AF, sorozat, videó
Élességállítás, fénymérés
A Panasonic továbbra is kitart a DFD (Depth from Defocus) fókuszrendszer mellett, amely nem tartalmaz fázis-különbség érzékelést, azaz tisztán kontraszt érzékelés elvű. Azonban a gép ugyanúgy igyekszik jól megtippelni az életlenedés mértékéből, hogy mennyire kell elmozgassa az objektív fókuszcsoportját, mint egy fázis-különbség érzékelő megoldás, vagyis attól nem kell félnünk, hogy lassú lesz az automatikus élességállítás.
A kiolvasási sebességet 480 kép/mp-re lőtték be, amely egyébként megegyezik a profi célra szánt GH5s-ével, itt azonban full-frame szenzoros masináról van szó, ahol ez sokkal komolyabb technikai hátteret igényel.
Az oda-vissza keresgélés azért ennél a gépnél is tetten érhető, de határozottan rövidebb ideig, mint pl. egy G9-esnél.
Summa-summarum, a full-frame MILC-ek között jó sebességűnek érezzük a Panasonic S5 fókuszsebességét.
(Most nem volt nálunk kellően „hosszú” objektív a fókuszsebesség szemléltetésére, így nem készült új videó, ezúttal is az S1R-rel készült videót mutatjuk meg).
Az automatikus élességállítás során 225 mezőn képes egyszerre mérni a gép, de a fókuszmezőt egyébként 102×67 pontos mátrix valamelyikére állíthatjuk, a teljes képmezőn belül bárhová. A fókuszmező mérete kilenc féle lehet, a hajszálpontostól a fél képmezőnél nagyobbig.
A fókuszterület szerint lehet hajszál pontos, egy mezős, kiterjesztett egy mezős (ha a mezőn belül nem talál élességet, akkor a környezetet is vizsgálja), zóna (négyzetes vagy ovális), teljes szélességű zóna, 225 mezős, téma követő, valamint arcfelismerő (sőt állat felismerő), valamint egyedi is, ahol mi magunk jelölhetünk ki fókuszmezőt és azt elmenthetjük, hogy később egyszerűen előhívhassuk.
Hajszálpontos fókuszpontot használva az élességállítás során a kijelzőn a kiválasztott terület nagyított képét is megmutatja a gép. Ez a fókuszmód azonban kb. 2-3× lassabb élességállítást eredményez, mint a normál méretű fókuszmező.
Az autofókusz egyszeri és folyamatos/követő lehet. Ez utóbbi a normál élességállítás után folytonos újraellenőrzést végez (előre-hátra), ami a keresőképen is érezhető. Az exponáló gomb megnyomása előtt azonban véglegesíti a fókuszt, így többnyire helyes élességet kapunk.
Autofókusz használatakor gyenge fényben a gép elején lévő narancs fényű LED szolgáltat segédfényt az élességállításhoz.
A fókuszrendszer érzékenységére a Panasonic -6 Fé-et adott meg, f/1,4 objektív használata mellett. Ez f/2,8 fényerejű objektív esetében -4 Fé, amely remek érzékenységet jelent (megegyezik a Canon EOS R6-éval).
Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az elektronikus kereső képén nagyított kép jelenhet meg, amely max. 20×-os mértékig kínál képnagyítást (de 8×-os felett már nem kapunk több részletet). Mindenesetre ez is elég a 24 Mpixeles gépnél a precíz kézi élességállításhoz.
A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.
Sorozat fényképezés
A tükör nélküli fényképezőgépek a legtöbbször elég rendesen odateszik magukat a sorozat sebesség tekintetében. Az S5-re sem mondható, hogy lassú lenne, de tény, hogy az S1 fürgébb e téren. Mindenesetre az S5-nél elérhető 7 kép/mp sorozatsebesség is remek, ami követő/folyamatos fókusz esetében 5 kép/mp-re mérséklődik. A sorozat sebességét pontosan nem állíthatjuk be, de H, M és L jelöléssel kapunk több féle sebességet. Méréseink szerint az M 5 kép/mp-et, az L 2 kép/mp-et jelent (egyszeri fókuszt alkalmazva).
A belső puffer mérete sorozatkészítésnél JPEG esetében 47 kép, RAW-nál 27 kép, RAW+JPEG Fine-nál 26 kép. Természetesen gyors kártyával ennél hosszabb sorozat is készíthető maximális sebességen. Ha a belső puffer betelik, a sorozatfelvétel nem áll meg, csak a kártya írási sebességének függvényében belassul.
A Panasonic gépeknél már megszokhattuk, hogy választhatunk 4k photo, illetve a nagy felbontású modelleknél 6k Photo módot, amely valójában nem más, mint 4k illetve 6k videó, amelyből a gép segítségével is kimenthetők a legjobb pillanatokat bemutató képkockák (természetesen csak JPEG formátumban). 4k Photo módnál 30 és 60 kép/mp is választható, 6k Photo módban pedig 30 kép/mp-en kívül más nem érhető el. Az azért tekintélyes teljesítmény, hogy a full-frame szenzor ellenére 5184×3456 pixeles (6k) képekből 30 kép/mp sorozat készíthető.
