Felépítés
Ergonómia, kezelés
Külső tekintetében nincs jelentős eltérés a GH5-höz képest, ami persze nem is meglepő. A jól eltalált méretű gép kényelmes markolattal rendelkezik, amelyre kisujjunk is kényelmesen ráfér. Az üzemmód tárcsa igény esetén rögzíthető a közepén lévő gomb benyomásával (azaz itt nem rugós gombot használtak, amit minden esetben be kell nyomnunk, ha üzemmódot akarunk váltani, hanem reteszelő gombot, ami benyomott állapotban zár, újabb megnyomásával pedig nyit). A főkapcsoló a jobb hüvelykujjunkkal könnyedén kezelhető, akkor is, ha a gépet egy kézben tartjuk.
A DSLR-hez szokott felhaszálók fókuszkarral is mozgathatják a fókuszmezőt (de ez az LCD érintésével is megoldható). A paraméterek gyors változtatásához elülső és hátsó vezérlőtárcsa is használható.
A kioldási módokat, mint egyszeri, sorozat, 4k/6k sorozat, fókusz sorozat, programozott sorozat és önkioldó a gép felső részének bal oldalán lévő tárcsával választhatjuk ki.
Sokat segíthetnek a dedikált érzékenység és fehéregyensúly gombok is a gyors beállításban, alapesetben viszont az expozíció korrekciót nem közvetlenül tárcsával, hanem a hozzá rendelt gomb megnyomásával, majd a hátsó tárcsa forgatásával állíthatjuk be. Ezt azonban átprogramozhatjuk, bármelyik tárcsával állíthatjuk közvetlenül az expozíció kompenzációt.
Szintén előnyös, hogy mintegy 15 gomb és további négy virtuális funkció gomb (LCD-n jelenik meg) funkciója szabható testre kényünk-kedve szerint (sőt, a fókuszkar funkciójának feláldozásával ez a szám 20-ra növelhető). Az egyes gombokhoz szinte bármilyen funkciót hozzárendelhetünk, a lehetséges opciókat a menüt bemutató videóban lehet megtekinteni (15.24 percnél, vagy IDE kattintva az új oldalon megnyitva).
A hátsó kijelzőn oldalsó érintőmenü és gyorsmenü is megjeleníthető, előbbi az LCD érintésével, utóbb a Q gomb megnyomásával. A Q.menüben összesen maximum 12 paraméter közül választhatunk. A megjelenítendő paraméterek itt is testreszabhatók.
Az oldsalsó érintőmenü leginkább videófelvételnél lehet hasznos, amikor is hangtalanul állíthatjuk át felvétel közben a rekeszt, vagy érzékenységet, esetleg a záridőt, vagy expozíció korrekciót.
A kiválasztható paramétereket a menüt bemutató lenti videónkban lehet végignézni 14.00 perctől (vagy IDE kattintva új oldalon).
Egy dolog a sok dedikált kezelőszerv, egy másik viszont a menürendszer, hiszen nem mindent állíthatunk közvetlenül gombokkal. A Panasonic gépekben általában 5-6 főmenü áll rendelkezésünkre, itt most a felvétel, videó, egyedi beállítások, beállítás, saját és lejátszás menük használhatók. Az egyes főmenükön belül a különböző menüpontok több lapon helyezkednek el, amelyeket lefelé lapozással, vagy a kijelző oldalán lévő csúszka érintésével és mozgatásával érhetünk el.
A teljes menürendszer itt tekinthető meg (ha túl gyors lenne, a fogaskerék ikonra kattintva a lejátszási sebesség módosítható):
Jó pont, hogy saját, egyéni menüt is készíthetünk, amelybe 3 lapnyi (mintegy 23 elemből álló) menüpontot vehetünk fel a gép összes létező menüpontja közül, ezeket pedig igény esetén sorba is rendezhetjük.
