Felépítés
A Nikon a tükör nélküli, full-frame szenzoros rendszerének bejelentésekor a két MILC váz mellett három objektívet mutatott be, a Nikkor Z 24-70mm f/4 S standard zoomot, valamint a Nikkor Z 35mm f/1,8 S és Nikkor Z 50mm f/1,8 S fixeket. Az alapzoomot már teszteltük korábban (lásd a fenti linken), a két fixet pedig most vesszük górcső alá.
Először nézzük a filmes korszakban standardnak tekintett 35mm-es nagylátószögű objektívet.
A Nikkor Z 35mm f/1,8 S az egyszerűség, letisztultság jegyében készült. Nincs semmi sallang az objektíven, de erre nincs is szükség, hiszen a lényeg úgyis belül, a lencsetagoknál keresendő.
A kisfilmes rendszerben 63 fokos látószöget kínáló objektív jó fényerőt kínál, jóllehet, a tükörreflexes vonalon az f/1,4 elterjedtebb. Ez az f/1,8-hoz képest 2/3 blendényivel nagyobb fényerőt jelent. Viszont nem mindegy a tömeg, így – mivel a Nikon első körben a kis tömeg elérésére helyezte a hangsúlyt – utóbbi fényerő jobb választás volt a gyártó részéről. Részben ennek is köszönhető, hogy míg egy f/1,4 fényerejű 35mm-es objektív 600 grammot nyom, addig a Nikkor Z 35mm f/1,8 S csupán 370 grammot.
Az objektívet 11 lencsetagból építették fel, amelyek között három aszférikus és két extra alacsony tagot is felhasználtak a képsarki leképezés javítására és a kromatikus aberráció csökkentésére. A lencsék felületét nanokristály bevonattal látták el a tükröződések minimalizálása érdekében, emellett az elülső lencsetag még fluorin bevonatot is kapott, amely a vízlepergető hatása miatt az objektív tisztán tartásában segít.
Az élességállítást itt is léptetőmotor végzi, amely a lehető legjobb választás a Z bajonettes MILC-eknél is előforduló kontraszt alapú élességállításhoz (annak ellenére, hogy a gépek rendelkeznek fázis-különbség érzékeléssel is, a fókusz precíz finomhangolása már kontraszt alapon történik).
Mivel az objektív belső élességállítású, így a frontlencse nem fordul el, illetve előre-hátra sem mozog az élességállítás során (a hátsó tag fél centiméternyit mozdul el a közelpont és a végtelen tárgytávolság között).
Az objektívhez puha tokot és napellenzőt is mellékel a gyártó. Az első kupak a belső füleknek köszönhetően akkor is kényelmesen a helyére pattintható, ha a napellenző az objektíven van.
A 37 mm hasznos átmérőjű elülső lencsetag elé arányaiban sokkal nagyobb, 62 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.
A specifikáció a Nikkor Z 35mm f/1,8 S adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
A napellenző nélkül 9 cm hosszú Nikkor Z 35mm f/1,8 S objektívet időjárásálló szigetelésekkel is ellátták, amelyek több ponton akadályozzák meg a nedvesség és por objektívbe jutását. Ennek legárulkodóbb jele a fém bajonett csatlakozó körül körbe futó gumi szigetelő csík.
Az objektív tubusának bajonetthez közeli része fém, míg a fókuszgyűrű előtti és mögötti rész hőstabil műanyag borítású.
Korábbi, Nikkor Z 24-70mm f/4 S tesztünkben azt tapasztaltuk, hogy a frontlencse erősen fel volt töltődve sztatikus elektromossággal, így sokszor tapadt a frontlencsére szösz. Ezt sem a 35 mm-es, sem az 50 mm-es objektívnél nem láttuk viszont, így könnyen lehet, hogy csupán arról van szó, hogy egy korábbi tesztelő nem éppen ideális (műszálas) kendővel törölte át a frontlencsét, amelytől az töltést kapott (amit persze letörölni már nem egyszerű). Érdemes tehát kerülni a műszálas kendőket, mert az alapesetben hatékony nanobevonat a végén nem hogy előnyös, hanem problémás lehet.
A kézi élességállításhoz a mintegy 4 cm szélességű, sűrűn bordázott gyűrűt használhatjuk. A focus-by-wire megoldás miatt az élességállítás során nem közvetlenül a lencsetagokra hatunk, csak a fókuszmotor vezérlésére. A kézi élességállítás során kellően finoman és precízen dolgozhatunk, hiszen több, mint 360 fokot is forgathatunk ezen, mire a közelponttól a végtelen tárgytávolságig eljutunk. Ez persze csak akkor van így, ha lassan forgatjuk a fókuszgyűrűt, gyors forgatásra az „áttétel” is magasabb lesz, így ha kell, 45 foknyi gyors elfordítással is átérünk a közelponttól a végtelenig.
Távolságskála nincs az objektíven, egy hozzávetőleges virtuális skálát a fényképezőgép LCD-jén láthatunk kézi élességállítás során.
Kapcsolóból egy került az objektívre, az autofókuszt és a kézi élességállítást váltó A/M.
Bár a különböző sebességgel dolgozó elektronikus gyűrű miatt a videózásnál a precíz follow-focus nem igazán érhető el, ettől függetlenül nagy méretű LCD-n a kézi élességállítás még használható lehet, ezért megnéztük, van-e fókuszlégzés, és ha igen, milyen mértékű. A Nikkor Z 35mm f/1,8 S esetében igazán minimális a „focusbreathing” jelensége, azaz nem változik meg jelentősen a látószög a közelpontra fókuszáláskor, mint végtelen tárgytávolságnál, így optikai kialakítása alapján videózásra is jól használható akkor is, ha átfókuszálással szeretnénk használni.
