Kipróbáltuk: Canon PowerShot G12 teszt

AF, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

Az élességállítás történhet manuálisan, vagy az automatika által. Automatikus élességállításnál egyszeri vagy folyamatos módot használhatunk. A fókusz helye szerint lehet kézzel mozgatható FlexiZone, AiAF arcfelismeréssel és témakövető módú is (amely végre nem csak a fókuszkerettel követi a témát, de az élességállítás is folyamatos).

AiAF esetén 9 fókuszterület közül automatikusan választ a gép. Arcérzékelő módban több arcot is képes felismerni a fényképezőgép, amelyek között váltani is lehet.
FlexiZone módban kézileg választhatunk a lehetséges fókuszpontok közül, amelyek 29×17 mezős mátrixban helyezkednek el. A fókuszterület mérete is meg választható kisebb és nagyobb területűre.

Kézi élességállításnál távolságskála és digitális nagyított kép jelenik meg a könnyebb beállítás érdekében.

A fényképezőgép előlapján a kereső közelében található az AF segédfény forrás, amely gyenge fényben kékes-fehér színnel világítja meg a képközépen lévő témát, biztosabbá téve ezzel az automatikus élességállítást. Az erős LED-nek köszönhetően a hatótávolság akár 3-4 méter is lehet.

A fénymérés 3 féle mód valamelyikén történhet: kiértékelő, középre súlyozott átlag és szpot.

Sorozat fényképezés

A Canon PowerShot G12 sorozat sebességét az elődhöz képest jelentősen javították. A korábbi 1,1 kép/mp helyett a G12 immár 2 kép/mp-et ígér, melyet méréseink igazoltak is. Pozitív, hogy sorozatot RAW formátumban is lehet készíteni. Ez esetben a sorozat sebessége a kártya sebességétől függ. JPEG formátumot használva már közepes sebességű kártyánál is kártyakapacitásig tartó sorozatot használhatunk. Ha lassú kártyát alkalmazunk, akkor a puffer betelítődéséig tartható a 2 kép/mp sebesség JPEG képeknél, utána a kártyaírási sebességétől függően lassul a képkészítés.
A sorozatfelvételnél csak a már elkészített és elmentett képeket láthatjuk az LCD kijelzőn. Akit ez zavar, használja az átnézeti keresőt!

Az egyes formátumokban mért értékeket a lenti táblázatban foglaltuk össze.

A hagyományos sorozatmódon kívül autofókusz sorozat is használható, ilyenkor minden egyes kép előtt újrafókuszál a gép. Szintén különleges a LiveView sorozat, amelynek során nem a kész képeket láthatjuk az LCD-n, hanem még a képkészítés előttit. Ennek sebesség cirka 0,8 kép/mp és csak manuális élességállításnál érhető el (megjegyzendő, hogy az autofókusz sorozatnál is látunk élőképet).

Lehetőség van automatikus expozíció sorozat és fókuszsorozat készítésére is, előbbinél ±1/3..2 Fé eltérés lehet az egyes képek között, míg utóbbinál ±1..3 értékkel térhetünk el a kézileg beállított fókuszponttól (AF módban nem használható). Mindkét esetben 3 kép készül.

Videó, mozgóképrögzítés

A videórögzítés is komolyabb fejlesztésen ment keresztül, a G11 VGA felbontású videója után a G12 végre a ma már minimumnak számító 1280×720 pixeles HD-t is támogatja. FullHD rögzítésre azonban még mindig nem képes.
A HD felbontás mellett VGA (640×480 pixeles) és QVGA (320×240) pixel választható.

A MOV kiterjesztésű fájlok H.264 kodekkel tömörítettek, és sztereó hangot tartalmaznak.
A QuickTime MOV videókba mentett hangfelvétel 44,1 kHz mintavételezésű és 16 bites kvantálású, PCM formátumú, s sztereó.

A mozgóképrögzítés során optikai zoomot nem használhatunk, és sajnos az automatikus élességállítás sem aktív. Ezeket mind felvétel előtt kell beállítanunk. A felvétel alatt a fénymérés teszi a dolgát, a nagyítást pedig digitális zoom formájában módosíthatjuk.

