Kipróbáltuk: Nikon D3000 teszt

Felépítés I.

Ergonómia

Akinek volt már a kezében Nikon D60, nagyjából képben lehet, milyen érzés egy D3000-et kézben tartani. Sőt, pontosan képben lehet, hiszen ugyanolyan. Nem sok különbséget veszünk észre egymás mellé téve a két vázat. A markolat fogása ugyanolyan, nem a legkényelmesebb, de ebben a kategóriában nem mondható rossznak. Hosszabb ujjak számára nem elég mély és a kisujj is tétován keres fogást az alsó részen, de mindhiába. A borítása meglehetősen olcsónak tűnik. Kemény, gumiutánzatú műanyag, de a csúszásgátló felület semmilyen formában nem látja el a feladatát, sőt szerintem csúszósabb, mint a gép többi része. Emiatt kissé olcsó hangulatú a gépváz. Gumiborítást, vagy díszítést, a szokásos piros Nikon háromszögön kívül sehol sem találunk rajta. A váz azonban mégsem tűnik vásárinak. Strapabíró, jól illeszkedő „műanyagruhát” visel.

Kollégám múltkori panasza meghallgatásra talált. A D-Lighting szolgáltatás valóban nem annyira fontos, hogy külön gombot szenteljenek neki, főleg egy olyan gépen, ahol az érzékenység beállításához is a menüt kell bújnunk. A D3000-en nagyon kevés a külső kezelőszerv, ezért többnyire a menüben érhetők el a fontosabb beállítások. Persze amit lehetett ésszerűen megoldottak, például a rekesz, záridő és az expozíció korrekció miatt nem kell az opciók közé vándorolnunk. Ezen kívül két mentsvárunk van. Az egyik az Info képernyő gyorsmenüje, ahol viszonylag gyorsan átlátjuk és beállíthatjuk a legfőbb értékeket, valamint a programozható Fn gomb, amelyre több funkció került az előd óta, így ha akarjuk, hozzá rendelhetjük a D-Lightingot, vagy akár a kifogásolt ISO beállításokat is.

Egyéb tekintetben a D60 kezelőszerveit és gombkiosztását kapta a gép, olyan apró változásokkal mint a szélesebb, de kevésbé magas módválasztó tárcsa, vagy a megnőtt LCD miatt összezsugorított navigációs gomb.

A gép alján fém állványmenetet találunk, a DSLR-ekhez hasonlóan az optika középvonalával párhuzamosan elhelyezve. Bár a gép kicsi, azért az alsó részen marad annyi hely, hogy állványtalpra erősítve is nyitható maradjon az akkumulátor ajtaja.

Képérzékelő

A Nikon D3000 „papíron” a D60 érzékelőjét örökölte. Ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, 23,6 x 15,8 mm-es, 10,75 megapixeles CCD szenzort kapott, mint elődje. Effektív felbontása 10,2 megapixel, ami ezúttal is 3872 x 2592 pixeles maximális képméretet jelent. Ezen kívül két további felbontás választható 5,6 (2896 x 1944) és 2,5 (1936 x 1296) megapixeles méretekkel.

Képformátumok terén a megszokott JPEG és NEF (RAW) lehetőség közül választhatunk, illetve ezek kombinációja is rendelkezésre áll. Sajnos a kombinált NEF+JPEG esetén a mentett JPEG csak a legerősebb Basic tömörítésű lehet. A különálló JPEG fájlok egyébként háromféle tömörítéssel Fine (99%), Normal (96%) és Basic (82%) tömörítéssel menthetők kártyára.

A Nikon D3000-hez nem jár külön memóriakártya, ezt magunknak kell beszereznünk hozzá. A RAW formátumban dolgozók inkább a 8 GB-os kártyák körül nézelődjenek, hiszen egy tömörítetlen képfájl 9 MB körüli fájlméretű.

A következő táblázatban összefoglaltuk a különböző képformátumok tárhelyigényét (a gyártó által mért értékek):

A képfeldolgozás itt is a nagyobb gépekből átvett Expeed rendszerre hárul. A választható érzékenységi tartomány pontosan megegyezik a D60 által hozott tartománnyal. ISO100 és 1600 között 1 Fé lépésenként állítható, de elérhető a Hi beállítás is, amely ISO3200-nek megfelelő fokozatot jelent.

Az automatikus érzékenység maximumát is meghatározhatjuk, mégpedig ISO200 és 3200 (Hi) között, valamint az ehhez kapcsolódó miminális záridő küszöb is beállítható, ezúttal 1/2000-1 mp közötti értékeken, 1 fényértéknyi lépésközökkel.

Szenzor tisztítás

A Nikon szenzortisztító rendszere többlépcsős. Ha beleszámoljuk a tükörfelcsapást és a kézi tisztítást is, akkor összesen négy lehetőségünk van tisztán tartani az érzékelőt. A gép ezek közül háromért felel.

