Képminőség
Fájlformátumok
A KonicaMinolta Dynax 5D-hez képest a Sony Alpha DSLR-A100 már csak kétféle JPEG tömörítést támogat, no és persze a veszteségmentes RAW formátumot. JPEG-nél az ExtraFine tömörítés eltűnt, talán nem is olyan nagy kár érte, hisz a Fine JPEG-nél is igen szép eredményeket lehet elérni. Örömteli tény, hogy a RAW formátumú fájlok sem tömörítetlenek. Témától függően így 7-10 MB-os fájlokat kapunk.
Lehetőség van a RAW fájlok mellé JPEG képet is menteni, így lesz egy gyorsan felhasználható képünk, de megmarad a rossz fehéregyensúly / kontraszt / színtelítettség okozta finomítás lehetősége, ha a nyers formátumot számítógépen kbontjuk. A RAW+JPEG állásban mentett JPEG fájl mindig Fine minőségű lesz.
Képzaj
Ahogy azt már több 10 Mpixeles CCD-s DSLR-nél éreztük, a korábbi 6 Mpixeles változatokhoz képest jelentősen nőtt a képzaj. Többször már ISO100 érzékenységnél is észrevehető az égbolton a kép zajosodása. Vélhetően 12-14 Mpixelnél nagyobb felbontásra már nem lesz érdemes menni egy APS-C méretű CCD-s tükörreflexesnél sem. Persze kérdés, hogy ezt a gyártók is így érzik-e (a kompaktok túlzásba vitt felbontásnövelését elnézve a válasz feltehetőleg a „Nem” lesz). Ha a zajosabb képeket kissé leméretezzük, természetes módon csökken a látható képzaj is, beleolvad a részletekbe, de még így is picit magasabb zajjal kell megbarátkoznunk, mint a 6 Mpixeles CCD-s gépeknél (vajon mikor találják ki a cserélhető CCD-s gépeket?). Félreértés ne essék: ez a zajszint még mindig bőven az elviselhető határ alatt van.
ISO400-ig még teljesen elfogadható a képzajosodás. ISO800-nál már talán egy kicsit erősebb, mint a konkurens gépeknél (CCD-s gépekről beszélünk, a Canon CMOS megoldása felépítéséből adódóan kisebb zajosodást produkál). A Nikon D200 jól érezhetően zajszűr, a Nikon D80 kevésbé szűr, csak ISO800-tól vehető ez észre. De mindezek közül – ha csak hajszálnyival is, de – a Sony képei a legkevésbé zajtalanok.
Érdemes megfigyelni, hogy ISO800-tól a Sony A100 is zajszűrni kezd. Sőt, ISO1600-nál a gyári RAW konverter (Image Data Converter SR) is nagyon szűr, annak ellenére, hogy nullára húztuk a zajszűrés csúszkáját. Valójában ezzel a szoftverrel képtelenek voltunk akár olyan minőséget is elérni, mint a JPEG-é. Az Adobe PhotoShop CS2 Camera RAW-jába betöltve, majd 0, 1, 50, 25 alapértékekkel lekonvertálva a képet (élesítés 15) láthattuk, hogy a RAW formátumban megvannak a részletek, csak a gyári program mindenáron el akarja rejteni előlünk a képzajt. Emiatt megnéztük az ISO800 érzékenységű képet is Camera RAW-val konvertálva, ott is hasonlót láthatunk, de már nem ilyen mértékben. ISO400-nál már nincs jelentős különbség.
A tesztképek elkészítésekor a JPEG formátumú képeknél +1 élesítést állítottunk be, a RAW képek gyári szoftverrel lekonvertálva 0 zajszűréssel és 0 élesítéssel készültek.
Általános képminőség
Mit is lehet elmondani általánosságban? Nos, röviden azt, hogy az apróbb csűrcsavarok ellenére tetszett a Sony képe. A vörös színek néha kissé túlszaturáltak (a normál színtelítettség ellenére). A részletgazdagság jó, bár a +1 élesítés néha nem elég (a +2 viszont már elég erős aurahatást eredményez).
A képzaj – mint láttuk – ISO400-ig nem okoz gondot. Hotpixelesedés csak több perces záridőknél van, de ott elég jelentős számban. Sötétzaj szintén csak itt jelentkezik. Ezek darkframe szűréssel teljesen kiiktathatók (RAW formátumnál is).
Moirével nem találkozunk, még JPEG képeknél sem. A ferde vonalak leképezése is jó, az antialiast jól sikerült beállítani.
Hosszú expozíció
A fényképezőgép legnagyobb beállítható zárideje 30 másodperc, de B módot is használhatunk.
ISO200 érzékenység mellett letakart géppel és az objektívsapkát felhelyezve két darab 10 perces expozíciós idejű felvételt készítettünk. Egyiknél bekapcsolt hosszúzáridős zajcsökkentést alkalmaztunk. A zajcsökkentés ez esetben a hosszú expozíciós időkre jellemző hotpixelesedés megszüntetésére szolgál, vagyis darkframe elv szerint a gép két felvételt készít, a másodikat csukott zárral. Ez utóbbi csak hotpixeleket tartalmaz, így ezt kivonva az első képből, megkapjuk a hotpixel-mentes képet.
Készítettünk valós környezetben is egy-egy felvételt 30 mp-es záridővel, hogy kiderüljön, mennyire jelent problémát a hotpixelesedés és megvizsgáljuk, milyen módszerrel vonja ki a hotpixeleket a DSLR-A100-as.
Sok gép a hotpixelek kivonása során a keletkezett lyukba a szomszédos képpontok alapján interpolálja a megfelelő színt és világosságot. A Sony DSLR-A100 sajnos a favágó módszert alkalmazza csak. A hotpixelek helyét fekete pont tölti ki. Bizony így előfordul az is, hogy egy egyébként fel sem tűnő hotpixel a végső képen amiatt válik láthatóvá, mert helyére fekete képpont került (lásd lenti képek). Pech.
Memória kapacitás
A fényképezőgépet mind CF, mind MemoryStick Pro Duo (csak adapterrel) kártyával használhatjuk. A nagy felbontás miatt és a fájlméretek okán mi legalább 512 MB-os memóriakártyát javaslunk, de az árak erős csökkenése miatt úgy gondoljuk, az 1 GB-os memóriakártya beszerzése sem okoz majd gondot (vélhetőleg nem ez lesz majd a legdrágább kiegészítő a vázhoz).
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 512 MB-os kártyán* | 1 GB-os kártyán* |
3872×2592 RAW | 12695 KB | 40 | 80 |
3872×2592 RAW+JPEG | 16935 KB | 30 | 60 |
3872×2592 Fine | 4240 KB | 120 | 241 |
3872×2592 Normal | 3001 KB | 170 | 341 |
2896×1936 Fine | 2478 KB | 206 | 413 |
2896×1936 Normal | 1786 KB | 286 | 573 |
1920×1280 Fine | 1299 KB | 394 | 788 |
1920×1280 Normal | 954 KB | 536 | 1073 |