Csúcsmobilok a fényképezésben (2013)

Nokia Lumia 1020

Kialakítás

Csak nézőpont kérdése, hogy mobiltelefonnak vagy fényképezőgépnek tekintjük a Lumia 1020-at, bár azt hiszem mégis inkább az előbbihez áll közelebb. Mobil szempontból inkább csúnyácskának mondanám a készüléket. A jellegzetesen csapott aljú és tetejű Nokia külsővel nincs is baj, az átlagnál nagyobb objektívet rejtő hátsó púp viszont sokkal vastagabbá, fogásban pedig kényelmetlenebbé teszi az 1020-at a többiekhez képest. Legvastagabb pontján közel 1,5 centire hízott a telefon. Ha csak a funkciót nézem, a matt műanyag borításnak azért megvan az az előnye, hogy nem kell tartanunk a hátlapot ellepő ujjlenyomatoktól és talán csúszásmentesebb az átlagnál.

A külsőt fotós szemmel nézve viszont mindenkinél praktikusabb kamerát kapunk, főleg a külön megvásárolható és hasonló műanyag külsővel megáldott PD-95G markolatot is beszerezve. Így ugyan a mobilos küllem szinte teljesen elveszik, de egy minden eddiginél jobb fogású gépet kapunk kényelmes markolattal, beépített extra 1020 mAh-es akkumulátorral, nagy exponáló gombbal, alul pedig állványmenettel.

A Lumia 1020-on alapból is eggyel több gombot találunk, hiszen a jobb oldalon lévő bekapcsoló és hangerő gomb alatt egy exponáló gomb is helyet kapott. Rövid ideig nyomva tartva azonnal bekapcsolható a kamera, sőt a telefon más menüjében járva is aktiválhatjuk vele a fotó szoftvert. A gomb természetesen az autofókusz indítására és exponálásra is használható.

Kijelzője az iPhone után a legkisebb, 4,5″-os, 1280 x 768 pixeles felbontása pedig annyival nagyobb nála, hogy az egy colra vetített képpontszámban egy paraszthajszállal megelőzze. Viszont ezúttal AMOLED kijelzőt kapunk LCD helyett, vagyis a mélyfeketékkel biztosan nem lesz gond. Védelmére a Nokia a Gorilla Glass 3-as verzióját vetette be, mely állítólag 40-50%-kal ellenállóbb a korábbi változatnál.

A telefon plusz memóriával nem bővíthető, cserébe 32 GB-os belső tárhelyet kapunk, melyből egész sok, 31,2 GB áll rendelkezése az adatok mentésére. Akkumulátora is beépített, és a szokásos módon USB kábellel, vagy a külön tokot bevetve akár vezeték nélkül is tölthető. A 2000 mAh-ás áramforrás 380-400 órás készenléti, 13,3 órás beszélgetési és 6,8 órás videólejátszási időt nyújt.

Kamera modul

A Lumia 1020 a legendás 808 41 megapixeles (kimeneten 38 Mpx) felbontását örökölte, annál valamivel kisebb, 8,80 x 6,60 mm-es BSI-CMOS érzékelőn. Az átlagnál így is nagyobb szenzor képpontjainak mérete a 38 megapixel ellenére is hozzák a kategória átlagát.

Képméretben 5, vagy 5+38 megapixeles képek menthetők, egyelőre JPEG-ben mint a többi mobilnál, de a Nokia nemrég bejelentette, hogy a Lumia 1020 és 1520 DNG (RAW) támogatást is kap. Ehhez pár példafotó letölthető a gyártótól. Sajnos mi még nem tudtuk kipróbálni, de a szabadon feldolgozható RAW nagy előnyt jelenthet a konkurenciával szemben azok számára, akik a lehető legjobb minőségű fotókra vágynak.

A hat lencsés Zeiss objektív itt is fix, de látószögben hajszálnyival jobb a többinél, fényerőben pedig az átlagot hozza. Digitális zoomot kapunk, de a nagy felbontásnak köszönhetően ez inkább képkivágás, vagyis a 38 megapixelből 5-öt kivágva ~3x-os optikai zoomnak megfelelő képet kapunk, mely nem vesztett minőségéből. FullHD videónál ez 6x-os képkivágás faktort jelent.

Az érzékenységet rábízhatjuk az automatikára, de kézzel is szabályozható ISO100 és 4000 értékek között.

