Képminőség
Színhiba
A kromatikus aberráció csökkentésére két alacsony szórású tagot vetett be a Nikon, amely szemlátomást nem elegendő a laterális színhiba eliminálásához. Nyitott blendén képsarkokban ugyanis elég jól látható a kromatikus aberráció, amelyből még F2,8-ra szűkítve a rekeszt is marad annyi, hogy zavarja a képalkotást.
Legrosszabb esetben (azaz nyitott rekesznél) egy 60 cm széles nyomaton 0,6 mm szélességben lenne látható a kék színű színhiba.
Megvizsgáltuk az axiális (longitudinális) színhibát is, amely a lencsék hullámhossztól függő eltérő gyújtótávolságából adódik, ami a teljes lencsefelületen jelen van és emiatt képközépen is jelentkezik. Ezt főként a fókusz előtti és mögötti területeken tetten érhető piros vagy zöldes elszíneződésként látjuk.
Ennek mértéke ennél az objektívnél csekély, de azért nyitott blendén nagy méretben jól látható. Monitor méretben viszont észrevehetetlen, azaz e téren dicséret illeti a Nikont.
Bokeh
A nagylátószögű objektíveknél nem túl sűrűn tudunk élni a bokeh hatással, de a nagy fényerő és a jó közelpont miatt esetenként ennél az objektívnél is találkozhatunk ilyennel.
A lenti tesztképeken jól megfigyelhető, hogy a fókuszon kívül eső fényfoltok nyitott blendén a képsarkokban lencse formát vesznek fel, míg a sokszögesedés a rekesz szűkítésével F4-től kezd erőssé válni.
Kontrasztvesztés, becsillanás
A Nikon ügyelt a becsillanások mértékének csökkentésére is, ehhez nanokristály bevonatot alkalmaztak. Ennek köszönhetően nyitott blendén szinte egyáltalán nem találkozunk becsillanással, a rekeszt szűkítve azonban egyre erőteljesebbé válik a főként zöld színű, de néhol szivárvány színekben pompázó „flare”.
A kontrasztvesztés ellenfényben sem jelentős, a mai hasonló látószöget kínáló objektívekkel összevetve átlag alatti mértékű, azaz jó!
A lenti tesztképeket ellenfényben készítettük, majd a nyitott blendés zársebességgel megegyező értékkel árnyékban is készítettünk egy referencia képet.
Geometriai torzítás
A viszonylag nagy látószög miatt ezúttal is úgy döntöttünk, hogy a kis tárgytávolságot igénylő A2-es méretű tesztábra helyett inkább a valós környezetben készítünk tesztfotó, amelyen a használathoz közelebb álló eredményt mutathatunk be.
A lenti tesztképen torzítás csak minimálisan jelentkezik. Ha jobban szemügyre vesszük a kép felső részén végigfutó éleket, vonalakat, akkor jól látható, ahogy a torzítást korrigálta a gyártó, azaz itt nem csupán hordótorzítást látunk, hanem igyekezett a Nikon ezt a hibát ellenkező irányú, azaz párnatorzítással javítani. Emiatt érezhető egy-egy enyhe görbület a képek bal és jobb harmadában, középen azonban szinte tökéletesek az egyenesek.
Most sem szeretnénk elfelejteni közölni, hogy ilyen mértékű geometriai torzítás RAW konvertálás során nagyon jól javítható, ráadásul a legnépszerűbb RAW konverterek már tartalmazzák is ehhez a korrekciós profilt (mint a Lightroom is), amivel egy gombnyomással (és egy minimális látószög vesztéssel) javíthatók lesznek a görbült vonalak. A lenti képeket természetesen korrekció nélkül konvertáltuk JPEG-gé.
Itt jegyezzük meg, hogy érdekes módon a Nikkor 28mm f/1,4 E ED AF-S egy kicsivel kisebb látószöget kínál, mint az ugyanitt, ugyanekkor használt Sigma 28mm f/1,4 DG HSM Art. Akit érdekel, összevetheti a két objektív képé e téren is.
Peremsötétedés
Nincs meglepetés a vignettálás terén, hiszen a nagylátószögű és nagy fényerejű objektíveknél ez megszokott dolog. Érdekes egyébként, hogy szinte tökéletesen ugyanazt kapjuk a Nikkor 28mm f/1,4E ED AF-S-től, mint a Sigma 28mm f/1,4 DG HSM Art-nál. Itt is erőteljes a sarkok sötétedése és kiterjedése is hasonló. Rekeszeléssel jelentősen csökkenthető ennek mértéke.
