„Minőség a mennyiség előtt”
A fotográfiai cégek indulása gyakorta egy ügyes kezű – vagy ügyes eszű – műszerész, feltaláló, optikus egyedi ötletének köszönhető. A német Linhof vállalat startja sem kivétel ez alól. Több mint 120 éve, 1887-ben alapította egy Valentin Linhof nevű műszerész, aki egy teljesen új, fémből készült, objektívbe épített (úgynevezett központi) zárat tervezett. Azelőtt soha nem építettek zárat objektívbe, így elég nagy feltűnést keltett, és az 1900-ban rendezett Párizsi Világkiállításon arany medállal jutalmazták.
E találmány nagy előnye, hogy könnyedén szinkronizálható a vakuvillanással, akár rövidebb záridőknél is, egyik hátránya viszont, hogy igazán rövid záridők elérésére nem képes.
A cég kezdeti időszakában tehát e világújdonság gyártására helyezték a hangsúlyt, mely nagy hatással volt egy szintén müncheni Friedrich Deckel vezette cégre is. Egyes források szerint egyszerűen megvásárolta a szabadalmát. A Deckel cég nem sokkal ezután Compur zárszerkezeteiről híresült el, és piacvezető szerepet töltött be ezen alkatrész gyártásában. 1892-ben sorozatgyártásra került a Linhof szabadalmán alapuló első, központi záras objektív. A sorozatgyártást persze némileg képletesen kell érteni, hiszen a cégalapítónak, és a későbbi vezetésnek alapeszméje maradt a „minőség a mennyiség előtt” jelszó.
Linhof azonban nem akart leragadni a záraknál. Már két évvel az indulás után, egy müncheni mérnök, Joseph Barth segítségével saját fényképezőgépet terveztetett, mely szintén egyedi volt a maga korában. Az akkori gépeket többségében fából készítették, és bár az 1840-es években a Voigtländer már kijött egy fémvázas fényképezőgéppel, ezek jórészt bronzból készültek. A Barth-féle belépő Linhof modell volt a világ első alumíniumvázas gépe.
Az alumínium abban az időben ritkaságnak számított. 1825-ben fedezte fel Hans Christian Ørsted dán fizikus, de csak 30 év múlva mutatták be a nagyközönségnek. Az „agyagezüstnek” becézett könnyűfémet a kezdeti időkben nemesfém áron adták, így szélesebb körű ipari elterjedésére jó ideig várni kellett.
Az első Linhof gép 9x12cm-es filmalapanyagra dolgozott, mely a nagy formátumú fényképezés belépő mérete. Kétféle verzióban, síkfilmes és rollfilmes változatban is forgalmazták. Érdekessége volt még az elforgatható hátlap, mellyel a fotós a gép állványról való levétele nélkül választhatta meg a képállást.
A XX. század első éveiben tovább bővítették termékkínálatukat. A cég 1911-es prospektusa már nyolc saját fényképezőgép modellt, plusz két dupla objektíves sztereo-panoráma készüléket kínált. A legkisebb gépek 6,5x9cm-es a legnagyobbak 10x15cm-es formátumot használtak, áruk pedig 85 és 180 márka között változott. A gépekhez különböző kiegészítőket (tokokat, filmkazettákat, objektíveket) is forgalmaztak.
Technika
A cég alapítója, Valentin Linhof 1929-ben, 75 évesen távozott az élők sorából. A vállalat azonban hamarosan egy újabb meghatározó személyiséget tudhatott a soraiban. 1933-ban csatlakozott hozzájuk Nikolaus Karpf, a fiatal mérnök, aki egy évre rá megtervezte a cég talán legismertebb, emblematikus fényképezőgépét, a Linhof Technikát. Ez volt a világ első, teljesen fém, harmonikakihuzatos, műszaki gépe. A Technika modellnév a német „technische” és „kamera” szavakból származik. A gép dönthető, eltolható és gyakran elfordítható elő-, valamint hátlapja a kisfilmes tilt-shift objektíveknél szabadabb beállítást tesz lehetővé.
Bár az első prototípus már 1934-ben elkészült a sorozatgyártását csak 1936-ban kezdték meg. Közben Karpf folyamatosan tökéletesített a gépet, mely végül kétféle formátumban (6x9cm és 9x12cm) jelent meg. 1939-es katalógusuk büszkesége volt ez a gép, melyhez számos kiegészítőt is kínáltak. Ekkor már nemzetközileg ismert a cég, több mint egy tucat hazai és 38 külföldi képviselettel a világ minden táján, köztük Magyarországon is.
Nikolaus Karpf később a cég vezetője és tulajdonosa lett.
A Linhof Technika fényképezőgépek a mai napig a műszaki fényképezés alap készülékeinek számítanak. A gyártó újabb frissítések révén folyamatosan életben tartotta a sorozatot, de sok fotós ma is több évtizedes gépeket használ, hiszen precizitásuk és minőségük legendás.
A világháború Németországon és a Linhofon is átrobogott, de a nagyoktól eltérően ez a kisebb vállalat nem volt annyira reflektorfényben, így negatívumait is könnyebben átvészelte. Nem sokkal a háború befejezését követően, 1946-ban az említett fényképezőgép modernebb változatával rukkoltak elő. A Technika III (vagy röviden Tech III) első változata hátradönthető, 15 fokban elfordítható, és 70mm-el emelhető előlappal, elfordítható és dönthető hátlappal jelent meg, a korábbihoz hasonló formátumokban. A gyártó egy távmérős élességállítással felszerelt változatot (ún. Super-Technika) is kínált. A Tech III modell 1955-ig öt változatban volt kapható, kisebb módosításokkal.
1950-ben az Egyesült Államokba szánt, optikai (távmérős) keresős verzióval jelentkeztek és a gép újra megjelenhetett a nemzetközi piacokon.
A Linhof gépek állíthatósága, az mozgatható, elforgatható, dönthető elő- és hátlap kivételes szabadságot biztosított a műszaki fényképészet művelői számára, ám a cég nem elégedett meg az addig elért eredményekkel. Az ötvenes években egy új, egyedi felfüggesztési- és mozgatórendszert fejlesztettek, mely a Kardan nevet kapta. A kardán-csuklós, sínes megoldás az eddigiektől is szabadabb beállíthatóságot tett lehetővé. A gépekkel rendkívül precíz perspektíva korrekcióra és a mélységélességgel, élességi síkkal való finom „játékra” volt lehetőség.
A Linhof, bár világszerte ismert és elismert céggé vált soha nem volt mamutcég. Ekkoriban, sikereinek csúcsán mintegy 800 alkalmazottat foglalkoztatott müncheni gyárában.
1956-ban megjelent a Technika IV modell, még jobb állíthatósággal és még strapabíróbb kivitelben. Ezúttal elforgatható előlap is színesítette a szolgáltatáslistát. A következő években és évtizedben egy sor elismerést kapott a Linhof cég és egyre másra ontotta a jobbnál-jobb minőségű termékeket. Ilyen volt a Kardan Color egysínes rendszer és az arra épített Linhof Color 9×12-es fényképezőgép, vagy a Kardan B rendszer. A Technika III fényképezőgép nagylátószögű változatát Wide Angle 65 néven hozták forgalomba, a IV-es modell egyszerűbb, hordozhatóbb, merev vázas verzióját Technika Press néven. 1963-ban dobták piacra a Technika V modellt, majd ennek különböző változatait (Super Technika, Technika 70, stb). 1966-ban jelent meg a 6×7-es filmméretet használó Linhof 220, mely kézikamera-szerű markolatával és pisztolyravasz exponáló gombjával igen furcsa benyomást keltett.
Párhuzamos utak
A többnyire a nagy formátumú, műszaki fényképezésben otthonos vállalat a hetvenes években más vizekre merészkedett, jobban mondva a levegőbe. 1972-ben egy légifényképezőgépet fejlesztettek az Aero Technikát, mely 126mm-es rollfilmmel volt tölthető, mely akár 150 felvétel készítésére is lehetőséget nyújtott. A kényelmet motoros filmtovábbítás biztosította, a tökéletesen sík filmet pedig a gépbe épített, speciális vákumos megoldás. A készülékhez 90 és 250mm-es gyújtótávolság között kínáltak cserélhető objektíveket.
