Kipróbáltuk: Canon PowerShot SX100 IS teszt

0

Optika II.

Optikai stabilizátor

A Canon PowerShot SX100 IS nevének utolsó két betűje az optikai stabilizátorra utal. Sajnos nem kapunk hozzá külön módválasztó gombot, a menüben állíthatjuk be a kívánt stabilizátor módot.

A képstabilizátor az alábbi beállításokban használható (a kikapcsolt álláson kívül):

  • Folyamatos: az objektív a képek komponálása alatt is stabilizált, vagyis a kijelzőn is viszonylag nyugodt, remegésmentes képet látunk. Nagyobb zoomnál könnyebb a képkivágás beállítása. Különösen hasznos például nagytelés közelfényképezésnél.
  • Exponáláskor: csak az exponálás pillanata előtt, az expo gombot félig lenyomva aktiválódik a stabilizátor. Az LCD kijelzőn emiatt kézből fotózva „remegős” marad a kép, de jobb hatásfokú stabilizációt kapunk. Hosszabb záridőkkel is próbálkozhatunk ebben a módban.
  • Követő: a stabilizátor csak a függőleges bemozdításra érzékeny. A gépet vízszintesen elhúzva kiváló svenkelt képek készíthetők, így érzékeltetve a tárgyak, élőlények gyors mozgását.

Kikapcsolt stabilizátorral
(1/30 mp, kézből)

Bekapcsolt stabilizátorral
(1/30 mp, kézből)

Ha a reciprok-szabálynak nevezett népi megfigyelést vesszük alapul, a 360 mm-es, ekvivalens gyújtótávunkhoz kb. a reciprokának megfelelő, vagy ennél rövidebb záridőre van szükségünk. Legalábbis ha kézből szeretnénk ilyen gyújtótávolság mellett fotózni. Ez kb. 1/400 mp-es záridőt jelent. Kézből készült stabilizátor nélküli képeink nem mozdultak be ennél a záridőnél, de hosszabbaknál már akadt életlen kép. 1/100 mp-nél már nem sikerül éles képet készítenünk. A stabilizátort ezután a leghatásosabb egyképes módban használtuk. A grafikonon jól látható, a bemozdulás pont a fenti értéktől kezdett problémát jelenteni, még 1/30-nál is akadt éles kép. A Canon PowerShot SX100 IS stabilizátora kb. 1 2/3 – 2 fényérték előnyt jelent. Hatásfoka hasonló a S5 IS-hez, bár ott kicsit jobb értékeket mértünk. Az S5 IS előnye a biztosabb fogású, nehezebb váznak is köszönhető.

bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél

Geometriai torzítás

Itt azért egy kisebb dicséret megilleti a gépet, hiszen a kis optika ellenére nagyon hasonló eredményeket hoz, mint a PowerShot S5 IS. Igaz, hogy az 12x-es zoomos, vagyis még inkább pengeélen táncol, ami a minőséget illeti, de jó/átlagos eredményeket mutatott a geometriai torzítás terén. A Canon PowerShot SX100 IS szintén ezeket az értékeket mutatja, ami már csak azért is dicséretes, mert a 6x zoomátfogású Canon A650 IS-t is maga mögött hagyja, egy negyed körrel.

Nagylátószögnél (36mm ekv.) 0,8%-os hordótorzítást mértünk, ami pontosan annyi, mint a csúcskompakt modellnél. Tele állásban (360 mm ekv.) 0,2%-os párnatorzulást fedezni fel a képen, ami hajszálnyival elmarad tőle, de még jónak mondható és képeinket alig észrevehető.

Torzítások a gyujtótávolság függvényében

nagylátószögnél (f=36 mm ekv.) hordótorzítás: ~0,8%

tele állásban (f=360 mm ekv.) párnatorzítás: ~0,2%

Közelfényképezés, makró

Folyton elmondjuk, hogy „Szép, szép a 0-1 cm-es makró közelpont, de azért ne essünk tőle hasra!”. Jó essünk, mert valóban kiváló nagyítást ad. A PowerShot SX100 esetében ez 28 x 21 mm-es befogott területet jelent. Körülbelül, mint a PowerShot A650 IS-nél, és hosszában 6 mm-el nagyobbat, mint az S5 IS-nél. A frontlencsétől számítandó, 1 cm-es közelpont azonban kizárja, hogy cseppnyi önkritikával rendelkező élőlény ilyen közel engedjen magához és bár nagyításunk kitűnő, a több mint 3%-os geometriai torzítás és a szélek/sarkok erős mosottsága azért óvatosságra int. Ráadásul 1 cm-ről elég komoly megvilágításra lesz szükségünk, ha nem az objektív és a fényképezőgép árnyéka képünk fő témája.

A zoom növelésével folyamatosan növekszik a munkatávolságunk is. 10X-es zoomnál vagyis 360 mm (ekvivalens) állásban már 1 méterről fényképezhetünk. A képterület bevilágítása így már sokkal könnyebb, a torzításunk elhanyagolható és a képszéli optikai problémáink sem nagyobbak, mint a többi teleobjektíves felvételeinken. Ebben az állásban 116 mm széles területet fényképezhetünk.

Makró képességek

nagylátószögnél, 1 cm-rõl (f=36 mm ekv.) legkisebb
szélesség: 28 mm; hordótorzítás: ~3,2%

nagylátószögnél, 100 cm-rõl (f=360 mm ekv.) legkisebb
szélesség: 116 mm; hordótorzítás: ~0,2%

Vignettálás

A készülék optikájának egyik gyenge pontja a színhiba volt, a másikhoz most jutottunk el. A peremsötétedés általában nagylátószögnél okoz gondot, de esetünkben a tele állás problémája igazán. Nagylátószögnél átlagos, 9%-os képsarki sötétedést láthatunk, ami nem egyenletes eloszlású. Tesztgépünknél a jobb felső és bal alsó sarkokat érintette leginkább (13%), míg az átellenes két sarokban az átlagnál alacsonyabb volt a mért érték. A rekesz szűkítése elvileg itt is javít a problémán. F8-as blendénél már csak 6,2%-os a peremsötétedés.

A PowerShot SX100 IS-nél úgy tűnik megfordultak a szerepek. Az átlagos nagylátószög után csupán néhány százalékos képszéli sötétedés lenne ideális a tele tartományban. Ehelyett átlagosan 19,5% a különbség a képközéphez képest, ami több mint fél blende különbség, és a legrosszabb sarok eléri a 23,4%-ot. Homogén területeken, pl. égbolton, elég jól megfigyelhető ez a jelenség. A rekesz szűkítésével már jobb eredményt kapunk. A sötétedés mértéke kevesebb mint a felére csökken, mindössze ¼ fényérték különbséget mutatva a képközép és a sarkok között.

Peremsötétedés

F2,8; 36 mm
peremsötétedés: 9%

F8; 36 mm
peremsötétedés: 6,2%

F4,3; 360 mm
peremsötétedés: 19,5%

F8; 360 mm
peremsötétedés: 8,3%