Nem kell mindig kaviár: olcsó fényképezőgépek

0

Olympus T-100

Bevezető

T-100! Úgy hangzik, mint a Skynet legújabb cyborgja valami Terminator epizódból. Még ha így is lenne sem kéne tartanunk tőle, hisz egy kis „törékeny” jószággal van dolgunk. A már-már ultrakompaktos fényképezőgép 6 cm magas és 23 mm vastag.

Ez a készülék jelenti az abszolút belépő szintet az Olympus termékei közé, az olcsó FE-széria alatt, vagyis a fényképezés most kezdőknek, illetve azoknak szánták akik minél olcsóbban szeretnék megúszni a digitális fényképezőgép vásárlást.

Képérzékelő

A T-100 képérzékelőjének felbontása a jobbak közül való tízes csapatunkban, 1/2,33”-os mérete is közel azonos. 12,7 megapixeles, melyből 12-őt használ valódi képalkotásra. Ez az előző modellekhez hasonlóan 4000 x 3000 pixeles maximális felbontásra elég. Aki megelégszik a kisebb képméretekkel, még hatot talál a gép menüjében, pluszként pedig egy 1080 soros 16:9 oldalarányú felbontás is bekerült a többi közé. Képformátumként csak JPEG választható, kétféle (finom, normál) tömörítési fokozattal.

Az érzékenységi szintek ezúttal is a nagy átlaghoz igazodnak. ISO80-tól ISO1600-ig állíthatjuk be a kívánt értéket, illetve rábízhatjuk mindezt a gép automatikájára is.

Optika

A készülék egy teleszkóposan kitolódó, F3,1-5,9 fényerejű optikát kapott, 3x-os zoomátfogással. Kisfilmes értéken ez 36-108mm-nek megfelelő látószöget jelent. A 36mm nagylátószögnek egy kicsit szűk képkivágás, de nem marad el első két modellünktől. A hat lencse között 4 képminőség javító aszférikus tag is dolgozik.

Optikai zoom mellett 4x-es digitális nagyítás is használható, ha nem számít annyira a képminőség. Ezt külön kell engedélyeznünk a menüben, és az optikai zoomhoz hasonlóan a gép hátulján fent lévő kétirányú gombbal szabályozható.

A fényképezőgép kétféle makró módot kínál, egy normál beállítást, mely 20 cm-ről képes élességet állítani, és egy szuper makro üzemmódot, melynél 5 cm-re közeledhetünk a témához.

Ergonómia

Enyhén fémes hatású műanyagvázat kapott az Olympus T-100, esetünkben piros színűt, de a „metál dukkó” sem volt képes feledtetni az olcsó műanyagos hangulatot. Egy kis szögletes, fantáziátlan külsejű géppel van dolgunk, melynek egyetlen egyedi vonását a szögletes gombok adják. A vékony kialakítású váz ellenére itt megpróbálkozott a gyártó némi markolat kezdeménnyel, de maximum dizájn elemként funkcionálhat az a dudor, melyet a borítás anyagából alakítottak ki. Sem fogást javító hatása, sem esztétikai szerepe nincs.

A kezelőgombok közül ismét csak a legszükségesebbek kerültek a gépre, a szokásos elrendezésben. Fent egy expo és egy bekapcsoló gomb kapott helyet, egy kicsit homorú vájatban, hogy véletlenül ne lehessen őket használni. Hátul a zoomgomb alatt a lejátszásét találjuk, majd a feltűnő, szögletes navigációs és funkciógomb következik, végül pedig a menü bekapcsolásáért és a képek törléséért felelős kezelőszervek.

A keskeny váz miatt ceruzaelemek már nem férnének a gépbe, ezért a gyártó – egyébként nagyon helyesen – egy lítium-ion akkumulátort mellékel. Az akkuhoz egy hálózati adaptert kapunk, így a gépben tárolva, közvetlenül tölthetjük.

Belső memória is került a fényképezőgépbe, bár a 10,8 MB-os tárhelyre alig 1-2 képet menthetünk. Bővítése SD, vagy SDHC memóriakártyákkal oldható meg. Az általunk próbált 32 GB-os SDHC kártyával gond nélkül működött.