Különleges videók is készíthetők a PowerShot G12-vel, amely színcserét, színkiválasztást (előbbi egy színt cserél egy másikra, míg utóbbi egyetlen színt hagy meg, a többit szürkévé konvertálja), illetve miniatűr effektet jelent. Érdekes, hogy ez utóbbi feldolgozását nem bírja szusszal a processzor, aminek a következménye az, hogy az így készített videók lejátszása gyorsítottan történik. Ezt egyébként 5×, 10× és 10× értékűre választhatjuk, de 1×-es sebesség, vagyis realisztikus nem áll rendelkezésre.

Prémium kompakt digitális fényképezőgépek

Bár a DSLR-ek mellett egyre több cserélhető objektíves tükör nélküli fényképezőgép kapható, így talán egyre kevésbé kapnak szerepet a prémium kompaktok, a gyártók egyre komolyabban veszik ezt a kategóriát. Nemrégiben az Olympus jelent meg egy kis méretű, okosfényképezőgéppel, így már öt gyártó terméke közül válogathatunk. Cikkünkben ezen masinákat foglaljuk össze.

A fényképezőgépet használók között igen nagy különbségeket figyelhetünk meg, mind fotózási szokások, mind a technika felé mutatott igények alapján. Az egyszerű családi pillanatokat megörökíteni kívánó emlékfotósok számára nem a képminőség az elsődleges, ez érthető is, hiszen az ekkor legsűrűbben előforduló 10×15 cm-es (vagy 10×13 cm-es) papírkép méretnél csak nagy érzékenységnél lesz látható különbség két generáció gépei között.
A fotózást hobbiból űzők számára már érdekesebb kérdés, hogy mire képes a gép, bár itt is inkább a praktikus, gyakorlatias jellegű tulajdonságok vizsgálatának van értelme.
Az amatőr fotósok mind a képi tartalom, mind a gép képességeire igényesek és érzékenyek, ezek felett már csak a művészeket, illetve az anyagi haszonszerzés céljából fotózó profikat említhetjük, akik szempontjából nem kérdéses, hogy a használt gép csak a legkevésbé korlátozhat.

A határvonalak természetesen nem tekinthetők bebetonozottnak, így szerencsére ezek a „gumi skatulyák” sem fixek és változhatatlanok. Az mindenesetre eléggé valószínűsíthető, hogy a prémium kompaktokat azok választják, akiknek nem elegendő egy hagyományos, egyszerűbb és olcsóbb kompakt fényképezőgép tudása, akik jó fényerőt kívánnak, akik kiváló rajzolatra törekednek, de ugyanakkor a kis méret még mindig fontos tényező, hiszen ha a méret nem számítana, akkor DSLR-t vásárolnának (vélhetően sokuknak DSLR gépük is van).

A tükör nélküli cserélhető objektíves (MILC) fényképezőgépek megjelenése érdekes momentum volt a prémium kompaktok szempontjából, hiszen gyakorlatilag közvetlen konkurensük. A legtöbb MILC ugyanis a kis méretre hajt, mégis DSLR-hez hasonló képminőséget kínál. Mindezt alig többért, mint egy prémium kompakt. Igaz, az olcsóbb prémium kompakt és az olcsóbb MILC-ek között így is 40-50e Ft különbség található, de akinek fontosabb a képminőség, mint a gép mérete, az ezt a differenciát nem fogja sajnálni.

Summa summarum, a prémium kompaktoknak még mindig van jövőjük, jóllehet az őket választó fotósok tábora egyre szűkül.

A felső kategóriás kompakt gépek között jelenleg öt gyártó öt gépét tarthatjuk számon:

• Canon PowerShot G12
• Nikon Coolpix P7000
• Olympus XZ-1
• Panasonic Lumix DMC-LX5
• Samsung EX1

Méret, külső

Mivel kompakt gépekről beszélünk, itt fontos kérdés lehet, hogy elfér-e a kabát, vagy esetleg a nadrágzsebünkben, illetve hogy mennyire húzza a nyakunkat. Egy hosszú túrázás, egy egész napos városnézés alkalmával nem mindegy, hogy hány kilogrammot cipelünk magunkkal.

