Kipróbáltuk: Nikon D200 teszt

Képminőség

Fájlformátumok

Legnagyobb felbontásban (L) 3872×2592 pixeles fotók készülhetnek, de ezen kívül beállítható még a 2896×1944 (M) és a 1936×1296 (S) pixeles képméret is. Minden mérethez 3-féle JPEG tömörítés tartozhat, melyek sorban: Fine (99%-os tömörítés), Normal (98%-os tömörítés), Basic (93%-os tömörítés). A mért tömörítési értékek azt mutatják, hogy a két legjobbat választva csekélyebb képminőség romlással kell számolnunk. Csupán a Basic beállítás ad a többinél erősebb – de nem eltúlzott – tömörítést.
JPEG mellett lehetőség van RAW (NEF) formátum használatára is. A menüből lehetőségünk van kiválasztani, hogy a mentett RAW tömörített, vagy tömörítetlen legyen. Ezen felül beállítható sima RAW, vagy RAW+ csatolt JPEG kombináció, bármilyen JPEG mérettel és tömörítéssel. Így két külön fájlt kapunk, egy gép által mentett, feldolgozott JPEG-et és egy nyers képinformációkat rejtő, még feldolgozásra váró RAW-t.

Képzaj

Hasonló méretű érzékelőterületen jóval több képpont=kisebb érzékelőhelyek. Elődeihez képest ez a „lángoló kard” lebeg a D200 felett. A kisebb érzékelőhelyek gyengébb fényérzékenységet, ezzel együtt nagyobb zajt és kisebb dinamika átfogást jelenthet. Szerencsére a D200 érzékelőjét és szoftverét felkészítették ezekre az anomáliákra. A zajszint alacsonyabb érzékenységeken nagyon jól kézben tartott. ISO 100-on szép zajmentes képet kapunk a homogén felületeken és az ilyen szempontból rizikós árnyékos, kontraszttalan részeken is. A zajszint alig láthatóan emelkedik ISO 400-as érzékenységig. ISO 800-nál tapasztalható először egy nagyobb ugrás, de itt sem a zajtartalom, hanem a fokozottabb zajszűrés a feltűnő. A kép már rendkívül mosott, vízfestmény hatású. A zajszűrés mértéke igazán csak ISO 1600 és 3200 érzékenységen válik zavaróvá. Tájképek, finom részleteket tartalmazó témák esetén itt már erős kompromisszumot kell kötnünk. Kisebb nagyításokhoz, webes használatra szánt képekhez, illetve kevés részletet mutató témáknál nem lesz vele különösebb gondunk.
A színzajjal sem bánik kesztyűs kézzel a D200. Érdekes módon még magasabb érzékenységen is alig találkozunk vele. Ennek az az oka, hogy a fényképezőgép színzaj szűrése rendkívül erős. Ízlés kérdése, hogy ki hogyan tolerálja a hatását, de a kép színei ennek hatására eltűnnek, a finom átmenetek semmivé lesznek. Mosott a színösszhatás.

Érzékenység – zajtartalom

ISO0100, F5,0; 1/80, 6,75 MB

ISO200, F5,6; 1/125 mp, 6,84 MB

ISO400, F6,3; 1/160 mp, 6,81 MB

ISO800, F8,0; 1/250 mp, 6,5 MB

ISO1600, F9; 1/320 mp, 6,34 MB

ISO3200, F11; 1/500 mp, 6,79 MB

Hosszú expozíció

Legfeljebb 30 másodperces záridőt állíthatunk a fényképezőgépen, de választható a B (Bulb) mód is. Ez esetben az exponálógomb nyomvatartásának idejéig tarthat az expozíció.

Tesztünkben letakart objektívvel és géppel 10 percen keresztül készítettünk felvételeket. Az első esetben a menüben kikapcsoltuk a szoftveres zajszűrést, a második esetben ezzel együtt készült a kép. A zajszűrés az úgynevezett darkframe módszerrel végzi a dolgát. A hosszú expozíció után egy újabb fotót készít a gép, csukott zárral, majd az ezek megjelenő hotpixeleket kivonja az eredeti fotóból, így elméletileg kevesebb zajt látunk a képen.

