fényképezőgépek

Kipróbáltuk: Sony Alpha DSLR-A900 teszt

szerző:

2008-11-10 08:00

Különlegességek

A fényképezőgép – mint manapság a komolyabb gépek mindegyike – különböző kiegészítő szolgáltatásokat kínál, úgy mint képi stílusok, kontrasztállítás, élesítés módosítása, színtelítettség, illetve a dinamika-tartományt optimalizálni hivatott DRO.

Stabilizátor

Egyik legkomolyabb különlegessége a Sony Alpha DSLR-A900-nak, hogy 35,9×24 mm-es képérzékelője eltolásos alapú stabilizálást kapott. Ez egyelőre egyedülálló a teljes képkockás gépek között.
Már a bejelentéskor gyanúsan nézegettük a paramétereket, vajon egy ilyen nagy méretű, s ebből adódóan nagy tömegű szenzort milyen hatékonysággal lehet stabilizálni. Kissé szkeptikusan kezdtünk tehát a teszthez, ugyanakkor bizakodóan is, hiszen a DSLR-A200-as modell igen szépen teljesített. Mivel ekkor csak 50 mm-es objektív állt rendelkezésre, sajnos csak ezzel tudtuk megnézni a stabilizátor hatásfokát, jóllehet, nagyobb gyújtótávolságoknál nagyobb szükségünk lehet rá.

A stabilizátor a hátsó kapcsoló segítségével aktiválható. A kereső státuszsorának jobb oldalán más Alpha modellekből átvett, öt rovátkából álló bemozdulásjelző skála ad információt a gép mozgásának mértékéről. Ha mind az öt felvillan, jelentősen elmozdult a gép, s így a stabilizátornál is gyengébb hatásfokot várhatunk. Ha csak 1-2 jel világít, sokkal jobb eredményre számíthatunk.

Tesztünk során egyre kisebb zársebességek mellett 10-10 képet készítettünk stabilizátorral és anélkül, majd utólag a képeket elemezve táblázatban rögzítettük a tapasztalatokat, melyből a lenti grafikon készült. Mivel a relatív kis gyújtótávolság nem okoz óriási berázásokat, ezért ez a teszt a szokásosnál is szubjektívebb. Sok esetben nem is a jellegzetes berázás hatás volt tapasztalható, hanem körkörös elmozdulásra utaló „lágyulás”. Ezeket a képeket még elfogadtuk jó képnek. Rossz fotónak azokat tekintettük, ahol egyértelműen látható a berázás egyféle szellemkép formájában.

bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél

A tapasztalatok sajnos nem túl kedvezőek. Bár tény, hogy bekapcsolt stabilizátorral határozottan jobb a helyzet, s a berázás mértéke enyhébb, a stabilizátor hatékonysága mindössze 2/3-1 Fé.
Ha 100%-os biztonsággal szeretnénk berázásmentes képet kapni, nem sokat segít a Steady Shot funkció. Míg stabilizátor nélkül 1/80 mp-es zársebesség volt szükséges a 10-ből 10 jó képhez, ugyanez az arány stabilizátorral 1/60 mp-nél volt. 1/50 mp-nél már megjelent az első berázott kép aktív stabilizátor mellett is.
40-50%-os valószínűséget megengedve már 2/3-1 Fé-nyi különbség adódik az azonos mennyiségű, 5-6 jó képet eredményező zársebességek között.

Mint látjuk, a mostani tesztünk nem adott túl fényes eredményt, aminek egyik oka az 50 mm-es gyújtótávolság lehet, de elképzelhető az is, hogy a nagy szenzor „tologatása” valóban nehezebb feladat, mint az APS-C méretűeké.
Egy biztos: 50 mm-es gyújtótávolság mellett ez a gép az én kezemben este 5 órakor ezt az eredményt produkálta. Jobb, mint a semmi, de az optikai stabilizátorokhoz képest elmarad a hatékonysága.

Saját beállítás – képstílusok (Creative Style)

A magyar menüben csak saját beállítás címszó alatt szereplő képsítusok között mintegy 13 féle +1 egyéni képstílust választhatunk ki. Érdekes, hogy a menüponton belül csak 6 választható fiók van, s ezen fiókokon belül módosíthatjuk a kívánt képstílust. Ez azt jelenti, hogy egyszerre 6 féle képstílus közül választhatunk könnyedén, s ezek egyéni paraméterezését menthetjük el, de szükség esetén további képstílusok is használhatók, csak ezek paramétereit nem fogja elmenteni a fényképezőgép.
A képstílusok paraméterezéséről lentebb láthatunk példákat.

Képstílusok – Creative Style

Világosság (Brightness)

A képstílusokon belül ±3 lépésben állíthatjuk a képek világosságát, mely highkey, vagy lowkey képek készítésénél segíthet.

Világosság (Brightness)

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

Kontraszt

Szintén ±3 lépésben állítható a képek kontrasztja.

Kontraszt (Contrast)

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

Színtelítettség (Saturation)

A színtelítettség is ±3 lépésben állítható.

Színtelítettség (Saturation)

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

Élesítés (Sharpen)

Természetesen az élesítés csak a JPEG képekre vonatkozik, ahogy az előző szaturáció, kontraszt és világosság is. A képkeménység ±3 lépésben állítható, a mínusz értékek a lágyabb, a plusz értékek a keményebb képeket eredményezik. A választható tartományt jól eltalálták, a legkeményebb kép ugyan erősen élesített, de bizonyos esetekben szükség is lehet ilyen mértékű képkeménységre. Az élesítés rádiusza talán lehetne picit kisebb is, hiszen imitt-amott már látszanak a kontrasztos élek körül megjelenő világos aurák, amely a nagy átmérőjű élesítés nyomai.

Élesítés (Sharpen)

1. kivágás
2. kivágás
3. kivágás
4. kivágás

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

-3
-2
-1
0
+1
+2
+3

Zóna illesztés (Zone Matching)

Ez az érdekes nevű paraméter a fénymérést módosítja úgy, hogy a csúcsfények, illetve bekukás közeli részletek megmaradhassanak. Értéke -1..+2 közötti lehet.

A használatát csak hosszú idők tapasztalata után lehet kitanulni (nekem nem sikerült).

Zóna (Zone)

-1
0
+1
+2

Dinamika optimalizálás (DRO – Dynamic Range Optimisation)

Már nagyon sok gyártó használ valamilyen dinamika „kiterjesztő”, sötét tónus kompenzáló módszert. A Sony ezt dinamika optimalizálásnak nevezi, amely hasonló módon, mint egyéb gyártóknál, a gradációs görbe enyhe, vagy erősebb módosításával éri el, hogy a sötétebb részek kivilágosodjanak.
A Sony a standard DRO-n kívül mesterfokú automatikus, vagy kézzel beállítható 1..5 szintet kínál az Alpha DSLR-A900 gépében.

A legerősebb hatást a sötétebb tónusok világosításában az 5-ös szinten érjük el. Az automatikus mesterfoknál viszont azt is érdemes megnézni, hogy a tónusgörbe alsó részén kívül a csúcsfényekkel is foglalkozik az algoritmus, itt kissé kevesebb kiégett résszel találkozunk.