Képminőség
Képzaj
A Pentax K-7 képzaja ISO400-tól kezd láthatóvá válni, de csak a vájtszeműeknek. Ez a képzaj olyan alacsony mértékű, hogy csak a homogén területeken lehet tetten érni, s ott is minimális. A részletek itt még szépek, tehát szinte kompromisszum nélkül használható ez az érzékenység.
ISO800-nál természetes módon erősödik a zaj, amely így már könnyebben észrevehető. Komoly problémát még ez sem okoz, még nagyméretű nyomatoknál sem.
ISO1600-nál a színzaj már jól látható a gépi JPEG képeken, a gyári RAW konverter csökkent ezen a hatáson. S persze a Lightroom alap színzajszűrése is érezteti hatását. Ha RAW-ból dolgozunk, vagy a JPEG képeken utólagos (vagy a gépen belül erősebb) zajszűrést alkalmazunk, még mindig jól használható kép lesz a végeredmény. Ne felejtsük el, 14 Mpixeles felbontással dolgozunk, vagyis papírképeken a zaj is finomabb „szemcsézettségű”, mint egy 10 Mpixeles modellnél.
ISO3200 érzékenység lehet az a határ, ahol már a részletek is veszni kezdenek, s a JPEG képek már komoly zajjal terheltek. Profi munkára ez már csak korlátozottan alkalmas, művészi tevékenységnél, vagy amatőr fotózásnál még ez is bőven beleférhet, de ajánlatos RAW formátumot használni.
S végül a mindig kakukktojás legnagyobb érzékenységről, esetünkben az ISO6400-ról. Manapság nem csak a kompakt, de a tükörreflexes gépek körében is megfigyelhető az egyre nagyobb maximális érzékenységre törekvés. Ennek van alapja is, hiszen ha kevés a fény, akkor hiába a legjobb stabilizátor, a mozgó témák elmosódhatnak. Vaku sem mindig használható, s egyébként sem ad szép eredményt, ha a téma és a háttér között nagy távolságok és/vagy megvilágításbeli különbségek vannak. A vaku nélküli fotózáshoz ilyenkor nagy érzékenység kell. Ezt hivatott szolgálni az ISO6400, amely persze jelentős színzajjal terhelt, a dinamika is alacsonyabb, mint alapértéken, s a JPEG képeken sárga foltok is megjelennek. De ahol fontos a nagy érzékenység, ott még ez a kompromisszum bevállalható. Én nem mondanám az ISO6400-as képekre, hogy használhatatlanok volnának, igaz, nem olyan szépek, mint az alacsonyabb érzékenységűek. Ha a konkurens termékekkel hasonlítjuk össze (pl. a legutóbb tesztelt Canon EOS-500D-vel), akkor azt az érdekességet tapasztaljuk, hogy ilyen magas érzékenységnél a Pentax közel 1 Fé-kel rosszabbul teljesít (a Canon EOS-500D ISO12800-as képe kb. hasonló eredményt mutat, mint a K-7 ISO6400-on, részletek és remanens zaj tekintetében, sőt a Pentax még foltos is).
A képek tehát jó minőséget képviselnek, a magas érzékenységi tartományoknál kissé több zajjal találkozunk, mint lehetne, de ezek is használható képeket adnak.
Érzékenység – képzaj
Zajszűrés
Az egyedi beállítások menüben megválaszthatjuk, hogy legyen-e a nagy érzékenységgel készült felvételeknél képzaj szűrés, vagy ne, s ha igen akkor milyen mértékű. Az itt bekapcsolt képzajszűrés kezdő érzékenysége is megadható. Mi ISO400-tól vizsgáltuk a zajszűrés paraméterezésének hatását.
A zajszűrés hatékonyan beállítható, szerencsére az erős zajszűrés sem eltúlzott, s még itt is maradnak fontos részletek, a nagyobb érzékenységű képeken is. Aki tehát nem szereti a képzajt, nyugodt szívvel állítson be közepes értéket, de akár az erős zajszűrés is bevállalható minimális részletet feláldozva.
A különböző zajszűrési fokokat tehát jól eltalálta a Pentax.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
A Pentax K-7 használható B-módban is, amikor igen hosszú záridő is használható. Érdekes, hogy az egyedi beállítások között hiába kapcsoljuk ki a hosszú záridős zajcsökkentést, a gép akkor is végez darkframe elvű hotpixel mentesítést. Minden bizonnyal az x időnél hosszabb záridőknél figyelmen kívül hagyja a szóban forgó egyedi beállítást. A határérték pontos értékét nem kerestük meg.
A hosszú záridős tesztképünket tehát csak zajszűrve tudtuk elkészíteni, a szokásos értékeket használva: ISO200 érzékenység, 10 perces expozíciós idő.
Az így készült felvétel zajmentes lett, még a felvilágosítás után is csak minimális sötétzaj vehető észre. Persze az bizonyos esetekben korlátozni fog, hogy zajszűrés nélkül nem lehet képet készíteni, mivel a darkframe elvű hotpixel kivonás az exponálás után következik és közel annyi ideig tart, mint maga az expozíció. Így több képből összerakott csillagjárás képnél a csillagok útja szaggatottként fog mutatkozni.
Hosszú expozíciós sötétzaj