A gyakorlatban nem sok különbséget vettünk észre a szűrt és a szűretlen kép között, mivel a D200 átlagos körülmények között gyakorlatilag nem ismeri a hot pixel fogalmát. Az elkészült képek hisztogramját ezután egy képmanipuláló szoftverrel húztuk szét, hogy láthatók legyenek a hibák. Az eredmény a jobb oldali képeken látható. Ez persze nem a képek sztenderd felhasználási módja, de még ebben az extrém esetben sem láttunk elviselhetetlen mértékű hotpixelesedést. A zajszűrés viszont a meglévőket csak kis mértékben távolítja el. Ilyen körülmények között már jól látható a megjelenő függőleges banding és az eredetiben szinte észrevehetetlen sötétzaj, amely főleg a bal felső sarokban jelentkezik. Mivel többségében nem ilyen viszonyok között nézzük a képünket, bátran kijelenthetjük, hogy a D200 a hosszú expozíció és a hotpixelek tekintetében ötösre vizsgázott.

Hosszú záridejű felvétel (ISO100, 10 perc)

teljes kép

kivágott képrészlet

Nikon D200 zajszűrés nélkül

teljes kép

kivágott képrészlet

Nikon D200 zajszűréssel

teljes kép

kivágott képrészlet

Nikon D200 zajszűrés nélkül, hisztogram széthúzással
kiemelve

teljes kép

kivágott képrészlet

Nikon D200 zajszűréssel, hisztogram széthúzással kiemelve

JPEG és RAW

A választható két formátum a JPEG és a RAW (NEF). Alapvető különbségük a feldolgozásuk módjában van. JPEG esetén ezt a munkát a D200-ra bízzuk és csak korlátozott mértékben – a kontraszt, élesség stb. néhány fokozatú állításával – van módunk beleszólni a végeredménybe. A RAW egy nyers, feldolgozatlan adathalmaz, melyet konverter segítségével magunknak kell kommersz formátummá (JPEG,TIFF) alakítanunk a későbbi felhasználáshoz. A különbség többnyire a jobb, pontosabb alakíthatóságban van. Az átalakított RAW-ok minősége szempontjából nem mindegy az alkalmazott konverter sem. Sok gép esetében

Példánkban ugyanazt a fotót készítettük el JPEG és RAW (NEF) formátumban, majd utóbbit a gyártó hivatalos Nikon Capture 4.4 szerkesztőjével és egy „független” konverterrel a RawShooter Premium 2006-al alakítuttuk JPEG-é. A képeken jól látható, hogy a JPEG milyen finom részleteket ad, némi lágysággal. Az élesítés 0 értéken volt. A felső sor jobboldali képén ugyanezt a képet Photoshopben élesítettük.
A Nikon Capture hasonló színeket adott, mint az előzőek. A feldolgozásnál nem állítottunk semmit az élesítésen kívül. Egy kicsivel jobb részletességet, egyben kissé „zilált” éleket és egy adag halo-t kaptunk, mint az eredeti JPEG. A RawShooter élesítése más jellegű, mint a Nikon Capture-é. Mivel a program minden esetben alkalmazza, ezért -50-es értékre húztuk vissza, ami hasonló eredményt adott az eredeti JPEG-hez, de annál egy fokkal jobb kontraszttal és alig nagyobb részletességgel. Szembetűnő különbség még a gazdagabb színárnyalatok megjelenése, Pedig a RAW ugyanaz volt, mint a Nikon Capture-ben feldolgozott. A képek alapján elmondható, hogy a D200 JPEG minősége és belső képfeldolgozása önmagában is kiváló. A feldolgozott nyers formátumú képekkel közel azonos részleteket ad. A használt RAW konverter tekintetében ízlésünknek kell döntenie.

JPEG és RAW

JPEG (tömörítés: Fine, élesítés: 0, sRGB, színtelítettség: Normal)

JPEG (az előző Photoshop Unsharp Mask-kal élesítve; R:0,3, A:300, T:0)

NEF >JPEG (Nikon Capture v4.4, élesítés: 50%)

NEF > JPEG (RawShooter Premium 2006, élesítés: -50)

Memória kapacitás

A gyártó nem mellékel memóriakártyát a géphez, így külön kell vásárolnunk hozzá. A fájlméreteket figyelembe véve legalább egy 1 GB-os CF kártyát ajánlunk hozzá, de aki főként RAW formátumban szeretne fotózni, és viszonylag sokat, az 2-3 GB minimális kapacitás alá ne adja!

A különböző felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket az alábbi táblázat mutatja: