Kipróbáltuk: Canon PowerShot G3X teszt

0

Felépítés I.

Ergonómia

A fényképezőgép külsejét tekintve a szokásos kompakt felépítésű, azzal a különbséggel, hogy itt az objektív elég méretes.

A szögletes formájú géptest kis méretű, de kényelmes markolatot kapott, amelyen középső ujjunk számára egy bemélyedést is képeztek, valamint a hátlapon a hüvelykujjunk megtámasztására egy peremet alakítottak ki. A fogás így még egy kézben is kényelmes, de a nehéz objektív miatt érdemes ezt a gépet is két kézzel fogni.

A gépet nem zsúfolták túl dedikált kezelőszervekkel, éppen annyi van rajta, amennyi a könnyed használathoz szükséges. Az objektív tubus bal oldalára két gombot, a kézi élességállítás és a gyors zoom gombot helyezték el, fent kapott helyet az üzemmód és expozíció korrekciós tárcsa, a bekapcsoló gomb, az elülső vezérlőtárcsa, a videófelvétel gomb és a zoomkar, valamint az exponáló gomb.

A hátlapra került a telefon/tablet csatlakozás gombja, a fénymérés, fókusz és menü, valamint gyors funkció ([S]) gombok, illetve a négyirányú navigáló gombként is szolgáló hátsó vezérlőtárcsa. A négy irány funkciói a következők:

  • Fel: érzékenység (lejátszáskor képátküldés Wi-Fi-n)
  • Le: sorozat és AF mód
  • Balra: makró mód
  • Jobbra: vakumód

A gombok közül négy feladatát programozhatjuk, ezek a gyors funkció ([S]), a videófelvétel és az objektív oldalán lévő két gomb. A lehetőségek pedig:

  • kézi élességállítás
  • dinamikatartomány javítás
  • árnyékjavítás
  • érzékenység
  • fehéregyensúly
  • kézi fehéregyensúly 1.
  • kézi fehéregyensúly 2.
  • színmód
  • önkioldó
  • AF módszer (érintéses, egy pontban, arcfelismerés és követés)
  • fénymérés
  • ND szűrő
  • kép oldalarány
  • RAW vagy JPEG
  • AF üzemmód (egyszeri vagy folyamatos)
  • érintéses kioldás
  • AF rögzítés
  • digitális telekonverter
  • gazdaságos üzemmód
  • kijelző kikapcsolása.

Ezeken kívül az objektívgyűrű is több funkciót kaphat, mint a rekesz, zársebesség, vagy érzékenység állítása. Sajnos a zoom vezérlésére csak az exponáló gomb körüli kar használható.

A még könnyebb kezelés érdekében a hátsó LCD-t érintésérzékeny felülettel látták el, így a menü valamint a gyorsmenü a kijelzőn keresztül is vezérelhető. Sajnos aktív státuszképernyőt most nem adott a Canon, pedig a DSLR-jeinél ez nagyon gyors beállítást tesz lehetővé. Itt is jó lett volna.
Van viszont saját menü, ahová saját magunk választhatjuk ki azt a maximum 6 tételt, amelyik számunkra a legfontosabb.

A fém állványmenet közvetlenül az akkumulátor és kártyafoglalat ajtaja mellé került, így ezeket csak akkor cserélhetjük, ha a gépet lecsavarozzuk az állványtalpról.

Optika

A Canon PowerShot G3X a nagy szenzoros zoomok között jelenleg csúcstartó az objektív átfogása tekintetében. A 8,8-220mm f/2,8-5,6 USM objektív az 1″ szenzorral olyan látószöget ad, mint egy kisfilmes gép 24-600mm-es objektív. Bizony, ez a 25×-es átfogás már bőven az ultrazoom kategóriába sorolja, s az extrém széles látószögön kívül kevés esetben fordulhat elő, hogy nem elegendő.

24 mm

600 mm

24 mm

600 mm

Az objektív felső részén a legfontosabb gyújtótávolságokat is feltüntették, ezekre pedig a gyorszoom funkcióval könnyedén rá is állhatunk (csak előbb valamelyik programozható gombra rá kell programozzuk). A fényerő tekintetében sincs szégyenkezni valója a G3X-nek. Az induló f/2,8 igencsak jól hangzik, igaz, ez elég gyorsan csökken:

Fényerő a gyújtótávolság függvényében
24 mm f/2,8
28 mm f/3,2
36 mm f/3,5
47 mm f/4
62 mm f/4,5
83 mm f/5
163 mm f/5,6

Jól látható, hogy 163 mm-től már egy átlagos telezoom objektív fényerejét kapjuk, persze azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez egészen 600 mm-ig eltart. Az mindenesetre tény, hogy a fő konkurens Panasonic DMC-FZ1000 a 400 mm-es tele végénél még f/4 fényerőt kínál.

