Kipróbáltuk: Panasonic Lumix GH6 – teszt

szerző:

2022-02-22 06:31

AF, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Panasonic GH6 fókuszrendszere előrébb lépett a GH5 II-höz képest. Noha még mindig teljesen kontraszt alapú az élességállítás, azaz még mindig a Depth from Defocus elvet alkalmazza a gyártó a fókuszrendszer alapjául, ami elviekben kontraszt alapú élességállítást jelent, a gyakorlatban mégis olyan működés tapasztalható, mint a többi gyártó esetében fázis-különbség érzékelésnek titulált fókuszrendszereknél.
Egy pusztán kontraszt érzékeléses fókusz ugyanis minden esetben előre-hátra keresgél, s miután helyes fókuszt talált, akkor sem áll meg, hanem túlfókuszál (ebből tudja, hogy elérte a helyes fókuszt, hiszen csökken az élesség), majd visszatér a tökéletes fókuszhoz. Más kérdés, hogy helyes fókusz esetén újrafókuszáláskor is kezd előre vagy hátra mozdulni, ami egy valódi fázis-különbség érzékelő AF-nél ritkábban fordul elő.
Viszont a GH6 kontraszt érzékeléses fókusza immár bármilyen irányú élre képes élességet állítani (csak vízszintesre is), míg a GH5 II esetében, valamint a legtöbb fázis-különbség érzékelő AF-es MILC-nél a csupán vízszintes élre nem lehet fókuszálni (kivéve a keresztszenzoros AF-eket, mint a magasabb kategóriás Olympus, illetve OM System gépekben lévő).

Egyébként érdekes, hogy a Panasonic GH5 II és a G9 sem fókuszált pusztán vízszintes élre, pedig ez a kontrasz AF-nél gond nélkül megoldható lehet. A GH6 szerencsére már nem válogatós e téren.

A fókuszrendszerben a témafelismerés hatékonyságát fejlesztette tovább a gyártó, illetve az elérhető fókuszterületek száma is bővült 325-re. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi közül választhatunk. Egy mezős fókuszmódnál ugyanis 102×75-ös mátrixban léptethetjük a fókuszkeretet, azaz mintegy 7650 fókuszterületünk van, ráadásul mindez a képmező 100%-án (igen, a teljes képsarokban is). A 100%-os lefedettség azonban nem vonatkozik a tűhegy pontosságú AF pontra, amit nagyjából a képterület belső 15%-án használhatunk (képszélesség és képmagasság 40%-án).
Egy mezős AF-nél a fókuszkeret mérete nyolc féle lehet, az igen kicsitől a negyed képmező méretűig.

Az autofókusz egyszeri, vagy folyamatos is lehet. A fókusz üzemmódjait a gép hátulján lévő karral (S, C és MF), a fókuszterület típust pedig a közepén lévő fókuszmező választó gombbal választhatjuk ki, míg a fókuszterületet a fókuszkarral (joystickkal) mozgathatjuk.

A gép fókusz algoritmusa lehetővé teszi, hogy ne csak emberi arcokat ismerjen fel, de az arcokon lévő szemeket is (a fókuszkar benyomásával a két szem közül választhatunk is, hogy melyikre kívánunk fókuszálni), valamint akár az állatokat is képes felismerni (állatoknál viszont szemfókusz nincs). Mindezt pedig nem csak fotó módban, de videózás közben is, ráadásul témakövetéssel, azaz van lehetőség egy madár képmezőn belüli folyamatos követésére, a folyamatos fókusszal pedig a fókuszban tartására is.
Járművek felismerésére azonban a GH6 még nem képes.

A gyenge fényben történő élességállítást a gép elején lévő narancs fényű LED segíti, nyilván csak közeli témák esetén.
Egyébként a gyenge fényben történő fókuszálás nem tartozik kifejezetten a gép erényei közé, a fókuszrendszer érzékenységére -4 Fé-et adott meg a gyártó f/2 fényerejű objektívnél, amely f/2,8 objektív esetében már csak -3 Fé. Ez azért elmarad a mai átlagtól és egy sötétebb szobában már előjöhetnek a fókuszálási problémák.

