Felépítés
Ergonómia
A MILC gépek egyik alap koncepciója eredetileg is a minél kisebb méret volt, de az utóbbi időben minden egyes bejelentés egy új „leget” hozott, már ami a kis méretet illeti. A Panasonic „legje” éppen a GF3, de a G3 is jelentős méretcsökkenésen esett át, ami 25%-os zsugorodást jelent, és tömegéből is több mint 9%-ot vesztett a gép. Ez egyrészről örvendetes, mert kisebb helyen is elfér, másrészt viszont betett kicsit a kezelhetőségnek. A bal oldalon lévő tárcsa és kapcsoló eltűnt, néhány azelőtt gombról vezérelhető funkció pedig a menübe került. Kisebb lett a módválasztó tárcsa is, bár ennek hátrányát nem tapasztaltuk. Annak viszont igen, hogy a hátsó navigációs gombokat a gépet tartó tenyerünk aljával nagyon könnyű munkára bírni és akaratlanul is elállítani néhány funkciót.
Az egykori vékony, de mély és stabil fogású markolat is a múlté. A mostani dudor hosszabb távon kényelmetlen és izzadó tenyerűeknek csúszós is, hiszen csak műanyagburkolat takarja.
A fényképezőgép ezt leszámítva kiváló építési minőségű. Külső váza alumíniumból készült, néhány helyen gumi-, vagy műanyagfedéllel. Alakja persze emlékeztet az elődökre, megmaradt a Panasonic védjegynek számító, kissé szögletes, retrós küllem. Külön öröm, hogy az elektronikus kereső betekintő nyílása most is alaposan kilóg a vázból, így kényelmesebben használható.
A gép alján található fém állványmenetet, pontosan az optikai tengellyel párhuzamosan helyezték el. Kétféle állványtalpon próbáltuk, de a markolat alatti akku és kártyafedél szűkösen, de nyitható maradt.
Optika
A DMC-G3 után nem sokkal bejelentett Leica DG SUMMILUX 25mm F1,4 ASPH objektívvel tucatnyira nőtt a G-rendszerhez választható optikák száma. A géphez alapesetben a 14-42mm-es zoomot adják, de választhatunk akár 3D objektívet, vagy 200-600mm-nek megfelelő gyújtótávolság tartományú telezoomot is. Stabilizátort csak MEGA O.I.S jelölésű optikákkal kapunk, melyekből jelenleg hatféle választható. Aki kevesli a Micro 4/3” nyújtotta kínálatot, a külön megvásárolható DMW-MA1 adapterrel a 4/3” rendszerhez kínált objektíveket is felhelyezheti, sőt a Panasonic Leica M és R objektívhez való adaptereket is kínál. Az összes felhelyezett objektív gyújtótávolság szorzója 2x-es.
A fotó és videó módban is használható Kiterjesztett Telekonverterrel 2x-es nagyítás érhető el. Ez lényegében képkivágást jelent, így a fotók mérete maximum 4 megapixel lehet. Előnye viszont, hogy nincs minőségromlás. A szoftveres telekonverteren kívül digitális zoom is használható 2x és 4x-es értékkel, és persze az ezzel arányos képminőség romlással.
Képérzékelő
A fényképezőgép egyik nagy újítása a korábbiaknál nagyobb felbontású szenzor. Az elődök és a közeli rokonnak számító Olympus gépek eddig nem lépték át a 12 megapixeles határt. Ez az első 16 megapixeles Mikro 4/3”-os készülék, melyet nyilván még még több ilyen gép követ majd Panasonic emblémával.
A G3-ban most is a rendszer szabvány méretű, 17,3 x 13 mm-es Live MOS szenzora dolgozik, egész pontosan 16,68 megapixellel, melyből 16 milliót hasznosít a gép. Maradtak a megszokott oldalarányú képek is. Az alap persze az érzékelő oldalarányának megfelelő 4:3, melynek legnagyobb képmérete 4592 x 3448 pixel. Ezen kívül 3:2, 16:9 és 1:1-es oldalarányú méreteket is választhatunk, mindből 3-3 darabot, illetve 3D objektívvel további 1-1 kisebb képméretet.