A gép rendelkezik Bluetooth LE és Wi-Fi vezérlővel is, előbbivel akár alvó üzemmódból is felébreszthetjük a gépet, amelyet követően Wi-Fi-n kapcsolódhatunk hozzá. A Bluetooth egyébként távoli kioldásra is alkalmas, akár B-módban is (rögzíthető az expozíció az alkalmazásban), az alacsony energiaigényének köszönhetően pedig így több órás expozíciók sem jelenthetnek gondot.
Wi-Fi-n kapcsolódva a Panasonic új, Lumix Sync applikációja segítségével használhatjuk a fényképezőgépet. Az alkalmazásban rengeteg beállítás elvégezhető:
- ISO
- Fehéregyensúly (finomhangolás nem)
- üzemmódtól függően rekesz és/vagy zársebesség
- fókusz terület
- MF állásban kézi fókusz (nagyított képterülettel)
- expozíció kompenzáció
- kép felbontás
- kép oldalarány
- tömörítés/formátum (RAW)
- videó formátum/minőség
- fotóstílus
- digitális effekt szűrő
- fénymérés
- automatikus sorozat (expozíció, rekesz, fókusz)
Valamint ezek mellett a gép Q menüje is használható.
A fényképezőgép rendelkezik időjárásállóságot adó szigetelésekkel is, amely így csepp- és porálló lett.
A váz alján a szenzor alatt, a síkjától kissé hátrébb került az állványmenet, amely még nagy méretű talp esetén is lehetőséget kínál az akkumulátor cseréjére anélkül, hogy a gépet le kellene szerelnünk az állványról.
Képérzékelő
A Panasonic GH5 II is megkapta a korábbi 20 Mpixeles szenzort, amely elé nem került aluláteresztő szűrő, így az nem rontja a képélességet (cserébe persze nagyobb az esély a moiré megjelenésére). A képérzékelőn egy új, tükröződés mentesítő (AR) bevonat hivatott csökkenteni a reglexiókat.
Nem változott természetesen a formátum, így továbbra is 4:3 oldalarányú, 17,3×13 mm-es képérzékelőről beszélhetünk.
A legnagyobb felbontás 20 Mpixeles képeket ad, emellett választhatunk 10,5 vagy 5 Mpixeles felbontású JPEG képeket is. A JPEG mellett RAW formátum is választható, illetve ezek kombinációja is, a JPEG két elérhető tömörítési fokával.
Az érzékenység alapértéke ISO200, ezt harmad fényértékenként emelhetjük egészen ISO25600-ig. Lefelé az érzékenység kiterjesztésével ISO100-ig juthatunk, szintén 1/3 blendénként.
Használhatunk automatikus érzékenységet is, ahol nem csak a maximum értéket adhatjuk meg, de a minimális zársebességet is kiválaszthatjuk. Sajnos a reciprok szabályhoz képest való pozitív, vagy negatív eltérést még mindig nem állíthatjuk be, pedig ez többet érne, mint a zársebesség minimumának közvetlen megadása.
A szenzor elé, attól viszonylag távolra egy szűrőt építettek, amelyet a szennyeződések lerakódása ellen a gép képes nagy frekvencián megrezegtetni. A szenzortisztítás minden kikapcsoláskor automatikusan elindul, de kézzel is beindíthatjuk a menüből. Szoftveres portérkép készítésére és utólagos korrekcióra a gép viszont nem kínál lehetőséget.
A szenzort stabilizált mechanikára építették, a szenzorstabilizáció és az optikai stabilizáció együtt is használható, a Dual I.S. így akár 6,5 Fé-nyi előnyt adhat a reciprok szabályhoz képest, akár a kitben megvásárolható Leica DG Vario-Elmarit 12-60mm f/2,8-4 objektívvel is.
