Panasonic Lumix DMC-F2
Bevezető
Szintén egy idén év elején bejelentett gép a gyártó termékkínálatának aljáról. A Panasonic Lumix DMC-F2 a japán cég fényképezőgépeinek jellegzetes, retrós jegyeit viseli magán és elég sok szolgáltatást is megkapott, amit a „nagyok”, bár az érte kifizetett összegért azért némi kompromisszumot is kell majd kötnünk.
Néhány szolgáltatással többet kínál az F2 testvérmodellje a DMC-F3, mely nagyobb állókép felbontást, és HD minőségű videofelvételt kínál.
Képérzékelő
Nekünk viszont maradt a legkisebb, mely a többiektől eltérően egy fokkal apróbb, 1/2,5″-es szenzort kapott. A képérzékelőre 10,3 millió pixel került, melyből tényleges képalkotásra 10,1 megapixelt használ a gép. A maximális képméret ennek megfelelően 3648 x 2736 pixel, és ahogy a Panasonictól megszokhattuk akad válogatnivaló a kisebb felbontások között is. Ezúttal persze nem annyi, mint a nagy gépeknél, de a további öt felbontás közt akad 3:2 és 16:9 oldalarányú is. A képek JPEG formátumban készülhetnek, Finom és Standard tömörítési fokozatban.
A szenzor érzékenysége ISO80 és ISO1600 között állítható többnyire 1 Fé lépésekben, de ha jobban beletúrunk a témamódokban megtaláljuk a nagyobb gépeknél megszokott Magas érzékenység módot is, mely a képméretet lekicsinyítve automatikusan ISO1600-6400 közötti beállítást használ.
Szintén a komolyabb Panasonic gépekből került át az intelligens ISO mód is, mely lényegében automatikus szabályozást jelent, de a képtartalomnak megfelelően. Mozgó téma esetén például a gép automatikusan növeli az érzékenységet, hogy így rövidebb záridőt állíthasson.
Optika
A DMC-F2 zoomátfogása a maga 4x-es értékével egész jónak számít ebben a mezőnyben. Kisfilmes értéken a zoom 33-132mm-nek megfelelő látószöget ad, ami a gyártó egyéb gépeivel összevetve nem jelent túl széles látószöget, itt azonban már a 33mm is az átlag fölé emeli a készüléket.
Az optikai mellé használhatunk 4x-es digitális, illetve extra optikai (EZ) zoomot is, mely megtartja az eredeti nagyítást, de a kép széleit levágva kisebb felbontást nyújt.
Az objektív fényereje amúgy F2,8-5,9, mely átlagosnak minősül, még a komolyabb kategóriában is. A 6 lencsetagból álló optika 3 aszférikus, képminőség javító elemet tartalmaz.
Kétféle módban használható a gép, normál illetve makró beállítást választva. Utóbbinál a frontlencsétől számítva 5 cm-re még éles képet kapunk.
Ergonómia
Itt is egy cseppnyi kompromisszumra kényszerül a vásárló, hiszen a Panasonicnál többnyire az olcsóbb modellek is fémházasak. A DMC-F2 viszont beéri egy műanyag borítással, ami különösebb hátrányt nem jelent, ha csak az „olcsóbb” érzetben nem. Markolatot vagy extra díszeket ezen a gépen nem találunk, de nem is annyira jellemző a gyártóra. Marad a vékony, két oldalán lekerekített váz.
Külsőre a gép jól összerakottnak tűnik, az ismert kezelőszervekkel egyetemben. A zoomállítást itt is az exponáló gomb körül elhelyezett gyűrűvel oldották meg, a gépet pedig egy apró kis kapcsolóval hozhatjuk működésbe, vagy némíthatjuk el. Hátul az általam nem igazán kedvelt felvétel/lejátszás kapcsoló nyitja a sort, majd egy üzemmódválasztó következik és a jellegzetes navigációs kezelőszerv, négy különálló iránygombbal. Végül a képernyőt kapcsoló, majd a gyorsmenüt aktiváló gombok kerültek a hátlap aljára.