A fókuszsebesség egyébként általában rendben van, a DFD meghajtás néhány korábbi, fázis-különbség AF-et is hirdető Sony MILC-nél (pl. a szerkesztőségi Alpha 7R II-nél) sokkal gyorsabb fókuszt tesz lehetővé.
Álljon itt egy példa a 35-100mm f/2,8 objektívvel való fókuszálás sebességéről, amelyben egy kb. 8 méterre lévő és egy kb. 50 méterre lévő fa ágaira fókuszáltunk. Szerintem egyértelmű, hogy azért, mert DFD, egyáltalán nem felejtős!

Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az EVF-ben valós nagyított kép jeleníthető meg. A kézi fókuszhoz a képmező belső 55%-a vehető igénybe (vízszintesen és függőlegesen 75-75% képszélességig és képmagasságig érhető el). A nagyítás mértéke maximum 6×-os, amely sajnos nem teljesen elég a precíz kézifókuszhoz, ugyanis nem látszik igazán jól, hogy mikor van tökéletes fókusz.
A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.

Sorozat fényképezés

Sorozatfényképezés terén nagyot lépett előre a GH6, amely feltételezhetően a rétegelt (Stacked) CMOS szenzornak és ebből adódóan a fényérzékeny réteg alá integrált nagy kapacitású és gyors puffermemóriának köszönhető.
A 25 Mpixel felbontású GH6 ugyanis 75 kép/mp sebességre is képes, igaz, ezt érthető okokból csak elektronikus zárral tudja. Viszont a sorozat hossza is remek, hiszen mintegy 200 RAW képig tartja is ezt a sebességet a gép. A fókuszt a GH6 rögzíti az első képkockánál.

Érdekes viszont, hogy 200 kép után a sorozat megáll, az nem folytatódik, csak akkor, ha felengedjük az exponáló gombot és újból lenyomjuk.

Ha nagyon gyors mozgású témát kell fotóznunk és az elektronikus zár torzítaná a képet, akkor redőnyzárral 9 kép/mp a maximálisan elérhető sebesség, ahol szintén az első képkockánál rögzül a fókusz. Folyamatos fókusz esetében 7,5 kép/mp a maximális sebesség.

A sorozat sebessége három érték közül választható ki, ezt a menüben L, M és H néven találjuk. A L 2 kép/mp-et, az M 5 kép/mp-et, míg a H 7 vagy 9 kép/mp-et jelent. Előbbi a folyamatos fókusznál, utóbbi az egyszeri fókusznál érhető el.

Kellemes, hogy a sorozatfelvételt követően a kártyaírás közben a gép továbbra is teljes mértékben használható marad, akár újabb sorozatot szeretnénk, akár valamilyen paramétert változtatni, vagy a menübe menni. Videófelvételt indításához azonban meg kell várnunk, míg a képek a kártyára kerülnek (a GH5 II-nél a kártyaírás közben már indítható videófelvétel).

A normál sorozat módon kívül automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehéregyensúly sorozat.

A lehetőségek még itt sem érnek véget, hiszen programozott, időzített sorozat is készíthető, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez (ami a redőnyzárral is történhet, tehát nem lesz jello effektus még gyorsan mozgó témáknál sem), majd ezt követően a lejátszás menüből lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban (de a képek készítése után a gép is rákérdez a videó létrehozására).
Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásta az egyes képkockák, valamint fordított sorrend is beállítható.
Feltételezem, hogy ennél részletesebb beállítás gépen belül már nem is szükséges (bár az kicsit furcsa, hogy az 5,7k itt nem választható).

Elektronikus zár

A fényképezőgép lehetőséget kínál a redőnyzár részleges, vagy teljes kiváltására elektronikus zárral.
Mechanikus zárnál a maximális zársebesség 1/8000 mp, ha az első redőnyt elektronikussal váltjuk ki, akkor a maximum 1/2000 mp lesz, a teljes elektronikus zár esetén pedig akár 1/32000 mp is használható. Az érzékenység maximumát az elektronikus zár nem befolyásolja (max. ISO25600).

Előnye a teljes elektronikus zárnak a teljes csendes működés, valamint ilyenkor a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
Apróbb hátránya a teljes elektronikus zárnak az, hogy ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus. Ennek mértéke persze a kiolvasási sebességtől függ, de ezt is lemértük.

