Optika
Jellemzők
A fényképezőgép mellé egy AF-S DX Zoom-Nikkor 18-70mm F3,5-4,5G IF-ED és egy AF-S Zoom-Nikkor 24-85mm F3,5-4,5G IF-ED objektívet kaptunk. Az elsőről már korábban teszteltük, így most nézzük mit tud a 24-85mm-es példány!
Az objektív csendes és gyors élességállítását a Silent Wave fókuszmotor biztosítja. A jobb képminőség érdekében egy ED és egy hibrid típusú aszférikus lencsetaggal látták el. 15 lencsetagját 11 csoportba rendezték. A jó háttérelmosás a hét lamellás, lekerekített íriszű rekesz számlájára írható, az IF (belső élességállítás) technológiának köszönhetően pedig a frontlencse elfordulása nélkül, kényelmesebben használhatunk szűrőket, melyekből 67mm méretűeket kell vásárolnunk. Az objektív élességállítási távolsága 38 centiméter, maximális leképezési aránya 1:4,7. A rekesz F22 értékig szűkíthető. A objektív ház műanyag, bajonettje fémből készült. Tömege kb. 400 gramm, méretei: 73×72,5mm, így könnyen szállítható, szinte észrevétlenül „tapad” fényképezőgépünkhöz. A DX szériás érzékelőkön kb. 36-127mm-nek megfelelő látószöget biztosít.
Zoom, kromatikus aberráció
Példafotóink készítését 24mm-es gyújtótávon, teljesen nyitott (F3,5) rekesszel kezdtük. A képek RAW (NEF) formátumban készültek. A JPEG konverzióhoz a Nikon Capture 4.4 programot használtuk, bármilyen szoftveres beavatkozás (élesítés, kontraszt) nélkül. Az így készült képek elfogadható részletességet, kissé alacsony kontrasztot mutatnak. A szélről kivágott képrészleten látható némi színhiba (kromatikus aberráció), de egyáltalán nem zavaró mértékben. A sarkok lágyulása szintén a tolerálható határon belül marad. A következő sorban a 24mm-en, F8-ra szűkített rekesszel lőtt fotó részletei láthatók. Elsőként a jobb kontraszt, és ezzel együtt az élesség tűnik fel, amely még kissé lágy, de nagyon jó részletességű végeredményt mutat. Egy jó RAW konverterrel kiváló élesség érhető el. A szélek a képközéphez hasonló mértékben javultak. A színhiba nagyon enyhe mértékben itt is észlelhető.
A következő részletek 85mm-es fókusztávnál, F4,5 rekesszel (teljesen nyitva), majd F10 rekesszel készültek. Az objektív meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen itt is a fent írtak voltak érvényesek. A széleken nyitott rekesznél tapasztalható enyhe színhiba szűkebb rekesznél sem tűnt el, sőt hasonló mértékben volt jelen. A kontraszt a rekeszelés ellenére csak kis mértékben lett jobb, a részletek viszont, nem meglepően, határozottabbak a F10-en készült képnél. Mivel az objektív még nyitva is kellő mértékű részletességet ad (bár elég alacsony kontraszttal), egy jól utófeldolgozás drámai módon javíthat a felbontásérzetünkön.
Becsillanás, kontrasztvesztés
Az az érdekes jelenség állt elő tesztjeink során, hogy az ellenfényes környezetet nyitott rekesszel tolerálta jobban az objektív. Ez esetben a kontraszt is jobbnak bizonyult és a becsillanás is gyengébben jelentkezett. F8 rekesznél mind nagylátószög (24mm), mind tele (85mm) állásban asokkal rosszabb kontrasztot és zavaróbb flare-t kaptunk.
Geometriai torzítás
Az optika torzítása nagylátószögnél közepesen magas, 1,5%-os. Ez főként szögletes formáknál, épületeknél lehet kisebb mértékben zavaró. A zoom változásával, kb. 50mm-nél a torzítás teljesen eltűnik, míg 85mm-es tele állásban 0,6%-os párnatorzítást kapunk.
Közelfényképezés, makró
Az objektív közelpontja viszonylag kicsi, 38cm. Ez 1:4,7-es maximális leképezési aránnyal párosul, a hivatalos adatok szerint. Tele állásban kaptuk a legjobb nagyítást, ami esetünkben 10,2×6,8cm-es terület befogását jelentette. Ez 1:4,3-as leképezési arányt jelent.
Vignettálás
A sarkok sötétedése nem jelentős. 24mm-es állásban, nyitott rekesszel 9%-os vignettálást kaptunk. Vakuval némileg erősebb a peremsötétedés. Itt 17% körüli értéket mértünk.
Tele állásban a peremsötétedés 16%-os volt nyitott rekesznél, F8-ra szűkítve pedig 1%, ami lényegében észrevehetetlen.