LCD és kereső
A GH5 II hátuljára az elődéhez képest kicsivel kisebb, 3″ képátlójú 3:2 oldalarányú, kapacitív multitouch LCD került, amelynek felbontása azonban jelentősen megnőtt, így itt már 1.840.000 képpont vesz részt a képalkotásban. A kijelző hagyományos RGB felépítésű, azaz a panel 960×460 pixel felbontású.
Jó hír, hogy a képpontok elhelyekedése közel in-line módú, azaz egy-egy szín egy-egy oszlopban található, amely alapfeltétele a recézettségmentes megjelenésnek.
A nagy betekintési szögű kijelző közel 180 fokban kihajtható és el is fordítható 250 fokban – azaz szinte teljesen visszafordítható szelfi állásba, másik irányba pedig kb. 70 fokig juthatunk el, 20 fok híján vízszintesig, ami bőven elég is a fej fölüli kényelmes fotózáshoz.
Az LCD-nél nem csak a háttérvilágítás fényerejét állíthatjuk ±6 lépésben, de a kontrasztot, a színtelítettséget és a színezetet is (zöld-borostyán és sárga-cián irányban egyaránt). A kijelző színhelyessége egyébként remek, csupán a pirosak tűnnek egy kissé narancsosabbnak egy kalibrált monitor képéhez képest, de az eltérés igazán minimális.
Az érintésérzékeny felületének köszönhetően a gép kezelésében is komoly szerepe van e hátsó kijelzőnek, főképp a fókuszterület választásnál, de egyébként az egyes menüpontok vagy funkciók kiválasztására is használható (lásd aktív státuszkijelzés). A fókuszterület választás ráadásul az elektronikus kereső használatakor is közvetlenül rendelkezésünkre áll, amely komoly segítség lehet a gyors fókuszpont váltáshoz.
Ezen kívül az LCD jobb oldalán a fotóstílusnak, az értintésre kioldásnak (vagy csak fókuszkeret mozgatásnak), az élkiemelésnek, illetve 5 virtuális Fn gombnak alakítottak ki fület. Utóbbiak tartalma szintén saját magunk által kiválasztható a fent már közzétett listából.
Videófelvételkor ezen területen érintéssel (azaz teljes csendben) állítható a zársebesség/rekesz, illetve az érzékenység és az expozíció korrekció.
Az LCD-n látható élőkép nem minden esetben jelent expozíció szimulációt, csak akkor, ha az Egyedi beállítások menüben engedélyezzük az állandó élőképet. Expozíció szimuláció esetén a kijelzőkön a beállított rekesz és zársebesség párosnak megfelelő élőkép látható, kikapcsolt exp. szimulációnál pedig mindig normál expozíciónak megfelelő élőkép (utóbbi a manuális expozíció melletti vakuzásnál jöhet jól, amikor direkt sötétebbre állítjuk az expozíciót).
Az LCD-n felvételkor megjeleníthető segédrács, élő hisztogram, zebra minta a túlexpós részek jelzéséhez, élkiemelés a fókusz helyesség látványosáabbá tételéhez, elektronikus horizont (elfordulás és döntés is), valamint láthatók a különböző paraméterek. Visszajátszásnál szintén megtekinthetők a képkészítés paraméterei, illetve hisztogram és a kiégett részek villogtatása is kérhető.
A képekbe kb. 16×-es mértékig nagyíthatunk bele, a vezérlőtárcsával 2×, 4×, 8× köztes értékekkel, de az LCD-n az okostelefonoknál megszokott két ujjas módszerrel tizedes lépésenként is. Az értinésérzékeny felületen a görgetés is működik.
A fókusz ellenőrzéshez segítség, hogy nagyított nézetben is válthatunk a képek között a hátsó tárcsa segítségével, ráadásul ez esetben is a részletgazdag nagyított képrészlet jelenik meg RAW formátum esetén elsőre is, nem az EXIF-be mentett kis felbontású kép nagyított változata.