Az objektív frontlencséjének védelmére műanyag kupak szolgál, amelyhez szíjat is kapunk, így hozzárögzíthetjük azt a fényképezőgéphez. Bár első ránézésre az objektív rendelkezik szűrőmenettel, az valójában nem menet, csak reflexió csökkentő perem, így szűrőket közvetlenül nem helyezhetünk az objektív elé. Az is kissé meglepő, hogy napellenző nem jár a géphez. Opcionálisan azonban vásárolhatunk napellenzőt (LH-DC100) és szűrő adaptert is 67 mm-es szűrőkhöz (FA-DC67B).

Noha a gép nem tud 1/2000 mp-nél gyorsabb zársebességet, nem kell kétségbe esnünk akkor sem, ha kis mélységélességgel szeretnénk erős napsütésben portrézni. A beépített 3 Fé-es ND szűrő ezt is lehetővé teszi, no és persze a minimum F11-es blende mellé is hasznos lehet, ha hosszú expozíciós idejű tájképet szeretnénk készíteni. Ez utóbbit csak záridő-előválasztás, vagy teljes manuális módban tehetjük meg, ugyanis rekesz-előválasztás és program automatika módban a gép által maximálisan választott záridő 1 mp. Tv és M módokban azonban 30 mp is beállítható, illetve B mód is használható. Hotpixel szűrést nem kínál a gép hosszú expozíciós időknél sem.

A zoomátfogásunk tehát 25×-ös, ami vélhetőleg az ultranagy látószögön kívül mindenre elég lesz. A gyújtótávolság beállítását csak az exponáló gomb körüli karral végezhetjük, az objektív körüli elektronikus gyűrűt erre nem használhatjuk (pedig funkciója részben programozható). A zoom vezérlése két sebességes, így finomabban és gyorsabban is változtathatjuk a látószöget.
Az optikai zoomon felül digitális zoom, valamint 1,6 ×-os és 2×-es digitális telekonverter is választható. Előbbi a 600mm ekv. gyújtótávolság után aktiválódik, utóbbi minden gyújtótávolságnál élni fog, ha azt a menüben engedélyezzük.

Eredeti kép Shift+kattintással, vagy jobb gomb, link új ablakban megnyitással érhető el.

Optikai és digitális zoom

teljes kép

kivágott képrészlet
f=24 mm ekv. (1×)

teljes kép

kivágott képrészlet
f=600 mm ekv. (25×)

teljes kép

kivágott képrészlet
25×-ös optikai zoom és 2×-es digitális telekonverter

teljes kép

kivágott képrészlet
25×-ös optikai és 4×-es digitális zoom

Az objektív optikai képstabilizátorral is rendelkezik, amelyet a Canon újabb fejlesztésű, 5-tengelyes Intelligens IS szolgáltatásával is kiegészítettek, amely automatikus érzékeli a fotózási helyzetet és választ a Dynamic, Powered, Macro és Active Tripod IS üzemmódok közül. Ezeket egyébként kézileg mi nem választhatjuk ki, csak azt, hogy a stabilizátor folyamatosan működjön (élőképet is stabilizáljon), vagy csak exponáláskor, s persze ki is kapcsolhatjuk. Hatákonyságáról a Különlegességek oldalon lesz még majd szó.

Képérzékelő

A Canon PowerShot G3X ugyanazt a szenzort kapta, mint a PowerShot G7. A hagyományos kompakt fényképezőgépekénél kétszer nagyobb képérzékelő 13,2×8,8 mm (a Nikon 1 rendszerével megegyező) méretű, felbontása pedig 20,2 millió pixel.

Az alapérzékenység ISO125, amelyet 1/3 Fé-enként egészen ISO12800-ig emelhet a gép, vagy mi magunk. Az Auto ISO módban megadhatjuk a maximális érzékenységet, de más paraméter nem módosítható e téren (mint pl. minimális érzékenység, vagy minimális záridő, esetleg a reciprok-szabályhoz képesti eltolás). Bár a Canon weboldalán található specifikációk szerint a gép kiterjeszhető érzékenységgel rendelkezik, amely ISO25600-at is elérhetővé tesz, a nálunk járt 1.0-ás firmware-ű gép ilyet nem kínált (egyébként a kezelési útmutatóban is ISO12800 a megadott maximum és nincs szó az érzékenység kiterjesztéséről).
1 mp feletti záridőknél az érzékenység maximuma ISO3200, így asztrotájképek csak kompromisszummal készíthetők (lásd digitális push hívás).

A fényképezőgép maximum 5472×3648 pixeles képek készítésére alkalmas, de ennél kisebb, 12 Mpixeles, 4 Mpixeles és 0,3 Mpixeles felbontás is választható, ahogy a kép alap 3:2 oldalaránya is módosíthat 16:9, 4:3 vagy 1:1-re, amelyeket képkivágással hoz létre a G3X. A veszteséges JPEG mellett veszteségmentes RAW formátum is választható, amelyet kombinálhatunk JPEG-gel is, mégpedig bármilyen felbontásúval vagy tömörítésűvel. A JPEG fájlok tömörítése kétféle lehet, Szuperfinom, vagy Finom.