A készülék elég apróra sikeredett, már-már súrolva az ultrakompakt kategóriát. Ha a kiálló részit leszámítjuk a váz vastagsága alig több mint 22 mm, ami AA-méretű elemeknek egy kicsit vékony, így már ez az olcsó modell is saját lítium-ion akkumulátort és persze hálózati töltőt kapott. A gyártó mérései alapján teljesen feltöltve kb. 300 felvételt készíthetünk.
A belső memóriával sem spóroltak, legalábbis az árához képest. Kb. 50 MB-tal gazdálkodhatunk, ami ha szűknek bizonyul SD, vagy SDHC memóriakártyákkal bővíthető. Az akkumulátort és a kártyát a markolati rész alatti foglalatokba helyezhetjük.
LCD
Az LCD azt nyújtja, amit egy belépő szintű gépben manapság elvárhatunk. 2,5” képátló és 230 000 pontos felbontás, mely jó részletességű képet ad. A sötétben persze ezúttal is szakadozik a képfrissítés és a betekintési szögünk sem a legjobb, de a tíz tesztelt gép között egyik sem brillírozott ezen a téren. A TFT kijelző lefedettsége 100%-os, és extraként megjegyezhetjük, hogy harmadoló segédvonalakat is bekapcsolhatunk a kényelmesebb komponáláshoz.
Visszajátszásnál naptár szerinti képcsoportosítást, illetve 12 és 30 indexképes nézeteket kapunk, ha pedig nagyítani szeretnénk az elkészült képbe legfeljebb 16x-os fokozatig tehetjük. Ebben a módban diavetítést, és kedvencek szerinti lejátszást is választhatunk, ha előzőleg kijelöltünk ilyen felvételeket.
Kezelés
A MODE gombbal négy alap üzemmód érhető el. Elsőként az intelligens témaválasztás, mely a legfontosabb motívumprogramokat maga választja ki a fotós helyett. Ezek persze az SCN beállítás alatt is kiválaszthatók, sőt itt sokkal több, összesen 22-féle témaprogramot kapunk. A harmadik üzemmód a Normal kép, mely a gép összes beállítását engedélyezi, melyek egyébként így is jórészt az automatikára vannak bízva. A fotós +/-2 Fé tartományban korrigálhatja az expozíciót, választhat a vakumódok, vagy a négy gyári fehéregyensúly beállítás között, illetve manuálisan is szabályozhatja a fehéregyensúlyt. Adott még az automata élességállítás területének kiválasztás, mely arcfelismerő, 9 pontos, vagy 1 mezős (középpontos) lehet. Az autofókuszt távolság szerint is kontrollálhatjuk a már említett normál, vagy makró módra.
A legfontosabb beállítások elérésében Q.MENU gombbal előhívható gyorsmenü segíti a felhasználót, így nem kell minden egyes opciót a menüből előkeresnünk.
A negyedik – még nem említett – üzemmód a videofelvétel, melyről a következő fejezet után lesz szó.
Szolgáltatások
A magyar menü itt is alapszolgáltatásnak számít, mint a gyártó összes többi fényképezőgépében. Azoktól eltérően viszont az optikai stabilizátort most kihagyták, pedig néhány éve a Panasonic minden modelljében volt ilyesmi. Egyedüli vigaszunk csak az lehet, hogy a többiek sem kaptak optikai rázkódáscsökkentést, maximum a érzékenység emelése fordul elő, amit sokan digitális stabilizátornak csúfolnak.
Extrákban amúgy -a már említetteken túl – nem kényeztet el minket a gép. Megemlíthetjük a 7 színeffektust, mellyel kicsit feldobhatók a fotók, vagy az olcsó kategóriában elég gyakori dátum bélyegzést. Csillagos égbolt témamódban még a hosszabb záridőket is befolyásolhatjuk, hiszen ezt választva a 15, 30, vagy 60 mp-es záridő áll rendelkezésünkre. Egyébként a készülék automatikusan állítja a záridőt.
Visszajátszásnál a kész képek átméretezésére és forgatására is van lehetőségünk.