A teljes szenzor kiolvasási sebességét 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgáltuk, amelynek során 17,5 ms-ot kaptunk eredményül, amely 2 ms-mal gyorsabb, mint a GH5 II-nél.
Ez kategórián (NégyHarmados rendszeren) belül jó értéknek számít, abszolút értékét nézve pedig remek sebesség, hiszen így gyorsan mozgó témáknál is csak minimálisan jelentkezik jello-effektus (erre példaként a gyors ventilátor lapátjai szolgálnak, amelyek csak minimálisan nyúltak meg).

Mindez a fotó módra igaz, a videofelvételnél tapasztalható kiolvasási sebességeket bemutató képek a videót ismertető bekezdésben találhatók.

Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)

mechanikus zár
elektronikus zár

Videófelvétel

Bár fotózási képességekben is remek lett a GH6, a videós képességek terén üt leginkább nagyot az új mikro NégyHarmados zászlóshajó, hiszen nem csak 4k UltraHD felvételt tud, de ezt 17:9 oldalaránnyal 4096×2160 pixellel DCI-4k módban (Cinema 4k) is tudja, akár 120 kép/mp képfrissítéssel (PAL rendszerben 100 kép/mp-cel). Sőt, arra is van lehetőség, hogy a teljes szenzorfelbontást kihasználjuk és anamorfikus 5,8k (4:3 forrás oldalaránnyal) vagy teljes szenzorszélesség esetén 5,7k felvételt készítsünk (félreértés ne essék, 4k-ban sincs képkivágás, csak a felső és alsó részek esnek le).

A színmélység MOV formátumnál 10 bites (H.265), MP4 esetében 8 bites vagy 10 bites, a színmintavételezés 4:2:0 vagy 4:2:2, a tömörítés ALL-Intra vagy LongGop lehet, a videókat V-log módban is menthetjük. A bitráta maximuma 800 kbps MOV esetében, MP4-nél max. 100 Mbps.
De 5,7k felbontásnál Apple ProRes 422 és ProRes 422HQ is elérhető, ahol a maximális sávszélesség 1,9 Gbps is lehet. Ezt már persze csak CFexpress kártyára menthetjük.
Későbbiek során jön majd egy firmware frissítés, amely DCI-4k és Full HD felbontásoknál is engedi majd az Apple ProRes használatot, közvetlen USB-n kínál majd SSD-re mentési lehetőséget, 4k 120p HDMI kimenetet ad majd, amely 120 kép/mp RAW videófolyam rögzítését is lehetővé teszi Atomos Ninja V+ külső rögzítővel.

Felsorolni is nehéz a lehetőségeket, így inkább megmutatjuk azokat az ábráka, amelyekkel a Panasonic is példázza a GH6-os gépe képességeit.

1 of 4

Érdekes viszont, hogy a GH5 II natív élő közvetítés funkcióját a GH6 nem örökölte. Persze ez nem zárja ki azt, hogy ne lehetne élő közvetítésre használni, de ez esetben szükség lesz egy számítógépre és a Lumix Tether szoftverre.

Összefoglalva nagyvonalakban a GH6 videós képességei az alábbiak:

A Panasonic GH6 főbb videós tulajdonságai:

5,8k anamorfikus (5760×4320), 5,7k (5728×3024), Cinema 4k (4096×2160), Ultra HD videórögzítés (5,8k-nál 24, 25, 30 kép/mp, 5,7k-nál ezen felül 50 és 60p, 4k-nál ezen felül 100 és 120 kép/mp, Full HD-ben pedig akár 300 kép/mp képfrissítéssel), korlátlan ideig, 8 vagy 10 bites kvantálással, LongGOP vagy ALL-I tömörítéssel, 8 biten 4:2:0, 10 biten 4:2:0 vagy 4:2:2 színmintavételezéssel
változtatható képfrissítés slow-, és fast-motion-höz 2 kép/mp-től, C4K és UltraHD max. 120 kép/mp-ig, Full HD videófelvétel akár 300 kép/mp-ig
veszteségmentes HDMI kimenet
fókuszkorlátozó használata
V-Log és Hybrid Log Gamma módok a jobb gradálhatóságért
anamorfikus objektívek támogatása, arányhelyesre korrigált élőkép és visszajátszás
beállítható fekete szint (±15)
egyéni zársebesség is beállítható szinkron beolvasással
végtelenített felvétel lehetősége (a legrégebbi felvétel törlése, ha már nincs hely az új felvételnek)
time code ki- és bemenet
vonali és mikrofon bemenet (közös csatlakozón)
XLR csatlakozás adapterrel, így akár négy audiócsatorna rögzíthető
hangerő szint beállítása -12..+6 dB között
kivezérlés jelző megjelenítése a kijelzőn
videó oldalarány segédvonalak
biztonsági terület jelzése feliratoknak segédvonallal
zebra minta használata
zársebesség és érzékenység megjelenítése kifejezetten filmeseknek szög, illetve dB formátumokban
világosság szint beállítása 10 bites módhoz
rekesz, zársebesség, érzékenység és expozíció korrekció módosítása felvétel közben az LCD érintésével
háromféle monoszkóp megjelenítése

