Röviden: Olympus PEN-F teszt

0

Különlegességek

Nagy felbontású felvétel (50 Mpixel)

Az Olympus már néhány korábbi OM-D gépéen is alkalmazta a pixel-shifting technológiájára épülő nagy felbontású fotó módot, ahol a szenzor apró elmozdításával olyan kompozit fotó hozható létre, amely kikerüli a Bayer alapszínszűrő miatt szükséges demozaik eljárás részletromboló hatását is.

A PEN-F menüjében beállítható, hogy az egyes képek között mennyi időt várjon a gép. A funkció csak állványról, statikus témák (például tárgyfotó) esetén alkalmazható hatékonyan.

Többszörös expozíció

Jól el lehet játszani két kép egymásra fényképezésével is, bár nem biztos, hogy túl gyakran használt szolgáltatás lesz. Legalábbis azok körében biztosan nem, akik egy kicsit is értenek a képfeldolgozáshoz. A képek egymásra fotózása helyett digitális gépnél ugyanis értelemszerű, hogy a két vagy több képet utólag helyezzük egymásra, ez esetben az áttűnés erősségét és módját is állíthatjuk, míg a fényképezőgépnél erre nincs lehetőség.

Trapéz korrekció

Egy fokkal érdekesebb és talán többet használt funkció lesz az új Trapéz korrekció. Ez különösen a nagylátószögű objektívek megnyúlt perspektívájának hatásait javítja, nevezetesen a távolban erősen összetartó párhuzamos éleket. Biztos mindenki belefutott már, hogy épületfotónál a gépet döntve a párhuzamosok „megdőlnek”.

Nem túl egyedi szolgáltatás, hiszen máshol láttunk már hasonlót – még ha nem is gyakran – annyiban azonban új, hogy itt már az élőképen, az expozíció előtt korrigálhatjuk a „dőlést”, és nem a kész fotót utólag szerkesztve.

A korrekció persze ezúttal is szoftveres, de a RAW-ba mentett képeinken is látszani fog a hatása, és már a helyszínen, a képernyőn pontosan belőhető mekkora korrekciót szeretnénk és ehhez képest hová komponáljuk a főtémát. Mindenképpen profibb így a végeredmény, mint a fényképezőgép menüjében, vagy utólag valami szoftverben bűvészkedve.