fotónyomtatók

Teszt: A3-as fotónyomtatók tesztje

szerző:

2006-03-10 13:34

HP DesignJet 30n

HP DesignJet 30n

Tőlünk nyugatabbra az ilyen nyomtatókra, int a DesignJet simán rásütnék a „workhorse” jelzőt. Talán magyarul sem hat bántóan az „igásló” kifejezés. Természetesen a szó pozitív értelmében. A HP A3-as igáslova arra van kitalálva, hogy nyomtasson, nyomtasson és nyomtasson. Persze ennek kapacitása sem végtelen, de a másik két nyomtató 13-15 milliliteres tinta űrtartalmához képest két 28 és négy 69 ml-es patront használ.

Méreteiben is a legnagyobb nyomtatót üdvözölhettük a HP-ban. Tömege 12,5 kilogram, 724x442x224mm-es nagysága pedig elgondolkoztatja az embert, hogy az íróasztal melyik részén találjon neki helyett. Illetve mit vegyen le onnan, hogy a nyomtató elférjen. Főleg ívelt, kissé koncertzongorára emlékeztető kialakítása okozhat fejtörést méltó helyének meghatározásakor. A printer építési minősége jó. Meglehetősen vastag műanyag borítással és ajtókkal rendelkezik. Gondunk főleg az alsó papírgyűjtő tálcával volt. Bár ez a megoldás a HP gépek esetében szinte háziszabványnak minősül, az A3+ méretű tálca kissé nehézkes működésű, a lapbehúzás lassú. Azt várná el az ember, hogy pontosabb papírkezelést kapunk a géptől emiatt, ami a lapbehúzást tekintve igaz is, de a papír kitolásnál a nyomtató minden esetben a jobb oldali vezetőfalra tolta rá nyomatot. Szerencsére ennek az anomáliának köszönhetően a nyomatokon nem vettünk észre minőségromlást.

A HP nehézsúlyúja 6 tintás ColorSmart III. termál tintasugaras technológiát használ külön nyomtatófejjel és nagykapacitású tintapatronnal. A hordózóanyagra kerülő tintacseppméret 4 pikoliter. A 6-féle tinta: sárga (69 ml), fekete (69 ml), bíbor (28 ml), cián (28 ml), világos bíbor (69 ml), világos cián (69 ml).

A 30n A3+ méretben is képes nyomtatni, ez maximum 483×330 mm-t jelent. Papírokból a 300 g/nm jelenti nála a maximumot. 100 lapos alsó adagolófiókja mellett felső, egyenkénti behúzást is választhatunk. Kimeneti papírtartójára 50 lap fér. Legnagyobb felbontása 2400×1200 dpi. A készülék 32MB belső memóriával, valamint az USB port mellett párhuzamos és hálózati EIO porttal is rendelkezik. Alaptartozék hozzá egy LAN kártya is, tehát a gép hálózati nyomtatóként való működéséhez minden adott. A HP 30n 65W-ot igényel nyomtatáskor és készenléti üzemmódban is 18W a teljesítményfelvétele.

A nyomtató elején közérthető színű és méretkülönbségű kezelőgombokat és egy folyadékkristályos kijelzőt találunk. A gombokkal a gép ki/bekapcsolása, a papírbehúzás irányának kiválasztása, illetve a nyomtatás megszakítása végezhető el. A kijelzőn közérthetően és jól láthatóan, folyamatosan nyomon követhető a tintaszint, felső részén pedig a működési módokról és az esetleges hibákról kapunk tájékoztatást. Külön, bonyolult menü itt nem választható, a kijelző a legfontosabb információkra szorítkozik.

A nyomtató hátulján a már említett USB, LPT és hálózati portokat, valamint a tápkábel csatlakozóját találjuk.

A HP által 1979-ben kifejlesztett thermal-inkjet nyomtatás felett még nem járt el az idő. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint a DesignJet 30n jó nyomtatási minősége. Problémánk leginkább a kapott driverrel adódott. Az újabbként kapott meghajtó – mely egyébként névleg egy nagyobb típusszámú modellhez volt- nem volt hajlandó felismerni a 30n-t, a korábban feltelepített és nyilvánvalóan korosabb driver pedig sok olyan funkciót nem tartalmazott, amit a HP alapvető modelljei igen. Ilyen volt például a szegélymentes nyomtatás, vagy a különféle karbantartási szolgáltatások, mint például a nyomtatófej tisztítás és igazítás.