A Nikon egyedi levegőkeringető rendszere a tüköraknába került porszemeket a bajonett mögött lévő apró lyukakba irányítja. Az itt megült szemcsék így nem kerülnek a szenzorra, zavaró foltokat okozva. Ha mégis rárakódnának választhatunk szoftveres por feltérképezést, amely egy referenciafotó segítségével megállapítja a képen a porfoltok helyét és a Nikon megfelelő gyári szoftvereivel kivonhatjuk azokat a fényképről. Ilyen a Nikon Capture NX2 szoftver, amely sajnos nem jár a fényképezőgéphez.

Az utolsó megoldás az automata tisztító rendszer,amely a szenzor előtti szűrőréteg négy frekvencián való rezegtetéséből áll. A rezgés hatására a kevésbé makacs szemcsék lehullanak a szűrőről. A tisztítási folyamat kezdetét beállíthatjuk ki- és bekapcsolására, vagy mindkettőre, illetve bármikor kezdeményezhetünk azonnali tisztítást. A ki- és bekapcsoláskor elvégzett tisztítás kb. 2 mp-ig tart.

Objektív

A Nikon D3000-re bármely F-bajonettes (főleg Nikon gyártmányú) objektív felhelyezhető, tökéletes működést azonban csak az AF-S és AF-I optikákkal kapunk. A fényképezőgép nem rendelkezik a vázba épített fókuszmeghajtással, így automata élességállításunk, csak ilyen objektívekkel lesz. A következőkben megpróbáltuk összefoglalni a szóba jöhető objektív változatokat:

• AF-S és AF-I Nikkor objektívek: teljes kompatibilitás
• G és D jelű AF Nikkor objektívek: nincs AF
• Egyéb AF Nikkor objektívek: nincs AF és 3D mátrix fénymérés
• Manuális objektívek: nincs fénymérés és AF.
• Nem F-bajonettes manuális objektívek: csak adapterrel (többnyire nincs végtelen fókusz – pl. M42).

Mivel a gép szenzora DX (APS-C) formátumú, minden felhelyezett objektívnél kb. 1,5x gyújtótávolság szorzóval kell kalkulálnunk, hogy megkapjuk a kisfilmnek megfelelő látószöget. Ez az átszámítás nem csak a kisfilmes, de a hasonló érzékelős gépekhez tervezett DX-jelű objektíveknél is igaz. A gép 18-55mm-es kitobjektívjénél például kb. 27,5-84 mm-nek megfelelő látószöget kapunk

Itt is, ahogy a D60-ban, megtaláljuk az elektronikus távmérő funkciót, amely annyiban különbözik az elődtől, hogy a menüben letiltható. Élességállítási segítségként használható F5,6, vagy jobb fényerejű manuális objektívekkel. A kereső alsó sorában lévő expozíciós skálán felvillanó rovátkák jelzik, hogy mennyit kell állítanunk a „tökéletes” élesség eléréséhez.

Sorozat fényképezés

JPEG sorozat hangja

RAW sorozat hangja

Ami a papírra van írva, az kérem úgy van! Ami az adatlapon szerepel az mind igaz. 3 kép/mp-es sebességet ígér a gyártó a technikai adatok között és ez tökéletesen igaz. Saját méréseinket három gyorsabb SD, illetve SDHC kártyával végeztük és mindhárom esetben 2,9-3 képkocka/mp lett az eredmény. A gép tehát megfelelő kártyával hozza az elvárt szintet, ami igaz a képszámra is. RAW és RAW+JPEG beállításoknál minden esetben 6 képet sikerült készíteni a maximális sebességgel, majd a sorozat folytatódott, de a sebesség jelentősen lassult. JPEG formátumnál bármely kártyával és bármely tömörítési fokot választva 100 kép készülhet. Ezt elérve egyszerűen megáll a sorozat.

A Nikon D3000 elődei nem rendelkeztek automata expozíció sorozattal. Más gyártóktól eltérően a Nikon úgy gondolta, hogy ilyesmire nincs szüksége egy kezdő DSLR tulajdonosnak, holott sokkal olcsóbb kompakt zsebgépekben is megtaláljuk ezt a szolgáltatást. Nos, a D3000-nél is ugyanígy gondolkodott a gyártó, így ebből a modellből is kimaradt az automatikus sorozatok minden formája, beleértve az egyszerű expozíció sorozatot is.

A sorozat beállítás az infoképernyő gyorsmenüjéből is előhívható, de ugyanitt található az önkioldó, valamint az infra távvezérlő és az időzített távvezérlés opciója is. Az önkioldó lehetőségeit a Beállítás (Setup) menüben találjuk, ahol 2, 5, 10 és 20 másodperces késleltetés állítható be. Ugyanitt választható ki az időzített távvezérlő, amely 1, 5, 10 és 15 perces várakozási idővel működik. Az önkioldó a gép bal oldalán lévő Fn/önkioldó gombbal azonnal is aktiválható, illetve újra megnyomva ismét visszaválthatunk egyképes, vagy sorozat módba.