Sajnos RAW formátum ez esetben nem választható, mint a felső kategóriás Olympus MILC-eknél.
A 4K és 6K Photo sorozat módok akár 29 perc 59 mp folyamatos rögzítést is lehetővé tesznek, sőt, előpufferelés is igénybe vehető, így az előre nem kiszámítható eseményekről sem kell lemaradnunk: az exponáló gomb félig megnyomása elindítja a pufferelést, a teljes lenyomásra pedig elindul a kártyára rögzítés is. Ez utóbbi módszerrel az exponáló gomb teljes lenyomása előtti 1 mp is elcsíphető (a félig lenyomástól). Folyamatos élességállítás itt is elérhető.
Van lehetőség utólagos fókuszpont kiválasztására is, ilyenkor a 4K és 6K Photo módok célja nem a gyors pillanatok elcsípése, hiszen ez esetben élesség sorozat készül, amelyből utólag, az LCD egy pontjára bökve választhatjuk ki a nekünk tetsző fókuszpontot.
A normál sorozat módon túl automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehér-egyensúly sorozat. Érdemes tudni, hogy a fókusz sorozat során csak az egyes képkockákat készíti el a gép, azokat nem illeszti össze egy nagy mélységélességű képpé.
Az automatikus sorozatokat önkioldóval is kombinálhatjuk, ami jó lehetőség HDR képek készítéséhez.
Készíthetünk időzített sorozatot is, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez, ehhez beállítható a kezdési idő, a képek száma, illetve a fényképezés időköze (mp pontosan). A képek elkészítését követően lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban (rákérdez a gép, illetve utólag lejátszás módban is elindítható a videókészítés). Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásra az egyes képkockák, illetve a sorrend is megfordítható, ha szükséges. Azt hiszem ennél részletesebben beállítható time-lapse készítésre már nincs szükség gépen belül.
Az automatikus, illetve időzített sorozatoknál RAW formátum is elérhető.
Elektronikus zár
A fényképezőgép támogatja az első redőny elektronikus zárral kiváltását, valamint teljes elektronikus zárat is. Mindkettő a menüben állítható be.
Előbbi esetben az első redőny folyamatosan nyitott állapotú, ennek funkcióját a szenzor elektronikus zárja valósítja meg. Mivel az első redőnynek ilyenkor nem kell lefutnia, így jóval kisebb mechanikai sokk (rezgés) éri a vázat.
Teljes elektronikus zárnál egyáltalán nem veszi igénybe a gép a mechanikus redőnyzárakat, viszont ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus. Ennek mértéke persze a kiolvasási sebességtől függ, de lentebb ezt is lemértük.
Előnye a teljes elektronikus zárnak a teljes csendes működés, valamint ilyenkor a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
Az első zár elektronikussal történő kiváltásakor a legrövidebb záridő 1/8000 mp helyett 1/2000 mp lehet.
A teljes elektronikus zár használatakor ismét elérhető az 1/8000 mp záridő, ennél rövidebb zár csak videofelvételnél áll rendelkezésre (akár 1/16000 mp).
A teljes szenzor kiolvasási sebességét 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgáltuk, amelynek során 49 ms-ot kaptunk eredményül.
Ez átlagos érték, gyorsan mozgó témáknál már jelentkezhet közepes mértékű jello-effektus (erre példaként a gyors ventilátor lapátjai szolgálnak).
Mindez a fotó módra igaz, a videofelvételnél tapasztalható kiolvasási sebességeket bemutató képek a videót ismertető bekezdésben találhatók.
Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)
Videofelvétel
2020. a vloggerekről, illetve az új termékek fejlesztésénél a video bloggerek igényeinek figyelembe vételével telt. Nem csoda, hogy a Panasonic Lumix S5 is igyekszik az ő szemszögükből is kívánatos gép lenni.
Ehhez UltraHD videofelvételi lehetőséget kínál, mikrofon bemenettel és fejhallgató kimenettel.
Az ördög persze a részletekben rejlik, a bejelentéskor mi is elsiklottunk afelett, hogy 50 és 60 kép/mp képfrissítéssel csak APS-C (Super 35) képkivágással készíthetünk felvételt, ez pedig a legtöbb objektív esetén gyakorlatilag a nagylátószög elvesztését is jelenti. Nem úgy a kitben adott 20 mm-es kezdő gyújtótávolságú objektívnél, amely még ekkor is 30 mm-nek megfelelő látószöget ad. Itt látszik, hogy miért is ilyen objektívet fejlesztett a Panasonic az S5-höz.