Videó, sorozat
A Lumix DMC-F2 videoképességét átlagosnak mondhatjuk. A legnagyobb felbontás WVGA, vagyis 848 x 480 képpont, mely mellett 640 x 480 és 320 x 240 pixeles méretek választhatók. A Motion JPEG videók képfrissítési sebessége minden esetben 30 kocka/mp. A felvétel közben hangot is rögzít a gép, mono minőségben, mely a gép belső hangszórójának segítségével utólag visszajátszható. Külön hangfelvétel nem készülhet. A videó alatt optikai és digitális zoomot sem használhatunk, csupán a fénymérés működik folyamatosan.
A készülék elég sok sorozatbeállításra ad lehetőséget. Alapesetben normál és végtelen sorozatot választhatunk 2,3 és 1,7 kép/mp sebességgel. A gyorsabb sorozat legfeljebb 3-5 képet ment a memóriába, míg a lassabbnál a kártya kapacitásáig fényképezhetünk. Ha a témamódok között válogatunk egy Gyors sorozat beállítást is találunk, mely legfeljebb 3 megapixeles felbontást engedélyez, de 6 kép/mp-es sebesség mellett. Ugyanitt választható ki a vaku sorozat is, mely normál sebességgel 5 darab képet készít a beépített vaku használatával.
Az önkioldó késleltetési idejét 2 és 10 mp-re állíthatjuk.
Képminőség
Szép, telített színek és még a képsarkokban is nagyon jó részletesség jellemzi képminőség terén második helyezettünket a DMC-F2-t. Az az igazság, hogy csak egy paraszthajszállal maradt le a Canon gépe mögött, és csak a részletességet tekintve. A sarkokban látható színhibákat tekintve ez a gép áll jobban.
Alacsony érzékenységeken, mint amilyen a kezdő ISO80-as érték csak az árnyékos területeken lehet zavaró a zaj jelenléte. ISO200erősebb szűrési fokozatra kapcsol a gép, így a képek kevesebb zajt mutatnak, mint az előző fokozatokban. Egyedül a szűrés nyomán visszamaradt színzaj foltjai és az egyre jobban széttöredező élek jelenthetnek gondot, hiszen zaj még ISO400-nál sincs sok. A következő fokozatban is ez a töredezettség a legjellemzőbb vonása a képnek. Teljes méretben ISO1600 a legnagyobb érzékenységi beállítás, melyen szintén csak módjával van jelen a zaj, a töredezettség viszont igen zavaróan rányomja bélyegét a teljes képre. Őszintén szólva sokkal zavaróbb és természetellenesebb, mintha a világossági zaj „hamufelhője” szitálna a képen.
Érzékenység – képzaj
A teljes felbontású kivágásokon kívül érdemes megtekinteni a fő alkalmazási területnek számító 10×13 cm-es nyomathoz szükséges méretet is.
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
Az első két érzékenységi szint nagyon szép végeredményt ad kis méretben is. ISO200-nál sincs komoly baj a képpel, bár a kontraszt mintha kissé csökkent volna. ISO400-nál már itt is jelentkeznek a szűrés enyhébb hatásai, hogy aztán a következő érzékenységi szinten még jobban láthatóak legyenek. Ettől függetlenül, ha nem túl sötét a kép az ISO800-as szint is jó végeredményt ad. A legutolsó fokozatban jelentkező erős töredezettség kis méretben is jelen van, főleg a sötétebb képterületeken. Zavaró még a színzajszűrés által hátrahagyott sárga foltosodás is, ha homogén, legalább középtónusú felületen nézzük.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es nyomatokon (szimuláció)
A Panasonic Lumix DMC-F2 bruttó fogyasztói ára 24.990 Ft.
A fényképezőgép kipróbálását az Media Markt Westend tette lehetővé. Köszönjük!
Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!
Tesztképeink
A fényképezőgéppel készült tesztfotók megtekintéséhez kattintson a lenti képekre.
A képek fájlneveiben szerepel az érzékenység, a rekeszérték és a kisfilmre átváltott gyújtótávolság is.
A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!