Az elülső kamera jóval szerényebb képességű. Az Apple-höz hasonlóan 1,2 megapixeles fotók, és 720 soros felbontású videók készíthetők vele.

	Nokia Lumia 1020
Szenzor	1/1,5″ BSI-CMOS
Max . felbontás	38 megapixel (1,12 µm)
Képméretek	7136 x 5360 7712 x 4352 2592 x 1936
Képformátum	JPEG, RAW (szoftverfrissítéssel)
Érzékenység	Auto, ISO100-4000 (1 Fé lépésekben)
Objektív	26mm (ekv), F2,2
Zoom	digitális (veszteségmentes képkivágással, állóképnél 3x, videónál 6x)
Optikai stabilizátor	van
Élességállítás	automatikus (érintéses AF pont kijelölés és expo)
Elülsõ kamera	1,2 Mpixel, 720p HD video
Videó	1920×1080/30p/25p/24p 1280 x 720/30p/25p/24p
Hangfelvétel	sztereó
Vaku	van (Xenon)

Szoftveres képességek

Kétség sem férhet hozzá, hogy alapból a Lumia 1020-at látták el a legtöbb gyári fotószoftverrel. A kamerát vezérlő alkalmazásokból is van mit a tejbe aprítania, hisz mindjárt hármat is találunk itt.

A legegyszerűbb a Nokia Camera nevet kapta és főleg az automatikus képkészítésben jeleskedik. Mindössze megérintjük a képmező egy pontját és a máris elvégzi az expozíciót. Ennél az eszköznél kapunk néhány témamódot is, mint például a közeli, éjszakai, éjszakai portré, sport és háttérfény módok, és a belső menüből hozzáférhetünk az érzékenységhez, expo korrekcióhoz, fehéregyensúly és oldalarány beállításokhoz is, maga a fényképező felület, az élőkép azonban alig nyújt beállítási lehetőségeket.

Aki kényelmesebb kezelést és egy fokkal több beállítást akar, a Nokia Pro Cam-mel jár jobban. Élőképes adatkijelzésében talán ez hasonlít leginkább egy normál fényképezőgéphez, hiszen azok a felső ikonsoron folyamatosan láthatók. Persze a beállításokat azért egyedi módon sikerült megoldania a gyártónak. Bármely beállításra bökve egy virtuális tárcsa jelenik meg a képen, melyen ujjunkat elhúzva megváltoztathatjuk az adott értéket. Így állítható be a vakumód, fehéregyensúly, fókuszmód, érzékenység, expo korrekció és a konkurenciánál hiányzó záridő is. Utóbbi 4-1/16000 mp között állítható, de auto módban is használhatjuk. Videónál az ikonok a folyamatos fény, fehéregyensúly, és fókuszmód beállítására korlátozódnak.

A kamera belső menüjében néhány további opciót kapunk, mint az előlapi modul bekapcsolása, az önkioldó, valamint a szintén egyedi automata expo sorozat, mely 3 vagy 5 képes lehet 0,5, 1 vagy 2 fényérték lépésközökkel. Itt változtathatunk a négyféle segédrács kinézetén, aktiválhatjuk a 2 mp-es önkioldót vagy az arcfelismerést, és választhatjuk ki a képméretet.

A Nokia Smart Cam, ahogy nevéből is látszik szintén automatikus fotózást kínál, de ezúttal nem is a közvetlen végeredmény a lényeg, hanem az amit a fotóval ezután kezdhetünk. Jobban mondva fotókkal, mivel a mobil itt egy 10 képes sorozatot ment egy gombnyomásra, mely képek ezután több szoftveres kép- vagy expozíció-javító lehetőségnek adnak teret. Az 1020-as modell ugyanazokat a képességeket kínálja, mint a már részletesen bemutatott 925-ös, ezért részleteiben most nem térnék ki rájuk. Akit érdekel, megtalálja előző tesztünkben. A Smart Cam lehetőségei röviden a következők:

• Best Shot (Legjobb felvétel ): a sorozat fotóiból kiválasztható a legjobb pillanat.
• Action Shot (Akciófelvétel): a főtéma minden mozdulata rátehető egy fényképre.
• Motion Focus (Mozgás kimerevítése): elmossa a hátteret, miközben kiemeli a mozgó témát.
• Change Faces (Arckifejezések módosítása ): egy csoportképen kicserélhetők a kívánt arcok arcok (pislogás kiszűrése, szebb jobb mosoly, stb).
• Remove Moving Objects (Mozgó objektumok eltávolítása): képbe belógó, besétáló objektumok személyek törlése.