Videófelvételt tehát a fenti felbontásokban rögzíthetünk korlátlan ideig, a képfrissítés 23,98, 24, 25, 29,97, 50, 59,94, 100 illetve 119,88 képkocka/mp lehet (anamorfikus módban max. 59,94 kép/mp). Az összes érték sajnos nem áll egyszerre rendelkezésre, a 24 kép/mp csak a beállítás menüben 24,00 Hz (Cinema) rendszerfrekvencia esetén választható, 25, 50 és 100 kép/mp csak ezen beállítás 50,00 Hz (PAL) beállításánál, 23,98, 29,97, 59,94 és 119,88 kép/mp pedig csak az 59,94 Hz (NTSC) beállításnál érhető el. A három rendszerfrekvencia közötti váltásra csak a beállítás menüben van lehetőség, a váltás után pedig a gépet ki, majd be kell kapcsolnunk. Ez egy kicsit nehézkessé teszi a szükséges képfrissítés kiválasztását, tekintve, hogy a nem elérhető képfrissítések meg se jelennek (azaz fejben kell tartanunk, hogy ha pontosan 24 kép/mp-et szeretnénk, akkor Cinema módra kell állítsuk a gépet, ha 25 vagy 50 kép/mp-et, akkor PAL, ha 23,98, 29,97 vagy 59,94 kép/mp-et, akkor pedig NTSC-re). További furcsaság, hogy PAL beállításnál az NTSC-ben felvett videók, NTSC beállításnál pedig a PAL-ban felvett videók nem játszhatók vissza a géppel.

Full HD felbontásban elérhető a 240 kép/mp (itt is akár 10 bites kvantálással), illetve változó képfrissítésnél a 300 kép/mp is, így slow-motion felvételek is komoly lassítással készíthetők – de ekkor felvétel közben nem érhető el autofókusz. Slow-motion 4k-ban is készíthető, ilyenkor 120 kép/mp a forrás maximuma, a visszajátszásé pedig 24, 25, 30 vagy 50 kép/mp lehet (azaz max. 5×-ös lassítás érhető el).
Az ellenkező irányban pedig ott van a Time-lapse videó készítés, ahol másodperc pontosan megadható a képek közötti idő, a maximális felbontás ez esetben 4k Ultra HD lehet, a képfrissítések a fent már közöltek közül választhatók. A visszajátszás sebessége 1, 3, 6, 7,5, 10, 15, 30 vagy 60 kép/mp lehet (60 kép/mp-es videóknál).

A gépre előre telepítve megtalálható a V-log, amely finomabb utómunkák elvégzését teszi lehetővé a videófájlon. A képstílusok közé pedig bekerült a Cinelike D2, Cinelike V2, Monochrome S és D, Min709 és Hybrid Log Gamma is, így még könnyebbé válik különleges képi világú felvételek készítése.

Videófelvétel során a gép kihasználja a teljes szenzorszélességet, ez mind 5,7k, mind DCI-4k (Cinema 4k), mind 4k UltraHD, mind FullHD felbontásokra (akár a 240 kép/mp frissítésre is) igaz. Ha szeretnénk, választhatunk pixel/pixel videómentést, amelynek során a videó felbontásának megfelelő képkivágást eszközöl a gép: azaz az 5776 pixel széles képből DCI-4k esetén 4096 pixelt (1,4×-es kivágás), 4k UltraHD-nél 3840 pixelt (1,5×-es kivágás), illetve FullHD-nél 1920 pixelt (3×-os kivágás) vág ki.
A képminőség 5,7k, DCI-4k és Ultra HD-ben is kiváló, nem csak a részletgazdagság, de a dinamikaátfogás is teljesen rendben van. Full HD-ben sincs durva részletvesztés pixelösszevonás miatt, ilyen csak 200 kép/mp és gyorsabb képfrissítésnél tapasztalható. De 4k-ban a 100 és 120 kép/mp is remek minőségű (hajszállal kevesebb a részlet, de ez nagyon nehezen vehető észre). Képkivágás (jelentős mértékben) egyik felbontásban és képfrissítésnél sincs, azaz a szenzorszélesség gyakorlatilag teljes mértékben kihasználható.

