Kipróbáltuk: Panasonic Lumix GX880 (teszt)

0
904

AF, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A fókuszrendszer ugyanaz, amit már jó pár Panasonic MILC-ben láthattunk. Az automatokus élességállítás során 49 mezőn képes egyszerre mérni a gép, de a fókuszmezőt egyébként 102×76 pontos mátrix valamelyikére állíthatjuk (kis fókuszmező esetén). A fókuszmező mérete nyolc lépésben állítható, az aprótól a majdnem teljes képmagasságig. A fókuszt egyébként a teljes képmező bármelyik részére helyezhetjük, akár a legsarkába is. Kivétel ezalól a „hajszál pontos AF” nevű, tűfok méretű AF mezőt használó mód, ahol csak a képmező 75%-a érhető el fókuszálás céljából.

A Depth from Defocus megoldásnak köszönhetően elviekben itt gyorsabb élességállítást kapunk, mint a hagyományos és egyszerű kontraszt alapú módszernél. Jóllehet, a többi gyártó legtöbb MILC-e már fázis-különbség érzékelést is használ a gyorsabb fókuszálás érdekében.

A DFD (kontraszt alapú) fókuszrendszer viszont kis mélységélességek esetében jól látható hintázást produkál (pl. közeli képek, makrók, nagy fényerejű objektívvel portré), még akkor is, ha a fókusz helyes és csak újra lenyomjuk az exponáló gombot félig. A fázis-különbséget (is) vizsgáló fókuszrendszereknél ez a jelenség azonban nagyon ritkán fordul csak elő és mértéke is jóval enyhébb.

Sokan kérdezhetik, hogy ez esetben akkor kell-e attól tartani, hogy a Panasonic gépeknél a lassabb autofókusz miatt komoly hátrányba kerülhetnek a gyors fókuszt igénylő témák esetében? Nos, a helyzet az, hogy az átlag témák esetében a Panasonic DFD és más gyártók hibrid megoldása között nincs óriási különbség, ráadásul a legtöbb esetben nem is a fókuszsebesség okoz gondot, inkább a fókusz pontosság (illetve mozgó téma esetén a kioldási késleltetésből fakadó enyhe fókuszból kilépés).

Az utazásra és általános fotózási célokra szánt Panasonic GX880-nál viszont nem valószínű, hogy 300-as telével mennénk el egy autóversenyre fotózni a pálya mellé, így ebben a kategóriában a legkisebb az esélye annak, hogy bárminemű komolyabb hátrányunk lenne a DFD fókuszrendszerből.

Ez is teszi a dolgát, nem érezni lassúnak, a pontosság is rendben van, a többféle méretű és ezernyi helyre állítható fókuszmező pedig nagyobb rugalmasságot kínál, mint bármelyik tükörreflexes AF modulja.

Az autofókusz egyszeri, folyamatos, illetve a kettő közötti átmenetet képező ún. rugalmas (AF Flexible – AFF) módban használható. Ez utóbbi a normál élességállítás után még egy ellenőrzést hajt végre (előre-hátra), hogy ellenőrizze: nem mozdult-e ki esetleg a téma a fókuszból az élességállítás ideje alatt. Ha változást észlel, akkor áttér folyamatos fókuszmódra. Az AF sebességét bemutató lenti videónk is e módban készült, jól látható a fókuszálást követő előre-hátra ellenőrzés (az AFS módban ez nincs, tehát ott még ennél is gyorsabb az AF).
A fókuszmódok között arcfelismerést, témakövetést (csak az exponáló gomb félig lenyomásáig, utána már nem követi), 49 mezős automatikust, választható fókuszmező és környezetét, kézileg megadható több fókuszmezőt, egy fókuszmezőt, valamint hajszál pontost választhatunk. Utóbbinál a rugalmas fókuszmód (AFF) nem elérhető, s e mód sebessége is kissé alacsonyabb a többinél, viszont valóban igencsak apró területre, pár pixelre fókuszál. Ebben a módban az élességállítást már nagyított nézetben látjuk, így mi is jobban megbizonyosodhatunk róla még az exponálás előtt, hogy helyes a fókusz.

Érdekes lehetőség a kézzel megadható több fókuszmező mód, ahol egymástól függetlenül is kiválaszthatunk több fókuszmezőt a 49 rendelkezésre állóból.

Az AF sebességét és a különböző fókuszmódokat az alábbi videó szemlélteti:

A fókuszmódok közül a bal oldali navigáló gombbal, a folyamatos/flexibilis/egyszeri fókuszmódot pedig a menüben, vagy a Q.Menüben választhatjuk ki.