A Smart Cam-ben és a többi Nokia szoftverben készült extra képeket NAR formátumban tárolja a memóriakártya egy kisebb 2-5 megapixeles nézőkép mellett. Ezek a fotók később visszatölthetők a készítő szoftverükbe és átszerkeszthetők, majd a kész képek külön menthetők.

Egyéb extrák

A Nokia különálló szoftverekből is mindenkinél többet kínál. Persze ez csak a készülék kicsomagolását követően igaz, ugyanis mind az iOS, mind az Androidos mobilok igen jól ellátottak szoftverügyileg. A Windows Phone oprendszert használó Lumia 1020 talán valamivel kevésbé, épp ezt ellensúlyozzák az alapból telepített gyári alkalmazásai. Ezek jó részét már bemutattuk a Lumia 925-ös kistestvér említett tesztjében. Néhány szó az érdekesebbekről:

Cinematograph: rövid videót készít a mobil 2,5 mp alatt, majd ezt követően ebből egy állóképet hagy meg, a készítő pedig kiválaszthat egy tetszőleges területet (ujjaival eltávolítva a maszkolást), mely az állóképen belül mozgó marad.

Photobeamer: képeinket egyszerűen, vezeték nélküli kapcsolattal megoszthatjuk egy beolvasott QR-kód segítségével kapcsolódva.

Kreatív stúdió: sokrétű képszerkesztő szoftver, melynek segítségével utólag elmoshatjuk a főtéma mögötti hátteret, vagy egyedi színeffektusokat adhatunk, illetve vághatjuk, forgathatjuk a fotót. Az 1020-as modellben ezen felül fotókollázs is létrehozható, kiemelhető a képen egyetlen szín, beállítható utólag a színegyensúly, világosság, képtisztaság, vibrancia, vagy eltávolítható a vörösszem.

Megkapjuk az elődökben megszokott panoráma módot is, mely kissé fapadosnak tűnik a konkurensekhez viszonyítva. Mindössze 5 képet készíthetünk egy irányban és egymás után, nem folyamatosan pásztázva. Az illesztési helyeket egy kör jelzi a képernyőn, mely fölé fordítva a képmező közepén lévő jelzőkeretet a szoftver automatikusan exponál. A gond csak akkor van, ha véletlenül ferdén készült az első kép, mert akkor a referencia kör nem a horizonton jelenik meg és kénytelenek vagyunk követni, így a teljes panoráma ferde lesz.

Alapból nem telepítik a mobilra, de a napokban adta ki a Nokia a Refocus nevű alkalmazását, mely annyira érdekes és egyedi, hogy kénytelenek voltunk kipróbálni a készülékkel. A reklámszövege szerint egy expóval létrehozhatunk egy olyan képet, melyen azután utólag jelölhető ki az élesség helye. Egy kattintás helyett egy rövid képsorozat készül mely alatt a teljes AF tartományt végigjárja a gép, és a jó eredmény érdekében minél mozdulatlanabbul kell tartanunk a mobilt, különben oda az élesség. Ezután egy külön képernyőn szabadon jelölhetjük ki, hová essen az élesség. Kényelmesebb mint a Lytro, bár ugyanaz a hátránya is. A kis szenzor és nagy látószög miatt gyakorlatilag csak olyan képeknél kapunk látványos eredményt (mosott háttérrel és előtérrel), melyeknél nagyon közeli és távoli téma is a képmezőbe kerül. Néhány méterre lévő főtémánál, vagy mondjuk normál tájképnél felesleges használnunk, hiszen a kép nagyjából mindenütt éles lesz.

 

Használati tapasztalatok

Jól használható a fényképezőgépekhez hasonlító folyamatos expozíciós érték kijelzés, sőt az extrém beállításokat pirossal alá is húzza számunkra a szoftver. Nagy kár viszont, hogy olyan fontos beállítások maradtak ki, mint például a fénymérési mód. Az expozíció beállítása többnyire pontos, de néha jól jönne a mátrix mérés is, nem csak a kijelölt AF pont területén működő.