Képformátumként az elmaradhatatlan JPEG, a képszerkesztés híveinek pedig a RAW áll rendelkezésére. A JPEG formátumot kétféle tömörítéssel választhatjuk, és kombinált RAW+JPEG opció is beállítható.
A képérzékelő előtt elhelyezett Supersonic Wave szűrőréteg minden bekapcsoláskor másodpercenként 50 000-es rezgésszámmal segít eltávolítani a képminőséget rontó porszemeket és kisebb szennyeződéseket.
A szenzor mellett megújult a képfeldolgozó processzor is. A Venus Engine FHD rendszerre, nem csak az állóképek megnövekedett adatmennyisége, de a sokkal nagyobb videó felbontás és a gyorsabb sorozat sebesség kiszolgálása is hárul.
Az érzékenységet ezúttal ISO160-tól állíthatjuk 1, vagy 1/3 Fé lépésközökkel, a plafon pedig az ISO6400-as érték. Manuális beállítás mellett automatikus, és a képtartalmat is figyelembe vevő intelligens funkció is választható. A G3-nál egy kicsit nagyobb szabadsággal állítható Auto ISO tartomány maximum értéke.
LCD és kereső
E téren nem történt különösebb változás. A G3-ra is egy 3”-os (7,5 cm-es), 460 000 képpontos, érintésérzékeny TFT LCD monitor került. A korábbihoz hasonlóan ez a kijelző is kihajtható és elforgatható. 180 fokban kihajthatjuk, majd 90 fokban dönthetjük, vagy szintén 180 fokban előre fordíthatjuk. A képernyő 100%-os élőkép lefedettséget kínál.
A tükröződésmentes bevonatot kapott LCD négyféle, vagyis az elődnél eggyel több világossági üzemmódban használható, ez az automata mellett egy plusz fokozatot jelent. Ha nem bízzuk ezt a gépre a beállítás menüben +/-3 lépésben tetszőlegesen beállítható a képvilágosság. Ezen felül megszabhatjuk a képernyő kontrasztját/telítettségét, valamint vörös és kék árnyalatainak erősségét is.
A kijelzőt érintő legfontosabb újdonság az újabb érintőképernyős funkciók megjelenése. A megszokott funkciók mellett az expozíció kompenzáció, valamint az intelligens automatika módban bekapcsolható defókuszz érintésérzékeny kijelző az eddigi ugyanilyen Panasonic gépekhez hasonlóan kiválóan működik. Érzékenysége jó és számos funkciót a képernyőről vezérelhetünk, így nem csak a menük kezelésénél és a képek lejátszásánál alkalmazható, de az AF mező kiválasztása, a defókusz és csúszkás fehéregyensúly-képvilágosság szabályozás is érintésérzékeny, de új autofókusz funkciók és a kézi élességállítás néhány lehetősége (pl. nagyítási fokozatok, nagyított képkivágás átpozicionálása a képernyőn) is vezérelhető a tapiképernyővel. Mindezt akár ujjal, akár a mellékelt, vállpántra fűzhető műanyag pointerrel végezhetjük. Lejátszáskor is sok érintőképernyős szolgáltatást kapunk. Ilyen a videók lejátszásának, hangerejének vezérlése, képek nagyítása és görgetése, de a lapozásuk, sőt törlésük is elvégezhető a képernyőt nyomkodva. Még a kis nézőképes és naptárnézet oldalak váltására is használhatjuk az érintésérzékenységet. Ez esetben 12 és 30 képes oldalak jeleníthetők meg. A fotók nagyítása 16x-os méretig lehetséges.