Autofókusz használatakor gyenge fényben a gép elején lévő narancs fényű LED szolgáltat segédfényt az élességállításhoz.

Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn valós nagyított kép jelenik meg, amelynek forrás ablakát módosíthatjuk is, s amely segít a pontos fókuszálásban. A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.

Sorozat fényképezés

A kezdő besorolása ellenére a Panasonic GX880 jó sorozat képességekkel rendelkezik, hiszen mechanikus zárral maximum 5,8 kép/mp-re, elektronikus zárral pedig akár 10 kép/mp-re is képes.

Pontos kép/mp érték nem adható meg, de három különböző sebesség közül választhatunk. A sebesség egyébként függ az élőképes megjelenítéstől és a fókuszmódtól is, a 10 kép/mp rögzített fókusszal, folyamatos élőkép nélkül érhető el, folyamatos élőképpel a sebesség 6 kép/mp. A legalacsonyabb sebesség 2 kép/mp.

A belső puffer 15 RAW fájl tárolására nyújt elegendő tárhelyet, sorozatban ennél több képet akkor készíthetünk, ha a kártyára írás során felszabadul legalább egy képnyi hely a pufferben – azaz sorozatfelvételkor a képrögzítés nem áll le puffer telítődéskor, csak belassul a kártyaírás sebességének függvényében. JPEG képből azonban több, mint 100-at is készíthetünk egyhuzamban, a sorozat belassulása nélkül.

A gép másik érdekes sorozat módja az ún. 4K Photo mód, amely valójában nem más, mint 30 kép/mp sebességgel rögzített 4k videó, amelyből a gép segítségével is kimenthetők a legjobb pillanatokat bemutató képkockák (természetesen csak JPEG formátumban). Szerencsére a 4k videók minősége kiváló, így semmi sem gátolja a jó minőségű képkészítést, amelyeket akár A/3 méretűre is nyugodtan nyomtathatunk. A 4k photo sorozat mód akár 29 perc 59 mp folyamatos rögzítést tesz lehetővé, sőt, előpufferelés is igénybe vehető, így az előre nem kiszámítható eseményekről sem kell lemaradnunk: az exponáló gomb félig megnyomása elindítja a pufferelést, a teljes lenyomásra pedig elindul a kártyára rögzítés is. Ez utóbbi módszerrel az exponáló gomb teljes lenyomása előtti 1 mp is elcsíphető (a félig lenyomástól). Folyamatos élességállítás itt is elérhető.

A normál sorozat módon kívül automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, vagy fehéregyensúly sorozat, utóbbi csak JPEG formátumnál (RAW+JPEG-nél sem).

Készíthetünk időzített sorozatot is, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez, majd ezt követően lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban (rákérdez a gép, illetve utólag lejátszás módban is elindítható a videókészítés). Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásta az egyes képkockák, illetve a sorrend is megfordítható, ha szükséges. Azt hiszem ennél részletesebben beállítható time-lapse készítésre valószínűleg nincs is szükség gépen belül.

Videófelvétel

Mozgóképfelvételt Ultra HD és Full HD felbontásban is készíthetünk, előbbi 24, 25 és 30 kép/mp-cel, utóbbi max. 60 kép/mp-cel lehetséges. A hangot a beépített sztereó mikrofonnal rögzíti a gép, amelynél szélzaj csökkentés is beállítható, illetve az érzékenysége is módosítható kézileg.

A felvétel során folyamatos élességállítás is elérhető, a fókuszpont helyét egyszerűen a kijelző megérintésével kijelölhetjük. Az érzékenység lehet kézi vagy automatikus, utóbbi esetben max. ISO6400-at választ a gép. Az Ultra HD felbontásnál enyhe (1,25×-es) képkivágást eszközöl a GX880, Full HD felbontásnál viszont kihasználható a teljes szenzorméret.

Van lehetőség MP4 konténer helyett AVCHD MOV konténert is választani, de csak Full HD felbontásban, 24, 25 és 50 kép/mp-cel, a max. sávszélesség konténertől függetlenül 28 Mbps. Ultra HD felbontásban a maximális bitráta 100 Mbps.

Nagy képfrissítési sebességű (slow-motion) videó nem készíthető, illetve olyan extrák, mint fókusz átmenet, vagy 4k élő vágás (amelynél a 4k szenzor kimenetből általunk előre beállítható képkivágáson megy végig a felvétel svenkelve és akár nagyítva) nem érhető el.