Archívum

A makrózásnak ezer és ezer helye van a fotográfiában, legyen szó akár reklámfotóról, akár ételfotózásról, akár természetfotózásról. Ahogyan az alkalmazása, úgy a használata is ezerarcú, lehet kifejezett makró objektívvel, lehet előtét lencsével, lehet közgyűrűvel és akár fordított objektívvel. A Meike MK-C-Up ez utóbbi kettőben segít, méghozzá elég látványos módon.

A Samsung valódi 1:1 leképezést nyújtó makró objektívet is kínál APS-C szenzoros NX rendszeréhez, amelyben a természetfotósok egy része is biztosan örömét leli majd. Tapasztalatunk szerint ráadásul a kézi élességállítás élőképen jóval hatékonyabb, mint egy viszonylag kis méretű TTL optikai keresőben, így az elektronikus keresővel ellátott MILC-eknek e téren is szép előnyük lehet. De vajon az optika is jó?

Az okostelefonok valószínűleg csak a pici szenzoruk és limitált optikájuk miatt nem tudták teljesen lesöpörni a kompakt fényképezőgépeket a piacról, de az utóbbi problémára már számtalan gyártó kínál előtétlencsés megoldásokat. Az egyik legmenőbb ilyen cég az Olloclip, melynek iPhone 5-höz és 5s-hez tervezett előtétlencséiből a legutóbbi IFA-n kaptunk két sorozatot.

A Samsung idén kezdte igazán komolyan venni a MILC fényképezőgép rendszerét, s elkezdte bővíteni objektívjeit a felső kategóriás S optikákkal. A Samsung S 16-50mm f/2-2,8 ED OIS paraméterei és külseje alapján is ízig-vérig profi optika. De vajon a képminősége is kellően jó? Erre is keressük a választ tesztünkben.

Itt van a kezünkben a Tamron első, Mikro 4/3-os rendszerhez tervezett utazózoom optikája, és nem félünk használni, pontosabban letesztelni. A néhány hete megjelent objektív, ha nem is egyedülálló, de közel 11x-es zoomjával ritkaság a MILC gépek kiegészítői között. Hogy minőségileg mit tud, az mindjárt kiderül.

A népszerű APS-C szenzorra készült alapzoomok klubja új tagot avathat, a Leica gyújtótávolságban is kissé különc 18-56mm-es objektívjét. Nemrég teszteltük a hozzá való T-modellel, mely a német gyártó első MILC gépe. Itt az ideje csak az objektívre koncentrálni.

A népszerű 28-75mm-es zoomok még kényelmesebb változataiként jelentek meg a nagylátószöget és hajszálnyival erősebb tele véget adó 24-105mm-es optikák. Ma már szinte minden valamirevaló gyártó készít ilyeneket, köztük a Sigma is, mely a nemrég megjelent 24-105mm F4 OS-sel indult ringbe.

A Tamron objektívjei közül az utóbbi években a 18-250mm-es és a 18-270mm-es APS-C-s optikák voltak talán a legnépszerűbbek, nem is ok nélkül: nagy zoomtartomány mellett nyújtottak elég jó képminőséget. Erre licitált most rá a japán objektív gyártó azzal, hogy mindkét irányban megnövelte néhány mm-rel a gyújtótávolság tartományt. Megnéztük, hogy ez a változtatás milyen hatással van a képminőségre.

A múltkor bemutatott 50-500mm-es Sigma után most jöjjön a párja, mely néhány szolgáltatást (pl. nagyobb fényerő, szélesebb zoomtartomány, makró képesség) leszámítva szinte ugyanazt kínálja. Tesztünk során megvizsgáltuk, hogy az olcsóbb húsnak valóban hígabb-e a leve.

A Tamrontól egyáltalán nem meglepő, hogy náluk a nagynál mindig van egy kicsit még nagyobb. A szokásos 500mm-ben végződő zoomok helyet most csináltak egy 600mm-es végűt, mi pedig - mivel nemrégen került forgalomba - gyorsan ki is próbáltuk.