Felépítés
Ergonómia
Ultrakompakt gépnél többnyire nem nagyon lehet kényelemről beszélni, bár a Fuji mérnökei mégis megpróbáltak a lehetőségekhez képest jó fogást létrehozni. A mindössze 2,5 cm vastag gépváz külön markolatot ugyan nem kapott, de a hátuljára, a hüvelykujjunk alá került egy gumitámasz, amely tökéletes csúszásmentes felületet kínál, apró kiemelkedésének köszönhetően pedig stabil fogást tesz lehetővé.
A kis méret ellenére kezelőszervekből nincs hiány, még üzemmódváltó tárcsát is használhatunk, valamint vezérlőtárcsából is kettő áll rendelkezésünkre. Egyikük a hátlapon, a négyirányú navigálógombokkal egybeépítve, másikuk az objektív tubusa körül. Ez utóbbi programozható funkciójú. A gép E-Fn gombjának köszönhetően a négyirányú navigálógombok felvétel módban két műveletre is programozhatók, vagyis összesen 10 funckiót érhetünk el könnyedén az E-Fn lehetőségével együtt.
A fémből készült állványmenetet ügyesen sikerült elhelyezni a gép alján, amely közel található az optikai tengelyhez, ugyanakkor mégsem teljesen a saroknál van, vagyis kellően nagy alátámasztást érhetünk el az állványtalpon. Mindezek mellett ráadásul állványra helyezett fényképezőgépnél is nyitható marad az akkumulátor és a kártyafoglalat fedlapja. Ezt az ajtót fém megerősítéssel is ellátták, bár letörése esetén a gép használható marad. Időjárásálló szigetelést nem találunk a fedlapon.
Optika
A fényképezőgépbe ugyanaz az objektív került, mint amit már a FinePix XF1 is alkalmazott. A fizikailag 6,4-25,6 mm-es objektív az alkalmazott szenzorral olyan látószöget biztosít, mint egy kisfilmes, 25-100 mm-es optika. A fényerő nagylátószögnél kiváló, f/1,8 értékű, amely sajnos gyorsan romlik a gyújtótávolság növelésével, 35 mm-nél már csupán f/3,6-ot használhatunk, amely semmivel sem jobb, mint egy átlagos érték, s ez igaz a 70 mm-től rendelkezésre álló f/4,9-re is. Kis megnyugvásra adhat okot, hogy a gépen belül nem átlagos méretű szenzor dolgozik, így egy picit merészebben növelhetjük az érzékenységet.
Az objektív 7 lencsetagból áll 6 csoportba rendezve. Ezek között 3 alacsony szórású és 4 aszférikus tagot alkalmaztak.
Az objektívet stabilizátorral is ellátták, amely gyári adatok szerint 3 Fé előnyt nyújt.
A géphez nem kapunk külön objektívvédő sapkát, a frontlencsét kikapcsoláskor automatikusan bezáródó fém lamellák védik.
Az optikai hibák korrekciójához a fényképezőgép megkapta a Lens Modulation Optimizer szolgáltatást, ami szoftveresen javítja a képeket. Az objektív tubusa köré egy elektronikus gyűrűt építettek, amelynek funkciója akár a zoom beállítása is lehet, így ez esetben gyűrűs zoomállítást kapunk. Ennek ellenére én kényelmesebbnek tartottam a zoomkar alkalmazását, s ezen gyűrűt inkább egyéb paraméter megváltoztatására használtam.
A négyszeres optikai zoom mellett maximum 4×-es digitális zoom is használható.
Az eredeti képek Shift+kattintással érhetők el.
Optikai zoom
Képérzékelő
A Fujifilm FinePix XQ1 az X-bajonettes Fujifilm MILC gépeknél is alkalmazott, X-Trans II felépítésű szenzort alkalmazza, amely szükségtelenné teszi az aluláteresztő szűrő használatát, így elméletben élesebb képet kaphatunk. A gyakorlat persze sokszor más, mint az elmélet, hiszen a képélesség nemcsak a szenzoron, hanem az objektíven is múlik. Mint látni fogjuk, e téren annyira nem is brillíroz e kis masina.
A szenzorra összességében 14,5 millió képpontot helyeztek, ebből 12 millió vesz részt a képalkotásban. E nagy eltérésből joggal következtethetnénk arra, hogy esetleg MultiAspect képérzékelő került a gépbe, sajnos erről azonban nincs szó: az alap 4:3 oldalarány mellett választható 3:2, 16:9 és 1:1 oldalarányokat a gép képkivágással éri el (vagyis a képek oldalhosszúsága azonos).
Legnagyobb felbontásban tehát 4000×3000 pixeles képeket készíthetünk, emellett választható 6 Mpixeles és 3 Mpixeles felbontás is.
Az érzékenység ISO100 és ISO12800 közötti lehet, ISO100 után a következő érték ISO200, de ISO200 felett ISO6400-ig 1/3 Fé lépések is rendelkezésünkre állnak. Feltételezhetően a szenzor alapérzékenysége ISO200, és az ISO100 már kiterjesztett értéknek számít. Ennek ellenére az ISO100-on készült képek zajtalanabbak, mint az ISO200-asok. Az érzékenységet nemcsak a fotós választhatja meg, hanem ennek kiválasztását a gépre is bízhatjuk, automatikus érzékenységnél ráadásul megadható a legkisebb és a legnagyobb használható érték is, maximum ISO3200-ig, valamint a minimális zársebesség (1/4-1/500 mp között). RAW formátumban is maximum ISO3200 érzékenység használható (manuálisan kiválasztva sem mehetünk feljebb).
A fotókat nemcsak JPEG, de RAW (RAF) formátumban is elmenthetjük, illetve rendelkezésre áll a RAW+JPEG lehetősége is.
Ha szükségesnek érezzük, a zajszűrés fokát is módosíthatjuk, öt lépésben. Kikapcsolni azonban nem lehet. Talán nem is baj.
LCD
A hátlapra az elődhöz hasonlóan fixen beépített 3″ képátlójú kijelző került, amelynek felbontását megduplázták, így e modell már 920 ezer képpontos LCD-vel büszkélkedhet. E remek felbontás mellett a betekintési szögek is jók, mind oldalról, mind felülről. Erősebb kontrasztvesztésre csak átlós irányból számíthatunk.
A kijelző háttérvilágítását ±5 lépésben változtathatjuk meg, emellett elérhető napfény üzemmód is, amikor még világosabb képet jelenít meg. Ezt az E-Fn gomb hosszú nyomva tartásával tudjuk aktiválni, vagy kikapcsolni.
Érdekes módon az LCD lefedettségére nem 100%-os, vagyis egy kicsivel kevesebbet látunk az élőképen, mint ami a végső fotóra felkerül. Ez azonban annyira minimális, hogy csak akkor tűnt fel, amikor az érzékenység tesztfotók készültek. Nagyjából tehát 99%-os lefedettségünk van.
A kijelzőn megjeleníthető kétféle (9 vagy 24 osztású) segédrács, virtuális horizont, (amely a döntést nem, csak az elfordítást mutatja), élő hisztogram, valamint leolvasható a használt érzékenység, rekeszérték, zársebesség, ill. a gyújtótávolság közelítő értéke zoomolás közben. Lejátszás módban a kép kiégett részeit villogtatással jelzi a gép, s itt is van lehetőség hisztogram megtekintésére.
Örömteli, hogy nagyított nézetnél is lapozhatunk a képek között a hátsó vezérlőtárcsa segítségével, így könnyedén végezhetünk fókusz-összehasonlítást. Egy dolgot sajnáltam csak, hogy a nagyítás mértéke nem túl nagy, a 3,2×-es nagyítás miatt a kijelzőn kb. 1250 pixel széles képrészlet jelenik meg, amely így csak korlátozottan alkalmas a képélesség ellenőrzésére.
Vaku
A gépbe felpattanó vaku került, amely természetesen nem túl nagy teljesítményű, üzemmódjai között hosszú szinkron, automatikus és derítés választható. Vörösszem hatás csökkentő üzemmódot nem találunk, ezt utólagos korrekció pótolja. Nyitott állapotban a vaku 4 cm-re magasodik az optikai középtengely fölé.
A vaku nyitásához a bal oldalon lévő kapcsolót kell elhúznunk, a gép nem képes ezt helyettünk elvégezni, még teljesen automatikus üzemmódban sem. Lezárnunk is kézzel kell, ez a villanó kikapcsolt üzemmódja is egyben.
A vaku teljesítményét ±2 fényérték tartományon belül módosíthatjuk 1/3 Fé-es lépésekben. A vaku a villanás erősségétől függően nagyjából 2-6,5 mp alatt töltődik újra. Itt sajnos egyáltalán nem érződik a lítium-ion akku előnye, ugyanis teljes teljesítménynél meglehetősen lassú a vakutöltés.
A gépre vakupapucs nem került, így külső vakut nem használhatunk.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
Csatlakozókból kettő került a fényképezőgépre: a micro USB csatlakozó a jobb oldalon, míg a micro HDMI aljzat a gép alján található.
Az energiaellátást Li-ion akkumulátorral oldották meg, a Panasonic Energy által gyártott NP-48 típusú akkumulátor 3,6 V-os, 1010 mAh kapacitású, azaz 3,6 Wh energiát tárolhat. Az akku töltését a fényképezőgép végzi, ha azt USB kábelen számítógéphez, vagy a mellékelt adapterhez kötjük. A szabvány USB port 500mA-s, míg a hálózati adapter 1A-s töltőáramot biztosít. Különösen tetszett a hálózati adapter esetében az a megoldás, amely lehetővé teszi, hogy vagy közvetlenül konnektorba dugjuk azt, vagy külön kábel segítségével távolabb helyezzük tőle. Kábelt ugyan nem adnak a készülékhez, de a szabványos kialakítás miatt minden további nélkül beszerezhető ilyen, ha szükséges.
A fényképezőgépbe 66MB beépített memóriát helyeztek, amelyegy családi esemény fotózásakor még elég is lehet, ha mellőzzük a RAW formátumot. Ekkor 21 normál minőségű kép fér el a memóriában. Természetesen célszerű memóriakártyát használni, amelyből SD, SDHC és a 32 GB-nál nagyobb kapacitású SDXC-ket is támogatja a gép.
