Vízálló fényképezőgépek – 2013

0
1 818

Bevezető

Elöljáróban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a víz alatti fényképezés messze nem annyira egyszerű és egyértelmű, mint a szárazföldi. A víz erős fényelnyelő képességgel bír, ráadásul nem minden hullámhosszra azonos erősséggel.
A víz alatti fotózás csínyjáról-bínyjáról több órás tanfolyamot is lehetne tartani, annyira komplex és komoly kihívásokkal teli. Mi erre ugyan nem vállalkozunk, de egy nagyon rövid elméleti fejtegetést már a tavalyi cikkünk elején megtettünk, aki nem olvasta, érdemes megnéznie.

A tavalyi fényképezőgépekkel összevetve az idei friss modelleket elmondható, hogy az átlag kompaktokhoz hasonlóan főként a felbontás növekedett, míg tavaly 14 Mpixelből volt a legtöbb és 16 Mpixel kevésbé volt népszerű, idén már 16 Mpixel az elterjedtebb. Viszont az is igaz, hogy a 16 Mpixelről nem léptek tovább a gyártók.

Bár egyéb területeken egyre nagyobb teret hódítanak a CMOS szenzorok, a vízálló kompaktok között e téren nincs változás. A legtöbb gyártó két modellt készít, egy kisebb és egy nagyobb tudásút, utóbbiba pedig rendszerint már a CMOS képérzékelő kerül, ami FullHD videózást is lehetővé tesz.

Némely gyártó a vízállóság mértékén csiszolgat még, bár valódi jelentősége nincs annak, hogy 10, vagy 12 méteres mélységig vihető-e le egy kompakt. Ilyen mélységben ugyanis már a természetes fény nem lesz elég, az autofókusz rendszer is csak találgatni tud (közelre még az AF segédfény segíthet), de a beépített vakuval nyilván nem lesznek túl szépek a képeink, a vízben lebegő apró részecskéken megcsillanó fény és a kemény árnyékok miatt.

Általánosságban elmondható, hogy a vízálló kompaktokba ma már kivétel nélkül nagy látószögű zoomobjektívet szerelnek, ártól függően 3-5×-ös zoommal. Az objektív fényerejében sincsenek óriási eltérések, jobbára f/3,3-3,9 környékéről indul, s a tele végben f/5-5,9 környékén áll meg. Egyedüli kivétel az Olympus TOUGH TG-2, mely f/2,0-ról indul, s f/4,9-nél ér véget. A mezőnyből emiatt a TG-2-t máris kiemelhetjük, hiszen nagylátószögű víz alatti fotózásnál rögtön legalább 1 Fé előnye van a jobb, s közel 2 Fé a gyengébb fényerejű gépekhez képest. Márpedig ezeknél a kompakt gépeknél nagyon nem mindegy, hogy ISO400, vagy ISO800 érzékenység kell-e, esetleg elegendő az ISO200 is. Aki komolyabban szeretne a víz alatti fotózással foglalkozni, annak érdemesebb búvártokos MILC vagy DSLR gépben gondolkoznia, ami persze jóval drágább megoldás, mint a vízálló, inkább sportoláshoz, strandoláshoz és snorkelezéshez ajánlható kiskompaktok.

Egyelőre ennyit a száraz adatokról, most nézzük kicsit részletesebben, mit is kínálnak nekünk az egyes modellek, s milyen képminőségre számíthatunk.

Hozzászólások

hozzászólás