LCD

A T-100 LCD képernyője még ebben a mezőnyben is inkább az átlag alattiak közé tartozott. Képátlójának mérete mindössze 6 cm, vagyis 2,4”. Felbontása 112 320 képpont, melynek látványvilága azonnal visszarepít bennünket néhány évvel az időben. A kijelző képe még elfogadható részletességet nyújt, de laposabb szögből itt sem ajánlatos nézni, továbbá a napsütésben való használat sem lesz problémamentes. A TFT LCD két fokozatú világosság szabályozással is rendelkezik, mely talán valamit javíthat a problémán.

Felvételi módban harmadoló rács is megjeleníthető a képernyőn, lejátszáskor pedig 12, vagy 30 nézőképes oldalak közül válogathatunk, illetve a zoomgombbal akár 10x-es nagyítást is állíthatunk.

Kezelés

Az Olympus T-100 üzemmódjai között a korábban ismertetett gépeknél megszokottakat találjuk. Van itt intelligens automatika, melynél még a témamódot is a fényképezőgép választja ki helyettünk, de beállíthatunk programautomatikát (P) is, mely egy fokkal több manualitást engedélyez. Az SCN módban 13 témaprogram közül választhatunk, és a fontosabb beállítások közé került a DIS mód is, mely a digitális képremegésgátlót jelenti.

Szerencsére nem kell minden beállításért a menübe kirándulnunk, hiszen a képernyőn folyamatosan egy gyorsmenü látható, melyből azonnal kiválaszthatók a legfontosabbak. Aki egy kicsit szeret elmerülni a kézi beállításokban, hatféle gyári fehéregyensúly érték között válogathat (kézi szabályozás nincs), +/-2 fényérték tartományban állíthatja az expozíció korrekciót, választhat arcfelismerő, középpontos (szpot), sőt követő automata élességállítást is. A különböző beállítások, így például az exp. korrekció, vagy a fehéregyensúly hatásának szemléltetésére animált előnézeti képek jelennek meg a képernyőn, így mindig láthatjuk milyen lesz a kép a beállítás után. Sajnos azonban ezek az úszó előnézeti képecskék borzasztóan lelassítják a gép kezelését, a gombnyomás után késve, szaggatott animációval jelenik meg a következő érték.

Szolgáltatások

A T-100-at is ellátták magyar menüvel, mely jól fordított, egyszerű és átlátható. Ahogy már említettem itt sem maradt ki az arcfelismerés, mely 12 emberi arcot képes detektálni a képmezőben.

Az Olympus gépek régi szolgáltatása a panoráma mód, mely ebben a belépő modellben is adott, sőt az árnyékkompenzációt is megtalálhatjuk a menüben. Ha a sötét képterületek világosítását elfelejtettük volna bekapcsolni, vagy nem elég, utólagos megvilágítás javítás (Light Fix) is bekapcsolhatunk. Ugyanez igaz a vörösszem javításra is. A gép vakumódjai között megtalálható az ezt csökkentő elővillantás, de ha mégsem lett volna hatásos, szoftveres retus is elérhető.

Szintén az Olympus gépeire jellemző az úgynevezett Pixel mapping funkció, mellyel a hibás pixeleket vonhatjuk ki a képalkotásból, a környezők interpolációjával. Ezt sem hagyták ki a legolcsóbb gépükből.

Megemlíthető még a Mágikus szűrők üzemmód, mely egyedi effektusokat visz a képre. A négyféle szűrő, az erős színeket adó Popart, a lyukkamerákat utánzó Pinhole, a halszem hatást imitáló Fisheye, valamint a rajzhatást keltő Vázlat.

Videó, sorozat

Videó téren ez a gép is beleolvad a nagy átlagba. Legnagyobb felbontásként VGA méret választható, illetve a spórolósabbak QVGA-val is próbálkozhatnak, mindkét esetben 30 és 15 kocka/mp-es frissítés mellett. A Motion JPEG videók maximált fájlmérete 2 GB. A felvételek alatt működik a fénymérés, de az élességet előtte kell beállítanunk, ahogy az optikai zoomot is, hiszen csak a digitálisat használhatjuk. A mozgóképekhez a digitális stabilizáció is bekapcsolható.