A kiolvasási sebességek videók esetében az alábbiak szerint alakulnak:

teljes felbontásnál (5,8k anamorfikus 4:3) illetve 5,7k (17:9) esetén 17,5 illetve 12,2 ms
DCI-4k esetén 60 kép/mp-ig (17:9 oldalarány) 12,2 ms, 4k UltraHD-nél 60 kép/mp-ig (16:9 oldalarány) 13 ms: ezek közelítőleg egyeznek a fotó kiolvasási sebesség 17:9-es és 16:9-es képmagassághoz arányosított értékével
DCI-4k esetén 100 és 120 kép/mp-nél (17:9 oldalarány) kb. 6,8 ms, 4k UltraHD-nél 100 és 120 kép/mp-nél (16:9 oldalarány) kb. 7 ms
Full HD felbontásnál 120 kép/mp-ig szintén 13 ms, ami arra utal, hogy ezek a videók is ugyanolyan képforrásból készülnek, mint a 4k UltraHD videók, azaz nincs pixelösszevonás, vagy sorkihagyás kiolvasás során
végül pedig Full HD felbontásnál 200 és 240 kép/mp-nél kevesebb, mint 3 ms (és itt már van pixelösszevonás vagy sorkihagyás kiolvasás során).

Mindebből jól látszik, hogy az 5,7k, a DCI-4k, a 4k UltraHD és a max. 120 kép/mp frissítésű Full HD felbontású videók esetében a videó oldalarányához tartozó szenzormagasságot olvassa ki a gép, míg nagy képfrissítésű slow-motion Full HD-nél pixelösszevonással történik a szenzor kiolvasása (amely a kiolvasási sebességnek ugyan jót tesz, de a képminőségnek kevésbé).

Mindenképpen érdemes megnézni a fenti dobozban a képkivágásokat is, ahol jól látszik az 5,7k és a 4k módok kiváló képminősége, de a FullHD 100p is jobb, mint a legtöbb 4k képes fényképezőgép Full HD felbontása. Ahol viszont drasztikusan esik a minőség, az a nagy sebességű FullHD mód.

Az érzékenység videófelvételek esetén maximum ISO12800 lehet.
A lenti dobozban a különböző képfrissítésű Full HD felvételek és a különböző érzékenységű DCI-4k UltraHD felvételek képminősége tekinthető meg (az egyes képekre kattintva a teljes képkocka új ablakban nyílva megnézhető).
Jól látható, hogy a 200 fps képfrissítési sebességű Full HD felvételek pixelösszevonással kerülnek kiolvasásra, a részletek itt meglehetősen összemosódnak (és nem a szükséges ISO2000 érzékenység miatt, hiszen a fenti dobozban lévő nappali felvételnél is ugyanilyen részletcsökkenés látható). Ezzel szemben a 100 fps és 50 fps részletezettsége már remek (az átlagos 4k képes fényképezőgépek Full HD videójának részletgazdagságát bőven meghaladja).

A hagyományos felvételeknél beépített sztereó mikrofon érzékeli a hangokat, de a géphez csatlakoztathatunk külső mikrofont is, de ez a csatlakozó vonali bemenetként is használható. A hang ellenőrzéshez fejhallgató csatlakozó is rendelkezésünkre áll.
Ha XLR adaptert vásárolunk a géphez, akkor pedig egyszerre négy csatorna is menthető (két csatorna az XLR adapterből, egy-egy pedig a beépített mikrofonból és a külső mikrofonból).
A felvétel során működik a folyamatos fókusz, ahol ember és állatfelismerés is alkalmazható, előző esetben szemkövető fókusz is rendelkezésre áll.