Az OLED elektronikus kereső 3,68 millió képpontból épül fel, így kiváló felbontású képet ad. Pixeleket nem igazán láthatunk rajta, még a számok megjelenítésénél sem, ahol a ferde élek egyébként kisebb felbontás esetében meglehetősen lépcsősek lennének.
A nagyítás 0,76×-es, amely kellően nagy keresőképet eredményez, ugyanakkor a képsarkok is jó élességgel láthatók (a G9 keresője nagyobb nagyítású, de a képsarkok nem is annyira precíz megjelenésűek).
Az elektronikus keresőt dioptria korrekcióval is ellátták, ennek tárcsája a keresőtől balra található. Az EVF rendelkezik betekintés érzékelővel is, így amikor belenézünk, az LCD-ről automatikusan átkapcsolhat a gép az EVF-re. Ez azonban felülbírálható, választhatunk csak LCD-s és csak EVF-es élőképet.
Vaku
A gépre vaku nem került, vakupapucs viszont igen, így rendszervaku és rádiós vakukioldó is használható. A vakuszinkron idő max. 1/250 mp a gyári specifikáció szerint, de nekünk az 1/320 mp is gond nélkül kiexponálódott rádiós kioldóval vezérelt vakunál.
A vakupapucson kívül stúdióvakuk számára közvetlen PC szinkronkimenet is található a vázon, annak elülső részén, ami egyébként a time-code vezérlésére is használható.
Csatlakozók, memóriakártya, akku
Csatlakozókat a gép mindkét oldalán találunk. Jobb oldalt felül található a vezetékes távkioldó csatlakozója, bal oldalon pedig a mikrofon bemenet, a fejhallgató kimenet, ezek külön gumi ajtó mögött, valamint egy közös gumi ajtó fedi a teljes méretű (standard Type A) HDMI és a Super-speed USB 3.1 Type-C aljzatokat. Utóbbi segítésével a fényképezőgépben lévő akkumulátor tölthető is, illetve bekapcsolt állapotában is tudjuk táplálni ezen keresztül a gépet.
Memóriakártyából SD és SDHC mellett SDXC-t is kezel a fényképezőgép, s nem csak az UHS-I-es, de az UHS-II-es nagy sebességű interface-t is támogatja. A gépbe egyszerre két kártya is helyezhető és az is beállítható, hogy ezeket hogyan használja a GH5 II (dupla rögzítés mindkét kártyára, egyik kártya betelte után a másik kártya használata, kiválasztható rögzítései hely külön-külön a JPEG, RAW, 6K/4K fotó és a videók esetében). Időjárásállóságot adó szigetelés nem csak az előbbi csatlakozóknál, de a memóriakártya fedélnél és az akku fedlapnál is megtalálhatók.
A fényképezőgéphez nagy kapacitású DMW-BLK22 lítium-ion akkumulátort adnak, amely 7,2V feszültéségű, 2200 mAh kapacitású, azaz közel 15,8 Wh energiát képes tárolni. A gyári adatok szerint egy töltéssel 400 fotó, vagy 120 percnyi 4k videó rögzíthető.
Az akkumulátort a gépen belül is tölthetjük, ha USB Type-C kábellel csatlakoztatjuk valamilyen USB áramforráshoz, de egy külső töltőt is mellékel a gyártó, amelynek szintén USB Type-C csatlakozója van, s ehhez egy adaptert és kábelt is kapunk. Számomra igazán tetszetős ez a megoldás, hiszen akár egy notebookkal, akár okostelefon töltővel, de még egy USB-s PowerBank-kel is szuszakolhatunk töltést a gép akksijába, s mivel külső töltőnél is elérhető ez a funkció, így egy csere akkuval és egy komoly PowerBank-kel akár több napot is kihúzhatunk, vagy akár több órát folyamatosan videózhatunk.
Az akku töltöttségét négy szegmenses ikonon ellenőrizhető. Sajnos százalék pontosságú visszajelzést sem a kijelzőkön, sem a menüben nem érhetünk el.
