Nikkor AF-S DX 16-80mm F2,8-4E ED VR

0
1 166

Felépítés

Egy alap zoom (általában 24-120mm között) megjelenésére sokkal többen kapják fel a fejüket és nagyobb sikerre is számíthat, mint egy extrémebb gyújtótávolságú optika, hiszen az objektívünk elé kerülő fotótémák nagy része ezt a tartományt kívánja. Ezért volt figyelemreméltó a július elején bejelentett Nikkor AF-S DX 16-80mm F2,8-4E ED VR, mely ráadásul egy régóta tátongó rést is betömött.

A Nikon más gyártókhoz hasonlóan elárasztotta a piacot a DX szenzoros tükörreflexesei mellé csomagolt 18-55mm-es (27-83mm ekv.) objektívekkel. Kezdésnek megfelelő optikák, de mi a helyzet ha a fotós magasabb DX szériákra vált, vagy egyszerűen csak jobb minőséget, fényerőt szeretne? A Nikon APS-C szenzoros gépeire ott a profi 17-55mm F2,8 DX, vagy olcsóbb alternatívaként a 16-85mm F3,5-5,6, a kettő között pedig egy elég nagy árszakadék. Nos, ide furakodott be tesztalanyunk, az utóbbihoz hasonló kialakítással mérettel, gyújtótávolsággal, és szolgáltatásokkal, de inkább a profi csúcsmodellhez igazodó fényerővel. Egy újabb kapocs a megbízható középszint és a profi színvonal között.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez is egy APS-C képérzékelős gépekhez tervezett objektív, vagyis kisebb képkört vetít, ugyanakkor az újabb, DX kivágásra is átkapcsolható fullframe Nikon gépekkel is használható.

Egész kellemes, 5x-ös zoomátfogást kapunk a hagyományos kitoptikákhoz képest némileg szélesebb gyújtótávolság tartománnyal. Ez különösen a nagylátószög tartományban lesz hasznos, hisz ezúttal kisfilmes értéken 24-120mm-nek megfelelő képkivágást kapunk. Pont annyit mint az FX szenzorra készült, kissé drágább 24-120mm F4 kínál, csak egy fokkal jobb kezdő fényerővel.

És ha már fényerő! Nagylátószögnél 1:2,8-at, tele végállásban 1:4-et kínál az objektív. Ezek igen kellemes értékek, melyek a termék egyik legfőbb vonzerejét jelentik. A korábbi 16-85mm-es objektívvel szemben tehát 2/3-1 fényérték előnyhöz jutunk. Ez persze valamivel nagyobb átmérőt jelent, de hosszra (85,5 mm) és súlyra (480 g) sem igazán változott az optika. Ha vehetjük elődnek az említett régebbi társat, az új változat a nanokristály lencsebevonatokban is többet nyújt.

A másik nagy újdonság az elektronikusan vezérelt rekesz, mellyel eddig csak néhány újabb profi Nikkor objektívben találkoztunk. A gyártó szerint az elektromágneses rekeszelés a nagysebességű sorozatoknál jelent majd előnyt, hiszen pontosabb szinkront tesz lehetővé a fényképezőgép zárjával, így megbízhatóbb expozíciót kapunk minden egyes képkockán.

Akad azonban egy nagy hátránya is, bár ez csak a régebbi gépek tulajdonosait érinti, ugyanis ezeket nem támogatja az objektív. A használati utasítás szerint az optikai nem kompatibilis a D2, D1, D200, D100, D90, D80, D70, D60, D50, D40 és D3000 modellekkel, illetve a filmes SLR típusokkal.

És akad itt még számtalan nyalánkság. Többek között Super Integrated (SIC) és fluor lencsebevonatok, melyek a víztől, szennyeződésektől és ujjlenyomatoktól védenek, nem ragasztott lencsetagok, melyek között 4 db ED (extra-alacsony szórású) és 3 aszférikus is található. Az objektívbe összesen 17 lencsét szereltek, 13 csoportba rendezve őket.

A mellékelt napellenző (HB-75) meglehetősen nagy és szögletes, de elég jól teszi a dolgát. Bántó becsillanással nem találkoztam. Belső felületét a biztonság kedvéért matt feketére fújták. Felcsatolása nem különbözik a többi, egyszerűbb kivitelű napellenzőtől, de levételéhez egy bal oldalán lévő kioldógombot kell megnyomnunk.

Használati tapasztalatok

A 16-80mm egy nagyon szépen összerakott fém és műanyag konstrukció, belül időjárásálló szigeteléssel. A bajonett, ahogy a külső rész többsége is fémből készült, míg például a dupla belső tubus műanyagból. Ezek zoomoláskor, kb. 4 cm-rel növelik az optika hosszát. A bajonett külső peremén porvédő gumiszegély fut végig.

Az objektív elején 72 mm-es szűrőmenet és a fent említett napellenző külső bajonettje található. A mellékelt védősapka a többi Nikon objektívhez hasonlóan felhelyezett napellenző mellett is levehető.

Az objektív elülső gyűrűjére a zoomolás feladata jutott. Viszonylag kis úttal, kb. 40 fokos jobb fordulattal állítható a gyújtótávolság, melynek fontosabb értékeit (16, 24, 35, 50, 80mm) felfestették az objektívre.

A zoomgyűrű 2 cm vastag, nagy részét bordázott gumiszegély fedi. Az általam próbált példány kissé felemásan járt. Az elején nehézkesebb, később, kb. 35-40mm-től valamivel könnyebben megindul, de semmi komoly konstrukciós hiba. Járása így sem túl laza ahhoz, hogy a rázkódástól elállítódjon. A frontlencse zoomolás és élességállítás során sem forog, mivel az optika belső fókuszálású (IF).

Az automatikus élességállítást SWM meghajtással, vagyis ultrahangos motorral végzi az optika, melynek köszönhetően nagyon halk (AF hang) és gyors beállítást várhatunk. Mérésünk alapján 0,1 és 0,58mp között áll be.

Az automatikus és kézi élességállítás között az optika végén lévő M/A – M kapcsolóval válthatunk. Az automatikus mód egyben manuálisan finomítható fókuszt is jelent. A kapcsolók között a stabilizátor aktiválására, valamint üzemmódjainak kiválasztására szolgáló is megtalálható. Ezekről a következő oldalon lesz szó.

Kézi élességállításnál az objektív hozzánk közelebb eső gyűrűjét használhatjuk, mely folyamatosan körbeforgatható, de kb. 140 fokos tartományon belül szabályozza az élességet. Az 1 cm vastag gyűrű műanyagból készült, csúszásmentes bordázattal, ezúttal gumiborítás nélkül. Az előtte lévő távolságskálán méterben és lábban megadott értékeken ellenőrizhető le a beállított távolság. A távolságskála mélységélesség adatokat nem ad.

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólás

Ezzel az e-maillel már van regisztráció ezen a site-on. Használd a Belépés funkciót vagy adj meg másikat.

Hibás felhasználónevet vagy jelszót adtál meg

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.