Bevezetés
Néhány évvel ezelőtt, mikor az első elfogadható árú digitális fényképezőgépek megjelentek a hazai fotócikk forgalmazóknál, a filmre fotózók szinte egyhangúan két dolgot jelöltek meg a digitális technológia ellen: 1. a felbontás nagyon alacsony; 2. a gépek nehézkesen használhatók a már jól kiforrott filmes tükörreflexes gépek után. Emlékszem olyan beszélgetésekre, ahol tudományos és nem tudományos alapon azt próbáltuk megtippelni, hogy mi az a felbontás amit a piacon lévő filmek képviselnek, tehát milyen felbontású fényképezőgép tud majd elfogadható minőségű fényképeket készíteni. Tisztán él az emlékezetemben, hogy a 6 megapixeles felbontást, mint elérendő célt többen is említették (valószínűleg azért, mert a Kodak által akkoriban bemutatott, az átlagember számára elérhetetlen tükörreflexes fényképezőgép is ilyen felbontású volt). Mivel az akkori 1 megapixeles „csúcsgépektől” ez nagyon távolinak tűnt a 6 megapixel szinte mindenki számára megfelelő volt.
Azóta alig néhány (kevesebb, mint 5) év telt el. A felbontás olyan mértékben nőtt, amit senki sem mert megjósolni. Időközben megváltozott a véleményünk a pixelszámról is: megjelentek a jobbnál jobb fotónyomtatók és digitális fotó eljárások és rájöttünk, hogy ugyan a 6 millió pixel nagyon szép képet eredményezhet, de az átlagembernek nincs szüksége arra a részletgazdagságra (és adatmennyiségre), amit ez a pixelszám kínál. De nem csak a felbontás nőtt, hanem a gépek tudása is. Amit a kompakt kategória csúcsgépei tudtak, azt ma már a legolcsóbb automata gépek is űberelik. A kompakt és a korábban elérhetetlennek tűnő profi kategória észrevétlenül közeledett egymáshoz, így ma már minden fotózásból élő szakember elgondolkodhat azon, hogy a költséges filmes technikát a szögre akasztja és átlép a 21. századba.
|
|
| Canon EOS-D60 | Fujifilm FinePix S2 Pro |
|
|
| Sigma SD9 | Canon EOS-D30 |
|
|
| Canon EOS 3 | A mezőny egy pihenő alkalmával. |
A váltásra pedig az ad lehetőséget, hogy a gyártóknak sikerült olyan tükörreflexes digitális fényképezőgépeket építeniük, amelyek nem csak hogy megfelelnek a profik elvárásainak, de árban is megfizethető szinten vannak. Az első próbálkozást a hivatásos tömeg meghódítására a Canon és a Fuji tette, mikor 3 éve bemutatták olcsó tükörreflexes fényképezőgépeiket. A 3 megapixeles masinák ugyan nem voltak nagyobb felbontásúak, mint a konkurens kompaktok, de képminőségükkel jól szemléltették, hogy nem csak egyféle 3 megapixel létezik. A képminőség különbség ugyanis a kompakt kategória élmezőnye és a tükörreflexes kategória legalsó széle között hihetetlenül nagy volt.
Azóta persze sok idő telt el. Képminőség tekintetében nem csak a kompakt gépek javultak, de ugyan azért a pénzért, amibe 2 éve a 3 megapixeles tükörreflexes fényképezőgépek kerültek, ma már 6 megapixeles masinákat adnak. Ezek minden tekintetben túlszárnyalják a korábbi modelleket, bár a különbség például a Canon EOS-D60 esetén kívülről nem szembetűnő. Műtermi próbáink során a Canon EOS-D60, a Fujifilm FinePix S2 Pro és a Sigma SD9 használhatóságát és képminőségét vizsgáltuk. Az összehasonlítás kedvéért a felvételeket a 3 megapixeles Canon EOS-D30-cal és a filmes Canon EOS-3-mal is elkészítettük. Ez utóbbiba ISO 100-as érzékenységű Fujifilm Provia filmet tettünk. Az érzékenységet a többi gépen is a filmmel azonos értékre állítottuk. A Nikon hasonló kategóriájú D100-as fényképezőgépe a próba idején sajnos nem állt a rendelkezésünkre. Nagyon sajnáljuk.
A próba
Mindegyik géppel két témát fotóztunk: összeállítottunk egy olyan teszttémát, amin voltak bőven színek, részletek, fényes felületek és sötét részletek, majd egy modell segítségével tettük próbára a gépek tudását. Az első témát legjobb minőségű JPEG illetve RAW formátumban is elkészítettük, míg a modellfotózásnál csak a JPEG formátumot használtuk. Ez alól egyedül a Sigma SD9 volt a kivétel, mivel az nem képes JPEG formátum mentésére.