Ismét az A4-es szöveges oldallal kezdtük, melynél azonnal kiderült, hogy a papírtálcáról való lapbehúzás és nyomtatáshoz igazítás igen sok időt elvesz. 7-8 másodperccel hosszabb ideig tart így a nyomtatás a papírlap megmozdulásától a teljes nyomta kiadásáig számítva. Behúzással együtt 46 másodpercre volt szüksége a printernek. Maga a nyomtatás 36 másodperc alatt ért véget. Az eredmény jobb fedettséget mutatott az Epsonnál, de kisebbet a Canon által produkáltnál. A szöveg+színes ábra kombinációjánál ugyanezt az eredményt kaptuk, mind a gyorsaság, mind a minőség tekintetében.

A monokróm A4-es nyomatot ezúttal is matt papírra készítettük, mely a HP Matte 200-a volt. 3 p 57 másodperc alatt készült el a nyomta, mely az Epsonnál tapasztalt kontrasztot mutatta, jó – de nem kiemelkedő – felbontás és közepes fedettség mellett. Ez alkalommal sem volt igazi fekete szín a képen és a nyomaton cián köd ült . Első gondolatunk a driver és a karbantartási funkciók hiányossága volt, de folytatnunk kellett a nyomtatást A3-as méretben. A HP matt A3-as papírra nyomott végeredmény immár teljesen más képet mutatott, ugyanazokkal a beállításokkal. Hasonlóan jó felbontás mellett megjelent az „élet” a fotón. Eltűnt a színelhajlás és ugrásszerűen javult a kontraszt. Az egyetlen dolog, ami miatt megmaradt szemöldökráncunk, a nyomat szélein tapasztalt bíbor beszűrődés volt. Megismételtük a printet RGB helyett Grayscale beállítással is, ami a végeredményt még jobb kontraszttal ruházta fel. A bíbor beszűrődés nem tűnt el, de alig látható mértékűre és méretűre csökkent. Ez a nyomat adta vissza talán legjobban a monitoron látott kontrasztosságot, amely az Epson esetében gyengébb a Canonnál kicsit erősebb volt. A bíbor beszűrődés ellenére a nyomat nagy része az nagyon jó színvisszaadást mutatott. A felbontás kissé elmaradt a két vetélytárs mögött, de normál nézési távolságból észrevehetetlen. Mindez 6 perc 42 másodpercébe került a nyomtatónak, amivel csupán a bronzérmet érdemelte ki. Ez a tesztünk is ékesen bizonyította, amit korábban már egyéb tesztekben is hangoztattunk: milyen fontos a megfelelő papír kiválasztása. Drámai különbségek lehetnek ugyanazon nyomtató képei között eltérő papírokon.

A színes nyomtatáshoz HP Premium Plus Glossy papírokat választottunk. A4 méretben, a legjobb minőségi opciókkal ugyanolyan gyorsan készült el a színes fotó, mint a monokróm nyomat esetén, 3 perc 57 másodperc alatt, ami a második legjobb eredmény. Az Epson 5:51-es idejénél jobb, de a Canon 1:27 másodpercétől elmaradt. Ez esetben kaptuk a három nyomtató közül a legerősebb fedettséget, nagyon jó felbontással és közepes kontrasztátfogással. Talán a HP színei álltak legközelebb a eredetiekhez, kivéve a lilák tekintetében, amelyeket alig észrevehetően eltúlzott. Hátránya a felbontás terén mutatkozott meg, a nagyon apró részleteknél. Azt azért hozzátehetjük, hogy ez a felbontásbeli minőség egy 5-ös skálán 4-est így is megérdemel, de a másik két nyomtató kiváló minőségétől elmaradt. Bizony, a HP 2400×1200 dpi-s felbontása itt meglátszott a többiek magasabb értékeivel szemben. Minőség tekintetében ugyanez mondható el az A3-as színes fotónyomtatásról is, sebességben pedig a második helyet kapta a HP 6 perc 38 másodperces idővel.