A kijelző információinak megjelenítésére és váltására a DISP gomb, valamint az érintőképernyőn megjelenő ikon használható. A képernyőadatok között háromféle kompozíciós segédrács, valamint élő hisztogram is megjeleníthető, melyet a képernyő bármely részére áthelyezhetünk.
Az LCD összes információja (kivéve az érintésérzékeny ikonok) az elektronikus keresőn (LVF) is megjelennek. A G3-ban már nincs szemérzékelő, így az LCD/LVF közötti váltás egy gombbal lehetséges. Az LVF szintén 100%-os lefedettséget nyújt és a G-modellektől már megszokott 1,44 millió képpontos, részletgazdag képet. Nagyítása 1,4 x-es (kisfilmes értéken 0,7x-es), vagyis egy meglehetősen nagy képet láthatunk a keresőben, mely azonban az LCD-hez hasonlóan, gyenge fényviszonyok között bántóan belassul. A kényelmes gumi szemkagylóval ellátott kereső bal oldalán egy dioptriakorrekciós kereket is elhelyeztek, mellyel -4.0 – +4.0 dioptria között szabályozható a keresőkép élessége.
Vaku
Az elődhöz hasonló képességeket kapunk vaku terén. A „hasonló” jelzőt a hajszálnyi kulcsszám eltérés indokolja. A G2-ben 11-es, ebben a modellben 10,5-es kulcsszámú vaku van. Ez elvileg egy tyúklépéssel gyengébb teljesítményt jelent, de a különbség gyakorlatilag elhanyagolható. A villanót a bal oldalán lévő kioldógombbal nyithatjuk, és ebben az állapotban 7,5 cm-re magasodik az optikai tengely fölé. Üzemmódjai ugyanazok mint korábban. Az automata opció mellett, derítő, és lassú szinkron vakuzás is elérhető, és mindhez választhatunk vörösszem csökkentő elővillanást. A piros tekintet ellen szoftveres szűréssel is védekezhetünk.
A felvételi menüben vakuteljesítmény korrekcióra is lehetőség nyílik, mely +/-2 fényérték tartományon belül állítható.
A Panasonic összes G-szériás gépéhez hasonlóan ezen a modellen is megtaláljuk a vakupapucsot, melyen középpontos, vagy négy érintkezős gyári külső rendszervakuk használhatók. A cég a kis FL220 modell mellett, a nagyobb teljesítményű FL360 és FL500 típusokat ajánlja, melyekkel a beépített villanóhoz képest akár 3-5x-ös teljesítmény növekedés is elérhető.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
Memóriakártyákból mindenféle SD-t „megeszik” a gép, így nagyobb kapacitású SDHC és SDXC típusok is használhatók. A kártya a markolat alján nyíló műanyagajtó mögötti foglalatba kerül. Belső memóriát nem kapunk, tehát ez az egyetlen mentési médiánk.
Ugyanide, a szomszédos foglalatba kerül a géphez mellékelt lítium-ion akkumulátor (DMW-BLD10E) is, mely az előző modellnél kisebb, mindössze 1010 mAh kapacitású. A kisebb kapacitás előnye, hogy a hozzá adott töltővel akár 2 óra alatt feltölthető, hátránya viszont, hogy nagyjából 100 képpel kevesebb készülhet így a korábbi modellhez viszonyítva. Az akkumulátor foglalatába helyezhető a külön megvásárolható hálózati adapter csatlakozó ál-akkumulátora, melynek kábelét a fedél gumilappal takart nyílásán vezethetjük ki.
További csatlakozási lehetőségeket a markolat oldalsó részén találunk, szintén egy gumilappal fedve. Legfelülre került a vezetékes távkioldó mini-jack aljzata, majd egy HDMI (mini-C) csatlakozóhelyet kapunk, végül a géphez adott A/V és USB kábel aljzata zárja a sort. Ha HDMI-n szeretnénk csatlakozni, külön kell megvásárolnunk a kábelt. Kimeneti felbontását automata, 576p, 720p és 1080i értékekre állíthatjuk.
