A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
A valós képminőség teszteléséhez érdemes megnyitni a teljes képet, s egy 10×13 cm-es papírképpel a kezünkben addig távolodni a monitortól, hogy nagyjából hasonló méretet lássunk, mint a kezünkben lévő fotó.
A Nikon Coolpix S9100 normál esetben 50 cm-es közelponttal használható, de a makró módot bekapcsolva 4 cm-re is megközelíthetjük a témánkat.
25 mm-nek megfelelő gyújtótávolság lefedett terület: 60 mm
45 mm-nek megfelelő gyújtótávolság lefedett terület: 92 mm
A Nikon fényképezőgépeknél megszokott módon makrózáskor a kijelzőn megjelenő zoomskálán egy zöld nyíl jelzi az ideális pozíciót. Érdekes helyzet állt elő a Coolpix S9100-nál, hiszen a zöld nyíl által jelzett gyújtótávolság – amely 45 mm-nek megfelelő – nem a legjobb nagyítást eredményezi. Nagylátószögnél jobb nagyításunk lesz. Más gépeknél ez megszokott dolog, de aki ismeri a Nikon kompaktokat, tudja, hogy túlnyomórészt köztes zoomállásban nyújtják a legjobb nagyítást.
A nagylátószögnél elérhető 60 mm lefedettség kissé átlag alatti. 45 mm-es zoomállásnál 90 mm széles témával való tölthetjük ki a teljes képmező, ami nem kifejezetten jó érték. A munkatávolság nagylátószögnél 3 cm, 45 mm-nek megfelelő gyújtótávolságnál 4,5 cm.
Annak tehát, aki szeretne komolyabb makrófelvételeket is készíteni, nem lesz egyszerű dolga a Coolpix S9100-zal. Egyszerűbb, méretesebb témáknál még megfelelő eredményt kapunk majd.
Így készíthetsz fehér papír háttérrel, mindössze három vakuval színes hátterű portrét. Amire szükséged lesz: - három vaku (célszerűen stúdióvaku, de rendszervakuval is...
Manapság kétféle fotós létezik: aki esküszik az UV szűrők fizikai védelmet nyújtó hatására és aki azt mondja, balgaság az egész.
Igazságot tenni nagyon nehéz, talán...
50 évvel ezelőtt, 1970-ben publikálta Willard Boyle és George E. Smith új találmányukat: a CCD-t. Azóta óriásit fejlődött a technika és tucatnyi helyen segítette már az emberiséget.
