Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A350 teszt

0

Értékelés

Ajánló

A Sony Alpha DSLR A350 tesztelésnél úgy éreztem magam, mint egykor a Füles újság képrejtvényeit böngészve. „Keresse meg a különbségeket a képeken!”, az ábrák pedig látszólag teljesen egyformák. Alapvetően nem sok eltérés fedezhető fel a Sony 2008-as belépőszintű DSLR kínálatában. Az a néhány különbség, amit viszont találunk, döntő tényező lehet a vásárlás során. Ahogy a bevezetőben írtam, a legfontosabbak az élőkép funkció, kihajtható kijelzővel (A200-A300 között), valamint ezen felül plusz 4 megapixelnyi felbontástöbblet (A300-A350 között). A plusz Live View szolgáltatásért nagyjából 20, az extra felbontásért pedig további kb. 30-40 ezer forinttal kell többet fizetnünk. Választék az van bőven, így a vásárló valóban az igényeihez szabhatja a választást.

Az A350 felbontástöbblete azonban új kihívások elé állíthatja tulajdonosait. A 14 megapixeles felbontás nem csak előrelépés, de elvileg némi kompromisszum is a képminőség terén. Gyakorlatilag viszont ennek egyik jelét, a zaj növekedését, nem tapasztaltuk a teszt során. Alanyunk szinte hajszál pontosan a 10 megapixeles gépek szintjét hozta, nagyon minimális ingadozásokkal. Nem árt viszont felkészülnünk arra, hogy magasabb érzékenységen elég „lelkes” zajszűréssel találkozunk, főleg ha bekapcsoljuk a plusz zajszűrési szolgáltatást.

A másik dilemma az optikák kérdése, melyből legalább a középkategóriás darabok ajánlottak a gép mellé, ha valóban élvezni szeretnénk valamit a nagyobb felbontás nyújtotta előnyökből. A profi Zeiss 24-70 mm-es objektívvel ezúttal is kiválóan dolgozik a gép, akár csak alacsonyabb felbontású társai, de az olcsóbb – főleg kitben kapható – objektívekkel már szerényebb végeredménnyel kell beérnünk. Ez persze a felbontást leszámítva is nyilvánvaló és nem azt jelenti, hogy csak profi objektíveket érdemes vásárolnunk a géphez, csupán arról van szó, hogy az optikai különbségek ennél a modellnél egy fokkal szembeötlőbbek lesznek.

Ezzel együtt hasonló előnyöket és hátrányokat fedezhetünk fel az Alpha A350-ben, mint egykor tesztelt, alacsonyabb felbontású testvérében, melyeket a következő táblázat tartalmazza:

Pro és kontra

A gép pozitív és negatív tulajdonságai a következők:

Pro és kontra
előnyök hátrányok
  • CCD-shift rendszerű (beépített) stabilizátor
  • Kiváló JPEG képminőség
  • Jó akkukapacitás visszajelzés (InfoLithium)
  • Automata pormentesítés
  • Szemindítású élességállítás
  • Gyors automata fókusz
  • Kényelmes élőkép mód
  • Élő hisztogram
  • Különálló ISO gomb
  • A 10 megapixeles márkatársakhoz hasonló zajszint
  • Magas érzékenységnél bekapcsolható extra zajszűrés
  • DRO beállítások
  • Hatékony hotpixel szűrés
  • Gyors működés
  • Finomhangolható fehéregyensúly programok
  • Fehéregyensúly sorozat
  • Automatikusan és manuálisan is nyitható vaku
  • Magas érzékenységen már erőteljes zajszűrés JPEG-ben
  • Hosszú expozíciónál hotpixelesedésre hajlamos a szenzor
  • Nem hangolható zajszűrés
  • Csak 2,3 kép/mp-es sorozat sebesség
  • Nincs képnagyítási lehetőség élőkép módban
  • Hangos zár/tükörfelcsapás
  • Alacsonyra nyíló vaku
  • Néhány gomb kényelmetlenül kicsi, vagy rossz helyen van
  • Nincs mélységélesség ellenőrző gomb

Mellékelt tartozékok

A termék (kit) dobozában a fényképezőgépen és az említett objektíven kívül a következőket kapjuk:


  • szoftver CD

  • használati és üzembe helyezési útmutatók

  • InfoLithium akkumulátor (NP-FM500H)

  • hálózati akkutöltő tápkábellel (BC-VM10)

  • vállszíj

  • szemkagyló fedél

  • vázsapka

  • USB- és videókábel


A fényképezőgépet az Sony Hungáriától kaptuk tesztünk idejére. Köszönjük!

Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!

Tesztképeink

A fotók Zeiss Vario Sonnar T* 24-70mm F2,8 ZS SSM és Sony DT 16-105mm F3,5-5,6 objektívekkel készültek. A fájlnevekben jelöltük az aktuális (fizikai) gyújtótávolságot és a használt érzékenységet is.