Ahogy azt már sokszor leírtuk, a peremsötétedés mértékén túl annak gyors, vagy finom, széles átmenete is fontos lehet. Jó hír, hogy itt sem hirtelen átmenetű a vignettálás, a lágy és széles határ miatt ez a képi világot inkább pozitívan befolyásolja.
Most is hozzá kell tennünk, hogy a vignettálás az az optikai hiba, amit a legkönnyebb korrigálni: a legtöbb modern RAW konverter már profil alapon képes automatikusan javítani ezt a hibát, ahogy a Lightroom is.
Makró, közelfényképezés
Nem várhatunk el elképesztő nagyítást egy nagy látószögű objektívektől, így itt sem az az elsődleges kérdés, hogy 1:2, vagy 1:3 leképezési arányt kapunk-e. Az viszont inkább érdekes, hogy a képsarkok mennyire maradnak élesek sík téma fotózásakor (fókuszelhajlás), illetve hogy a torzítás nem nő-e meg jelentősen kis tárgytávolságoknál.
A gyári adatok szerint az objektív közelpontja 28 cm (képérzékelő-téma legkisebb távolsága), ami a gyakorlatban 12 cm-es munkatávolságot jelent (téma-frontlencse távolsága).
Ilyenkor 193 mm széles témával tölthető ki a teljes kisfilmes képmező, amely 1:5,4 leképezési arányt jelent.
A képsarkok leképezése is rendben van és a geometriai torzítás sem erős. Azt azonban látni lehet, hogy ilyen tárgytávolságnál már nem látható a korrekciós lencsetag miatt a párna- és hordótorzítás szuperpozíciója, szinte tisztán csak hordótorzítás jelentkezik.
Képminőség
A Nikon 28mm f/1,4E ED AF-S objektív nyitott blendén is kiváló feloldóképességgel rendelkezik, ehhez képest az F2,0 blende még tud hozni pluszt, de már az F2,8 és F4 nem okoz látványos javulást (javul, csak minimális mértékben). A diffrakció F8-tól kezd érezhető lenni, látványosabban azonban F11-től rontja a képélességet.
A homogenitás jó, a képsarkok leképezése is nagyjából rendben van, kóma minimálisan jelentkezik, F2,8-nál az is gyakorlatilag elhanyagolhatóvá válik, F4-nél pedig meg is szűnik. Érdemes a tesztfotók közül a vasútállomáson készült képeket vizslatni ez ügyben.
A többi optikai jellemzőt fentebb már bemutattuk, ezek alapján a Nikkor 28mm f/1,4E ED AF-S igazán jó képességű objektív, egyedül a laterális színhiba erősebb, mint vártuk.
Értékelés
A Nikon DSLR-t használó fotósok számára több alternatíva is létezik a nagylátószögű fotózás terén, ezek egyike pont a cikkünk tárgya. Igaz, ezt inkább csak a tehetősebb profi fotósok engedhetik maguknak, hiszen ára elég borsos, mintegy 800 ezer Ft.
Ezért cserébe viszont kiváló felbontást, jó homogenitást és visszafogott tömegű objektívet kapunk, kiváló fényerővel. Ez utóbbi azok számára ad előnyt, akik éjszakai fotózásban is gondolkoznak (pl. asztrotájkép készítés, ahol nem megengedhető a túl hosszú expozíciós idő), vagy éppen közelebbi témáknál a téma kiemeléséhez a mélységélességet is szeretnék felhasználni (pl. esküvői fotók, lagzi/buli fotók), de fotóriporterek is jó hasznát vehetik egy-egy tudósítás során.
Közvetlen konkurense a Nikkor 28mm f/1,8 G AF-S, amely bruttó 230 ezer Ft-ért kapható, de gyengébb fényerővel és nyitott blendén lágyabb képpel. A Sigma a 28mm f/1,4 DG HSM Art modellt kínálja bruttó 410 ezer Ft-ért.
Itt is érdemes lehet körülnézni a 24 mm-esek között is, hiszen gyújtótávolságban nincsenek túlzottan messze a 28-astól. A Nikkor 24mm f/1,4G ED AF-S ára 770 ezer Ft, de itt is elérhető egy olcsóbb változat, a kissé gyengébb fényerejű Nikkor 24mm f/1,8G ED AF-S, amiért 260 ezer Ft-ot kérnek. A Sigmánál a 24mm f/1,4 DG HSM Art érhető el Nikon bajonettel, bruttó 260 ezer Ft-ért.