4k Ultra HD-ben tehát 24, 25 30 kép/mp teljes szenzorszélességgel, 50 és 60 kép/mp pedig APS-C kivágással érhető el, de van lehetőség pixel-pixel mentésre is, amikor is 3840×2160 pixeles kivágást ment a gép. Ez a 6000 pixel széles szenzor esetében az APS-C kivágásnál egy kicsit erősebb, 1,56×-es kivágást jelent.
Full HD-ben 24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp rögzíthető, teljes szenzorszélességgel, APS-C kivágással, vagy pixel-pixel kivágással menthető.
Ebből már gyanítható, hogy 4k UltraHD-ben a kiolvasási sebesség nem lesz túl parádés és emiatt volt szükség az 50 és 60 kép/mp-es képfrissítésű felvételeknél a képkivágás alkalmazására.
Nos, megmértük a videofelvételnél rendelkezésre álló kiolvasási sebességeket és az alábbiakat tapasztaltuk:
- Teljes szenzorszélesség kiolvasásánál UltraHD-ben a kiolvasási idő kb. 22 ms (a 60 kép/mp-hez 16 ms-ra volna szükség)
- APS-C képkivágást alkalmazva a kiolvasási idő csupán 10,6 ms (amely már persze elég a 60 kép/mp-hez, de a 100 kép/mp-hez nem)
- Full HD felbontásnál szintén 10,6 ms-ot mértünk, míg a Full HD slow-motion esetében kevés volt a 100 Hz-es mérőfényünk, nem véletlen tudja a gép a 150 kép/mp-et (azaz kb. 5 ms lehet ilyenkor a kiolvasási idő, de ezt már 100 Hz-es mérőfénnyel nem lehet kimérni).
Kiolvasási sebesség elektronikus zár használata mellett
A színmélység minden felbontásban és képfrissítésben lehet 8 vagy 10 bites is.
A kimenet fájl lehet MOV vagy MP4, utóbbi esetben a színmintavételezés mindig 4:2:0, előbbi 4:2:2 is választható 30 kép/mp képfrissítést nem meghaladó móban, 10 bites színmélységnél.
Cinema 4k (4096×2160 pixel) ennél a gépnél nem választható.
A felvétel során folyamatos élességállítás is elérhető, ennek sebessége a menüben állítható. Az érzékenység lehet kézi vagy automatikus, utóbbi esetben is elérhető az ISO204800 maximális érzékenység.
A felvételek hossza Full HD-ben és 4k UltraHD 30 kép/mp-ig MOV konténernél nincs korlátozva, magasabb képfrissítésű UltraHD-nél, illetve MP4 formátumnál 30 perc a maximum.
Megnéztük, hogy okoz-e melegedés problémát, tapasztalatunk szerint UltraHD 30 kép/mp-nél ugyan melegebbé válik a gép alja, illetve hátulja (a szenzor mögött), ahol 38 fokot mértünk. A szenzor a felvétel végére 48 fokig melegedett. Ennek ellenére a folyamatos felvétel így is elérhető maradt (szobahőmérsékleten vizsgáltuk a gépet, 50 percet vettünk fel egyhuzamban UltraHD 30 fps-sel).
Van lehetőség slow-motion videók felvételére is, ezt Ultra HD felbontásban 48, 50, 60 fps-sel rögzíthetjük (24, 25 és 30 kép/mp visszajátszás), ekkor APS-C képkivágással dolgozik a gép, Full HD-ben pedig 100, 120, 150 és 180 kép/mp érhető el (180 kép/mp-nél kisebb képfrissítésnél teljes képmezőt vehetünk fel). Van azonban itt is megkötés, 150 és 180 kép/mp-et választva a gép rögtön átvált kézi fókusz módba és az AF On gombot nyomkodva sem hajlandó akár még a felvétel előtt is élességet állítani. Azért jó lett volna, ha legalább a felvétel megkezdése előtt lehetne használni az autofókuszt, így ez egy csöppet kényelmetlen és nehézkes.
Az UltraHD videók képminősége jó, a Full HD-nél sem kell gyenge részletezettségre számítani. A pixel-pixel kiolvasástól azt várhatnánk UltraHD-ben, hogy pengeéles részleteket kapunk, vagy legalábbis szebb képet, mint az APS-C kivágásnál, ez azonban nem így van, gyakorlatilag mindkettő ugyanannyi részletet tartalmaz, s mivel a képkivágás mértéke között nincs számottevő különbség, így a pixel-pixel kivágásnak végeredményben nincs semmi jelentősége UltraHD felbontásnál. Full HD-ben nyilván erősebb a kivágás, ott felfoghatjuk ezt valamiféle digitális zoomnak.
Fotó és video képkockák
Az utómunkát megkönnyítendő a képstílusok között Cinelike, 709 és V-Log módokat is találunk.
A videók gépen belül vághatók, illetve képkockákat is tudunk menteni videókból.
UltraHD videó (30 fps – full-frame):
UltraHD videó kékórában (30 fps):
Átfókuszálás és rekesz állítás felvétel közben:
