Kipróbáltuk: Fujifilm XQ1 teszt

Élességállítás, sorozat, videó

Élességállítás, fénymérés

A Fujifilm FinePix XQ1 egyik komoly tulajdonsága a gyártó által ígért fázis-különbség alapú fókuszpontok alkalmazása, amely persze a kompaktok között szokásos kontraszt alapú AF rendszert egészíti ki. A gyártó 100.000 darab, szenzorra integrált aktív fázis-különbség érzékelő fókuszpontról beszél, amely vélhetőleg le is fedi a választható fókuszterületeket.

A fázis-különbség alapú AF rendszert hirdető kompakt gépek / szenzorok esetében egyelőre még szkeptikusan állunk a kérdéshez, hogy valóban ezt is használja-e a rendszer. Jópár gépet láttunk már ugyanis, amely fázis-kkülönbség AF-t hirdetett, de ennek előnyei egyáltalán nem voltak érezhetők (nem volt határozott az élességállítás, továbbra is előre-hátra keresgélt a gép). A kiemelkedően hatékony és jó megoldások között a Nikon 1 rendszerét és a Canon EOS-70D-t kell említenünk, amelyek szenzorra épített fázis-különbségű AF pontokkal rendelkeznek, s valóban határozottan indul az élességállítás a legtöbb esetben.
Persze nem szeretnénk azt állítani, hogy az egyéb modellekben, amelyek a fázis-különbség elvű AF-t hirdetik, nincs is ilyen fókuszpont, ezt ugyanis kívülről elég nehéz lenne eldönteni. Mi csak azt vizsgáljuk, hogy tapasztalható-e olyan eset, amikor az automatikus élességállítás a fázis-különbség elvű fókuszrendszerekre jellemző módon határozottan egy irányba indul-e el, vagy inkább csak a kontraszt alapúakra jellemző oda-vissza keresgélés észlelhető.

E tekintetben a Fujifilm FinePix XQ1-re sajnos azt kell mondjuk, hogy nem tapasztalható a fázis-különbség elvű AF rendszerre jellemző határozottság, a gép minden esetben oda-vissza kereste a fókuszt. Mindezek mellett nagyon fontos jeleznünk, hogy az AF ettől függetlenül fürge, főként akkor, ha van elegendő fény hozzá. A kékórás tesztképünk készítésekor viszont bizonytalanná és lassúvá vált.

Az automata élességállítás egyszeri (AF-S), vagy folyamatos (AF-C) lehet, emellett elérhető a kézi élességállítás (MF) is. Egyszeri AF módban az exponáló gomb félig lenyomásakor fixen rögzített fókuszt kapunk, folyamatos módban pedig a kép átkomponálásával, vagy a téma közeledésével-távolodásával együtt változik az élességállítás távolsága, a követés viszont kissé lassúnak tűnik.

Az autofókusz területe szerint a következő opciókat állíthatjuk be:

• Terület: A fotós által 7×7 fókuszmezőből választható ki a használni kívánt, a fókuszterület mérete 5 féle lehet.
• Multi: Automatikus fókuszpont választás, melynél a gép önállóan választja ki a számára legmegfelelőbb mezőt.
• Követés: Mozgáskövető mód, mely a bal iránygomb lenyomásával állít élességet a középső mezőbe eső témára, majd annak elmozdulásakor, vagy a kép átkomponálásakor folyamatos igyekszik lekövetni azt. Annyiban különbözik a folyamatos autofókusztól, hogy ott csak közeledést érzékeli és korrigálja a rendszer, itt viszont a képmezőben való oldalirányú elmozdulást is. A követés más gyártók kompaktjaihoz képest valóban gyors és egész pontos.

A fényképezési menüben intelligens arcfelismerő élességállítás is engedélyezhető. Ekkor a készülék emberi arcokat keres a képmezőben. Vaku használatakor az esetleges vörösszem effektust automatikusan javítja a gép (ha sikerül neki, néha ugyanis a vörösszem ellenére nem sikerül a korrekció). Arcfelismeréssel vagy mosolygás felismeréssel kombinált automatikus exponálás nem érhető el ennél a gépnél.

Kevés fényben a gép elején lévő fehér fényű LED nyújt segítséget az autofókusz rendszernek. Ez szükség esetén letiltható.

Kézi élességállításhoz az objektív hátsó részén lévő gyűrűt használhatjuk. A gyűrű elektronikusan vezérli az élességállítást és bármely irányban folyamatosan körbeforgatható. Megmozdításakor azonnal megjelenik a képernyő közepének 2× nagyítása (a nagyítandó terület nem választható ki), ami sajnos még mindig csak digitális nagyítás, így az élesség ellenőrzése csak hozzávetőlegesen végezhető el. Másik segítségünk az élkiemelés, amely a kontrasztos élek mentén fehér szegélyt rajzol, így könnyebb felismerni a helyes beállítást.

Manuális élességállítás során is kérhető gyors egyszeri AF, ehhez a jobbra iránygombot kell lenyomnunk, s az AF rendszer elvégzi a feladatát.

A fénymérés 3 féle mód valamelyikén történhet: kiértékelő, középre súlyozott átlag és szpot, illetve arcfelismerés esetén ehhez igazított elvű.