Videórögzítésnél mono hangot is felvesz a készülék, de hangfelvételre külön is lehetőségünk van. Az állóképek mellé 4 mp-es rövid hangüzenetek csatolhatók. Sajnos a visszajátszásukra a gépen belül nincs lehetőségünk, mivel mikrofon ugyan került rá, de a hangszóró már lemaradt, így legfeljebb a számítógépünkön, vagy AV kábellel tévéhez csatlakozva halljuk majd a hangot.

A T-100-ban nincs sorozat mód, az önkioldót pedig 2 vagy 12 mp késleltetésre állíthatjuk.

Képminőség

Az Olympus gépe igen szépen látható geometriai torzítást produkált nagylátószögnél komoly képsarki életlenedéssel és színhibával. Nagylátószögű fotónknál csak a képközép maradt éles…valamennyire. A fotó egészére amúgy a mosottság és a jól látható zaj jellemző. Zoomolva lassanként csökkennek a hibák, de teljesen nem tüntethetők el. A T-100 sajnos nagyon gyenge objektívet kapott.
Ahogy írtam, a zaj már ISO100 beállításon is jelen van a képeken, bár nem sokkal zavaróbban mint más gépeknél. Ezt sajnos meg kell szoknunk a kis érzékelős, nagy felbontású modelleknél. Érdekes módon a látható komponens csak a világossági zaj. Színzajt nem fedezni fel a fotókon, még a sötétebb képterületeken sem. ISO200-nál és 400-nál sincs látható színzaj és a világossági zaj is csak módjával, szép fokozatosan növekszik. Ettől függetlenül azért jól láthatóan jelen van. ISO800-tól már a színzajt is felfedezhetjük, vagyis ami maradt belőle a szűrés után. A szűrése ugyanis – úgy tűnik kiváló. ISO1600-nál a szűrés minden téren teljes fokozatba kapcsol és egy erősen mosott kép a végeredmény, de jobb a Canon által mutatott ugyanilyen érzékenységű kép részéletességénél. Még ISO3200-on is használhatunk teljes felbontást. A képen filmszemcsézet-szerű zajosodás és erős mosottság látható. Kisebb felbontásban viszont ez még egészen használhatónak tűnik. Nézzük is meg gyorsan!

Érzékenység – képzaj



ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp

A teljes felbontású kivágásokon kívül érdemes megtekinteni a fő alkalmazási területnek számító 10×13 cm-es nyomathoz szükséges méretet is.
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.

A T-100 zajszűrését nagyon jól választotta meg az Olympus, hiszen kisebb méretben egész tetszetős képet kapunk. ISO100 és 400 között semmi probléma a képekkel, leszámítva némi képsarki életlenséget, de ez másoknál is előfordul. Még az ISO800-as fotó is jónak mondható ebben a méretben. Később jelentkezik csak a jelentősebb részletveszteség, de a képek még a legmagasabb fokozatban is használhatónak tűnnek. Teljes felbontásban tehát egyáltalán nem csillog a Olympus legolcsóbb modellje, de kis papírképen jó eredményt produkál.

Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es nyomatokon (szimuláció)



ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp


ISO100; F5,1; 1/6 mp


ISO200; F5,1; 1/13 mp


ISO400; F5,1; 1/25 mp


ISO800; F5,1; 1/50 mp


ISO1600; F5,1; 1/100 mp

Az Olympus T-100 bruttó fogyasztói ára 21.990 Ft.

A fényképezőgép kipróbálását az Media Markt Westend tette lehetővé. Köszönjük!

Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja a Pixinfo.com működését. Köszönjük!

Tesztképeink

A fényképezőgéppel készült tesztfotók megtekintéséhez kattintson a lenti képekre.

A képek fájlneveiben szerepel az érzékenység, a rekeszérték és a kisfilmre átváltott gyújtótávolság is.

A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!