1976-ban jelent meg a Linhof Technorama, melyet panoráma fotózásra szántak, lévén 6x17cm-es filmméretű. A gépbe 120-as vagy 220-as rollfilm volt tölthető. A Linhof néhány év múlva beszüntette a gép gyártását és kiadott egy 6x12cm-es változatot, de gyorsan belátták, hogy az eredeti 1:3-as oldalarány népszerűbb volt a fotósok körében, így visszatértek hozzá. A gép utódai Technorama 617 S II és SIII néven láttak napvilágot a 80-as és 90-es években.
Az Aero modell 1983-ban kapott utódot, Aerotronica 69 néven. 320 kockás, 6×9 cm-es filmet használt, elődjéhez hasonlóan motoros filmtovábbítással. Az objektívkészlet immár 500mm-es gyújtótávolságú „lencsét” is tartalmazott. A Linhof Aero széria speciálisan átalakított modelljeit a nyolcvanas években az űrkutatás is használta. Ilyen fényképezőgépek szolgáltak például az amerikai Discovery űrrepülőgép fedélzetén.
A Technika és a Kardan rendszerek összeolvasztásából 1984-ben megszületett a Technikardan fényképezőgép, mely kiváló állíthatóságával és kompakt méretével aratott sikert. A fényképezőgépet 6×9 és 9x12cm-es formátumokban árulták, sőt S 23 és S 45-ös változata a mai napig forgalomban van. Az építészeti fotótól a stúdióportrékig számos területen ajánlják használatát.
Igazi, robusztus műszaki gép volt az 1986-ban piacra került Kardan GT és Kardan Master GTL, melyek 9x12cm és 18x24cm közötti változatokban voltak kaphatók.
Az idők szava
A kilencvenes évek már az ébredező digitális fotózással köszönt rá a fényképezőgép gyártókra, köztük a Linhofra. A cég azonban nem adta fel egy évszázada megfogalmazott vezérelvét a minőség elsőbbségét és nem kezdett digitális kompaktok gyártásába. Ehelyett az évtized közepén egy sokoldalú új rendszerrel a Linhof M 679-cel jelentkezett. A rendszer többféle felvételi média csatlakoztatását tette lehetővé, így a fotós választhatott, hogy rollfilmes, vagy netán digitális hátfalat használ. A Linhof M 679 1997-ben egy TIPA díjat is bezsebelt, a legjobb professzionális termék kategóriában. Utódja a kinti használatra is ajánlott M 679cc az ezredfordulón került forgalomba. A gép M 679cs néven jelenleg is megtalálható a Linhof termékkínálatban.
Ebben az időben jelent meg a friss Technorama modell a 617 S III is, három új objektívvel, de persze a gyártó a 612 szériát is életben tartotta és tartja. Egy szkenner hátfal beiktatásával digitális változat is elérhető a gépből.
A gyártóra egyébként jellemző, hogy jelenleg kínált modelljei jó része alkalmas digitális hátfalak fogadására is, talán csak a jubileumi Linhof Master Technika kivétel ez alól.
1998-ban megalakul a Linhof Präzisions-Systemtechnik GmbH leányvállalat, mely opto-elektronikai és opto-mechanikai termékeket gyárt. Az ezredfordulón új modern külsővel jelentkeztek, bizonyítva, hogy a cég a tradíciók ápolása mellett alkalmas a megújulásra is. Az elmúlt években a Master Technika 2000 fényképezőgépük mellé kiadták a megújult 3000-es típust is, a 2007-ben ünnepelt 120 éves évfordulójukat pedig egy gyönyörű, piros bőr borítású jubileumi 3000-essel ünnepelték, melyből csak 120 számozott példány készült.
Egyik új büszkeségük a 2008-as Photokinán bemutatott Linhof Techno modell, mely számos korábbi gépük kiegészítőivel és digitális, vagy filmes hátfalakkal is kombinálható.