Sorozat fényképezés

A sorozatfelvétel tekintetében igazán jól teljesít a kis masina. Bár a BSI CMOS szenzoros gépeknél esetenként a 10 kép/mp is elérhető, itt még ennél is többet kapunk, akár 12 kép/mp sebességgel is készíthetünk sorozatokat. Ha JPEG helyett RAW formátumot választunk, akkor a maximális sebesség 9 kép/mp lehet, de a sorozat hossza így is 8 kép. Emellett 6 vagy 3 kép/mp is elérhető. További jó tulajdonság, hogy a sorozat készítése a puffertelítődés után sem áll le, csupán a kártyára írás sebességének függvényében lelassul. Gyors kártyával JPEG képek esetén 6 kép/mp, RAW formátumnál 1,1 kép/mp használható folytonosan.

Normál sorozaton kívül rendelkezésünkre áll még a „legjobb felvétel rögzítése” mód, amely sebességben és készíthető képek számában ugyanazt nyújtja, mint az előző módban, de ez esetben az exponáló gomb lenyomása után folyamatos képkészítésbe kezd a gép, majd az elengedés pillanatában az utolsó képeket menti el.

Automatikus expozíció sorozat is választható. A különböző expozíciós eltolásokkal 3 képet készít a gép. Egyet az automatika által mért értékeken, a másik kettőt pedig alá és fölé exponálva. Ennek lépésközeit előzőleg a menüben határozhatjuk meg 1/3, 2/3 és 1 fényértékben. Ez RAW formátummal és önkioldóval is kombinálható (HDR képkészítésnél előnyös).
Jó, ha tudjuk, hogy sorozatfelvételnél a minimum záridő 1/4 mp, ennél hosszabb záridőt nem használhatunk, automatikus expozíció sorozatnál sem.

Bár normál fotózásnál nincs megkötés a rekesz és zársebesség használata között, sorozatfelvételnél van. Teljesen nyitott rekesznél maximum 1/1000 mp-et használhatunk, s az 1/4000 mp-es csak F11-nél érhetjük el. A pontos értékeket az alábbi táblázat mutatja meg:

Mindez első ránézésre nem tűnik komoly korlátozásnak, de amikor szeretnénk kihasználni a gépünk adta lehetőségek maximumát, pl. nyitott blendével portrézni napsütéses időben úgy, hogy mindezt expozíció sorozattal kombináljuk, akkor jön a pofára esés. Szerencsére egyszeri képkészítésnél nincs ilyen megkötés, csupán a sorozat módoknál.

Érzékenység sorozat: egy képet exponál a gép, majd a gépen belüli RAW konverzió segítségével menti el a három darab JPEG képet 1/3, 2/3 vagy 1 Fé eltérésekkel. Azt azért jó, ha látjuk, hogy ez a valódi érzékenység sorozattal szemben csak RAW hívással operál, s csak JPEG formátumnál érhető el.

Film szimuláció sorozat: egy képet exponál a gép, melyeket a 3 színes filmmódban menti el. RAW formátum nem választható.

Dinamika tartomány sorozat: három képet exponál a gép, DR100%, DR200% és DR400% módban. Itt a minimum érzékenység ISO400. RAW formátumnál szintén nem érhető el.

Videó, mozgóképrögzítés

Videózás terén is jó képességekkel rendelkezik a FinePix XQ1.
Legnagyobb felbontásban 1920×1080 pixeles videókat készíthetünk, 30 (29,97) vagy akár 60 (59,94) kép/mp képfrissítéssel, emellett 1280×720 pixeles HD felbontás is választható, szintén az említett két képfrissítéssel, illetve VGA felbontás is választható 30 kép/mp-cel. A hangfelvétel sztereó, a videók tömörítése pedig a H.264 kodekkel történik .MOV konténerben. A felvételek hossza FullHD videónál maximum 14,5 perc, HD-nál maximum 29 perc, míg VGA-nál kb. két óra lehet.

Videózás közben használhatjuk a teljes zoomtartományt, mint ahogy a fénymérés és az autofókusz is működik, illetve készíthetünk állóképeket is 1920×1080 pixeles felbontásban, akár 25-öt is egy felvétel alatt. A videó folyamatossága állókép mentéskor sem romlik. Sajnos van rossz hír is: a zoom motor elég hangos, így belehallatszik a felvételbe.
Nem érhető el videófelvétel során a kézi élességállítás és a rekesz értéket sem adhatjuk meg rögzítés előtt sem.

Nagy képfrissítési sebességű videófelvételek is készíthetők, ez esetben a felbontás természetesen alacsonyabb:

• 640×480 80 kép/mp
• 320×240 160 kép/mp
• 320×112 320 kép/mp

Az üzemmódtárcsán külön videó állás nincs, de a hátsó videofelvételi gombnak köszönhetően bármilyen üzemmódból azonnal elindítható a videózás. A gomb megnyomása után kb. 1 mp-cel később indul a tényleges felvétel.

Kár, hogy a készített videókat a fényképezőgéppel nem vághatjuk meg, illetve állóképek utólagos mentésére sincs lehetőségünk.