Ezen némileg segíthetünk az expozíció sorozat bevetésével, itt kell azonban megjegyeznem, hogy a nagy felbontásnak ára van, mégpedig a lassú képmentés. Míg a többi gép szinte azonnal kész az újbóli fotózásra, a Lumia 1020 másodpercekig menteget, ami különösen az expo sorozatnál idegesítő.

Igazi gyengéje mégsem ez, hanem a sokat szapult élőkép, mely itt túlszaturált, lassú, látványosan gyenge részletességű és erősen kontrasztos. Nem sok köze van a kártyára mentett képhez. Úgy tűnik az AMOLED kijelzőt tényleg ki akarja használni a készülék, mert élőképe tényleg sok mélyfeketét tartalmaz, kimondottan sötét. Napsütésben azért viszonylag jól látható, bár nem a legvilágosabb. Sötétben enyhén szaggat és kissé zajos is. Hiába a részletes beállítások, ha egyszerűen nincs mihez viszonyítanunk.

A veszteségmentes képkivágás szinte az optikai zoom szabadságát nyújtja, bár ilyenkor nem készülhet 38 megapixeles fotó. 5 megapixelen kicsit túlélesített, de szemre kiváló részletvisszaadású képet kapunk, 3x-os zoommal viszont ugyanekkora kivágást a 38 megapixelből, így a részletesség közel sem ilyen szemet szúró. A zoom akár több, akár egyetlen ujjunkat a képen elhúzva aktiválható. A képernyőn kompozíciós segédrácsok (4-féle) is bekapcsolhatók.

A Nokia mobilja tényleg igyekszik igazi fényképezőgépként viselkedni, így külső exponálógombjával (vagy a gyári markolat felső gombjával) bármikor bekapcsolható. Azonnal visszatér a kamera szoftver, annyi szépséghibával, hogy néhány korábbi beállításunkat – például az érzékenység értékét – elfelejti.

Fotók minősége

Nincs mese! A 38 megapixel az 38 megapixel, még akkor is, ha ilyen kis szenzorra zsúfolták össze. A Lumia 1020 képminőségben vitathatatlanul a legjobb. Teljes felbontásban némi lapos kontrasztvisszaadást és a sötétebb területeken zajosodást azért megenged magának. A szélek pedig kevésbé részletgazdagok mint a képközép. Magasabb érzékenységen is egyre mosottabb eredményt produkál, de a fotók nem annyira meggyötörtek utófeldolgozás szempontjából mint a többieknél az átlagos 5-13 megapixelre kicsinyítve pedig igencsak feladják a leckét bármely mobilnak, sőt a legtöbb kompakt fényképezőgépnek is.

Mivel a tesztelt gépek beállításai alaposan eltérhetnek, ezért a tesztfotók zöménél az összes modellben elérhető automatikát használtuk, és expozíció korrekciót sem végeztünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ugyanazon körülmények között automatán melyik készülék mit teljesít. Ez alól csak az ISO sorozat kivétel, ahol az érzékenység mellett, az expozíciót is korrigálni kellett, bár ez nem minden tesztalanynál volt adott, vagy pontosan beállítható. Az esti fotóknál (ahol elérhető volt) Éjszakai automata üzemmódot választottunk.

Az viszont teljességgel érhetetlen, miért produkált a készülék az érzékenység emelésével egyre kontrasztosabb és sötétebb képet. A megvilágításon semmit nem változtattunk.

A képek EXIF adatai nem mindig tükrözik a valós felvételi beállításokat, ugyanis több készülék a beállítottól eltérő értékeket mentett.

A Lumia 1020 kamerája egy expozícióval 38 és 5 megapixeles képet is ment, ezért a táblázatban mindkét mentett fájlt szerepeltettük.

Tesztfotók

A teljes méret megnyitásához kattintson Ctrl+bal klikkel a kívánt képre!

A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!

Videó minőség

Mozgóképnél is szép részletteli képet produkál, színtelített, de kissé meleg színekkel. A fényméréssel néha meggyűlik a baja, és túl sötétben sem érdemes videózni, mivel a szenzor automatikusan vezérelt érzékenysége alacsonyabb, így az átlagnál sötétebb képet kapunk.

Az extra felbontás miatt büntetlenül használhatjuk a digitális képkivágást is anélkül, hogy a képminőségen rontanánk.

A videó hangja sztereó.