogy említettem a szűrés az összes fokozatban elég magas, de ISO800-nál érezhető egy nagyobb ugrás, ahol a szoftver valamivel az ISO200-as szint alá szűri a zajszintet. Részletek terén viszont nem összevethető a két fokozat, hiszen itt már komolyabb mosottságot kapunk mint két fokozattal korábban, hiába az alacsonyabb zaj.
ISO1600-on újra erősödik a zaj szintje, és gyakorlatilag ez az utolsó fokozat, ahol még manuálisan állítható az érzékenység és magas ISO értéken teljes felbontásban használható a gép. A következő, ISO3200-as értéken már 3 megapixelre redukálja a képméretet a feldolgozórendszer, így kevésbé szembetűnő és jobban szűrhető a zaj. Meg is látszik az eredménye, mivel a világossági zaj az ISO80-as érték alá esik. Sajnos a szűrés és a felbontás csökkenés miatt a képrészletesség itt sem hasonlítható a korábbi fokozatokhoz. Az utolsó ISO6400-as szint is csak automatikusan (nagyon kevés fénynél) és maximum 3 megapixeles képméretben csalható elő, Nagy érzékenység témamódot választva. A zajszint itt nagyjából az ISO400-asnak megfelelő, aminek árra is van, hisz a kép nagyon mosott, festményszerű.
A gép Képbeállítás menüpontja alatt +/-2 értékben szabályozhatjuk a zajszűrés mértékét. Az alap beállítás nulla. A következő fejezetben (Általános képminőség) példát is adunk a szűrés szélső értékeire, ISO1600-as érzékenységnél. A legalacsonyabb fokozaton a zaj mértéke kb. 15%-kal emelkedik a normál (0 érték) beállításhoz képest, míg +2 állásban – vagyis erősen szűrve – ugyanennyivel csökken.
Sajnos a RAW formátum zajszintjét nem volt módunk megmérni, ugyanis a teszt készítésének idején még nem létezett a géphez RAW konverter.
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO6400; F3,4; 1/8 mp
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO6400; F3,4; 1/8 mp
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO1600; F5,0; 1/125 mp
ISO6400; F3,4; 1/8 mp
Általános képminőség
Ami igaz volt egy éve az FZ28-ra, az igaz most is az utódra. Az FZ38 képminőségét is ugyanazok a főbb tényezők befolyásolják. Negatív irányban a fent említett zaj és ennek szűrése. A szűrés nyomán sajnos már alacsony érzékenységen is elég zavaró szemcsésség, az erősen tömörített JPG képekhez hasonló hatás marad vissza, pedig a Fine tömörítés nagyon óvatos.
A képminőségre egyébként a kissé túlszaturált de kellemes, képeslap-szerű színek, és a jó kontraszt jellemző. Amire nem képes az optika megteszi a feldolgozórendszer. Szinte hagyomány már, hogy a Venus Engine a beleszólásunk nélkül tünteti el, vagy csökkenti a geometriai torzítást a képsarkok sötétedését és a színhibát. Ennek hatékonyságát következő oldalainkon vizsgáljuk.
A fényképezőgép rengeteg téren enged beleszólás a képfeldolgozásba. A legegyszerűbb megoldás a Színeffektek alkalmazása, mely az előző modellekből került át. Itt négyféle alap effekt közül választhatunk.
A digitális, és főleg a kompakt, gépek egyik problémája a viszonylag kis dinamika átfogás, amely ellen kétféle szoftveres módszerrel védekezhetünk. Az egyik az Intelligens expozíció, amely bármely felvételi üzemmódban, akár a Gyorsmenüből is választható és három fokozatot biztosít.
A másik egy új szolgáltatás a Nagy Dinamika mód, amely szintén háromféle lehet. A fokozatok nem a hatás erősségét, inkább milyenségét befolyásolják. Ez inkább a HDR szoftverek Tone Mapping eljárásának végeredményét, egy extra nagy dinamika átfogású fotót ad végeredményül. Az új funkció többségében jól működött, bár néhány esetben az árnyékos területeken csupán részlettelen, elmosott foltokat kaptunk, és az egész kép olyan hatásúvá vált, mintha valaki mosógépben „effektezett” volna meg egy papírfotót.
Az automata és félautomata effektusok mellett tevőlegesen is beleszólhatunk a képfeldolgozásba, szintén egy régi és egy új módszerrel. A régi a Képbeállítások menüpont, ahol +/-2 lépésben szabályozható a Kontraszt, Élesség, Telítettség, valamint a Zajszűrés mértéke.
A másik lehetőség a főtárcsán feltűnő Saját szín üzemmód. Ha nem vagyunk elégedettek a képeink színezetével- például túl kékesnek találjuk őket – ezen beállítás alatt megváltoztatható a színezet jellege, de a világosság és a telítettség is. Utóbbi a Képbeállítások alatt is megtalálható, de itt egészen monokróm szintig csökkenthető a szaturáció. Mindhárom opció +/- 6 lépésben változtatható.