Az egyes gépek méreteit és tömegeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Képérzékelő

A képérzékelők terén nincs komoly eltérés, gyakorlatilag mind az öt modell azonos méretű CCD-t használ. Érdekes, hogy csúcskompaktba még nem került BSI-CMOS képérzékelő, pedig azzal FullHD videózás és gyors sorozatok és készíthetők lennének (persze megfelelő körítés is kell hozzá). A szenzorméretek 1/1,7″ típus környékén szóródnak, az effektív felbontás pedig mind az öt gép esetében 10 Mpixel (BSI-CMOS szenzorból ekkora méretben és ekkora felbontásban létezik gyártott változat). Meg kell említeni, hogy a Panasonic gépbe a használható felbontások alapján Multi-aspect szenzor került, vagyis a 16:9 oldalarányú kép nem a 4:3 oldalarányú fotó vágásából ered (a 16:9-es kép szélessége nagyobb, mint a 4:3-asé).

A választható érzékenységekben már nagyobb eltéréseket találunk, a kezdő érzékenység ISO80 vagy ISO100, a teljes felbontásnál választható maximum pedig ISO3200 vagy ISO6400. Kisebb felbontással megelégedve a Nikon és Panasonic modelljeinél ISO12800 is elérhető. A lépésköz sem egységes, vannak 1 Fé-es és vannak 1/3 Fé-es lépésközű modellek.

Vaku

Mind az öt fényképezőgép beépített felpattanó vakut használ a téma esetlegesen szükséges megvilágítására, illetve vakupapucs is megtalálható mindegyik modellen.

Kereső és kijelző

A Canon és a Nikon gépén átnézeti kereső is megtalálható, a másik három gyártó kisebb fényképezőgépeire csak a hátsó kijelző került, keresőt opcionálisan vásárolhatunk. E téren is vannak jelentős eltérések, melyek nem csak méretbeliek, de technológia beliek (TFT illetve OLED) is, ezen felül kihajtható kijelzőket is találunk.
A betekintési szög természetesen mindegyik gépnél remek, furcsa is volna a prémium szegmensbe olcsó kijelzővel gépet tervezni.

Optika

A kis prémium gépek egyik legsarkalatosabb pontja az objektív. A gyártók mindegyike támogatja a nagy látószögű (min. 28 mm-nek megfelelő gyújtótávolság) fotózást, a Panasonic és a Samsung viszont ezzel nem elégedett meg, 24 mm-nek megfelelő ultra nagy látószöget kínál. A zoomátfogásban is komoly eltéréseket tapasztalhatunk, 3×-ostól egészen 7,2×-esig többféle variáció érhető el. Hozzá kell persze tenni, hogy a nagyobb zoomátfogású változatok már nem kínálnak annyira remek fényerőt, így hát a Canon és Nikon modelljei inkább a nagyobb zoommal kényeztetnek.

Bár nem minden esetben az optika része, mégis itt érdemes megemlíteni a stabilizátort. Előre is leszögezhetjük, hogy mindegyik gépben van stabilizátor, amely a legtöbb esetben optikai elvű, kivéve az Olympus megoldását, ők a szenzor stabilizálását választották.

Memóriakártya, akkumulátor

Memóriakártyák szempontjából csak az SDXC támogatás lehet a fontosabb eltérés. Nyilván az újabb gépek támogatják a 32 GB-nál nagyobb kapacitású SDXC formátumot, míg a régebbi modellekből ez még hiányzik. Belső memória a Canon kivételével mindegyik készülékben található, igaz, ezek mérete inkább csak biztonsági tartaléknak jó, pl. ha véletlenül memóriakátya nélkül visszük magunkkal a gépet. Ez esetben viszont a teljes felbontásról célszerű lemondani a szükséges képszám értekében.

Akkumulátorok terén teljes az egyetértés, minden gyártó Lítium-ion akksit ad a gépéhez.