Archívum

A HP a kilencvenes évek második felében, a számítástechnika és persze a nyomtatók területéről rándult át a digitális fotózás világába. Történelmi sorozatunk újabb epizódja a számtech ipar nagyágyújának történetét meséli el. Megismerhetjük belőle Palo Alto leghíresebb garázsát, hogy miért nem hívják a céget PH-nak, a módszert, hogyan legyünk miniszterhelyettesek, valamint a HP elfeledett kompakt-DSLR gépéről is fellebbentjük a fátylat.

A Hasselblad a világ legelterjedtebb fényképezőgép márkája. Míg a legtöbb cég legfeljebb egy távoli kontinensre tudta eljuttatni termékeit, a svéd vállalat gépei a Holdig jutottak. A következő cikk a termoszokról, a Hasselblad űrkutatásban betöltött szerepéről, valamint arról szól, hogy mit tettünk hozzá mi, magyarok a kiváló svéd minőséghez.

A digitális fotózás japán hegemóniája közepette jól esik néha más nemzetek élharcosaival is találkozni. A koreai Samsung – bár régi játékosa e szegmensnek – az elmúlt évekig nem tartozott az élmezőnyhöz. Az utóbbi időszakban azonban nagy felfutást produkált, és manapság már bőven az elit klub tagja olyan egyedi fejlesztésekkel, mint legutóbbi nagyágyújuk a világ első cserélhető objektíves, APS-C szenzoros hibridje az NX10.

Ha cserélhető objektíves DSLR gépünkről van szó és új optikát szeretnénk beszerezni hozzá, fényképezőgépünk gyártója után többnyire ez a név ötlik fel másodikként: Sigma. A „független” objektív- és fényképezőgép gyártó, hosszú évtizedek alatt küzdötte fel magát jelenlegi pozíciójába, mely évtizedek legfontosabb eseményeit a következő cikkben foglaltuk össze.

Az ünnepi torta gyertyáinak viaszillata még szinte átjárja a levegőt, a süteményből azonban már csak morzsák maradtak. Véget ért a zsúr, az élet megy tovább. Az az élet, mely az ünnepelt számára két évtizede, egy hasonlóan hűvös tél végi napon kezdődött. Az ünnepeltet Photoshopnak hívják és mindenki az ismerőse, aki egy kicsit is érdekelt a képszerkesztés világában.

Kvarcóra, zsebszámológép, szintetizátor, digitális fényképezőgép... melyik gyártó jut eszünkbe a felsorolt termékekről? Akinek a Casio, az ügyesen gondolkodott, – vagy csak olvasta a címet - a cég történetét pedig a következő cikket elolvasva ismerheti meg.

Képzeletbeli technikatörténeti lexikonunk ma a Sanyo címszónál nyílt ki. A céget nyilván mindenki ismeri, ha másról nem, hát akkumulátorairól. Azért nem kell lebecsülnünk a digitális fotótechnikában betöltött szerepét sem. Viszonylag észrevétlen, kevés saját modellt bejelentő gyártó, ez azonban csak a felszín. A részletek kiderülnek a cikkből.

Játsszunk egy kicsit! Mindenki tegye a szívére a kezét és kapásból soroljon fel 10 DSLR fényképezőgépet! Ez igen, kiváló! Most 10 darab magyar gyártású fényképezőgépet!? Csak ennyien? Bevallom nekem sem ment alapból a dolog, csupán egy-két név jutott kapásból eszembe miután egy szemfüles olvasónk felhívta a figyelmem, mi lenne, ha történelmi sorozatunkban magyar termékekkel is foglalkoznánk? A kezdetben egy céget bemutató ötletből aztán egy átfogóbb fotótörténeti bemutató kerekedett, mely persze nem képes minden részletében feltárni a fényképészet hazai technikai hátterét, de igyekeztünk minél szélesebb alapanyagból meríteni.

Lássuk csak! FinePix, stimmel. SuperCCD, stimmel. Velvia, stimmel. Ennyit egy mezei fényképezőgép tulajdonosnak is illik tudnia Japán legnagyobb filmgyártójáról, mely cég ügyesen és az elsők között mentette át magát a digitális érába. De mit érdemes még tudni a Fujifilm logó tulajdonosáról? Megpróbáltuk összefoglalni.

A fotótechnika egyik fordulópontja 80-as évek elején következett be, az elektronikai cégek belépésével. Az ok a digitális fényképezőgépek megjelenése volt, melyek akkoriban még kevésbé, később viszont fokozatosan átformálták a palettát, helyet és komoly részesedést engedve a „mosógépgyártóknak”. Közülük egy, a Matsushita – vagy új nevén Panasonic – azóta is bizonyítja, hogy volt keresnivalója ezen a porondon. Lássuk hol, és mivel kezdődött a történet!