Felépítés
Ergonómia
Évek óta megfigyelhető az a tendencia, amely a DSLR fényképezőgépek lassú, de folyamatos méretcsökkenését jellemzi. Legalábbis az APS-C vonalon. A D500-at szerencsére nem kell ide soroljuk, az időjárásálló szigetelésekkel rendelkező magnézium-ötvözet váz egy fikarcnyit sem lett kisebb, így továbbra is igen kényelmes fogást ad, még a kisujjunknak is bőven akad hely, kiegészítő markolat nélkül is.
A kezelőszervekről is pozitívan nyilatkozhatunk, hiszen jópár olyan kapcsoló helyét váltotta fel másik, amely még a régi modellnél szükségesnek tűnt, a D500-nál viszont a megújult kezelés miatt felesleges. Ilyen pl. a fókusz mód külön kapcsolója, amelynek funkcióját a fókuszmód gomb és a vezérlőtárcsák vették át, helyére pedig a LiveView üzemmód kapcsolója kerülhetett.
Ahogyan már említettem, a Nikon D500 külsőre is nagyon hasonló lett a D5-höz, leszámítva az integrált markolatot és az ebből fakadó néhány további kezelőszervet. Így hát a gombok és tárcsák funkciója és pozíciója is nagyjából megegyezik, amely főképp akkor igen pozitív élmény, ha egy Nikon D5 tulajdonos vesz természetfotózáshoz egy D500 vázat is, s így nem kell két fényképezőgép külön kezelését fejben tartani, hiszen ugyanúgy kezelheti a full-frame szenzoros profi vázát, mint a felső kategóriás APS-C masináját.
A gép kezelhetősége tehát nagyon jól sikerült, ami nekünk nagyon tetszett az a közvetlen érzékenység állítás az exponáló gomb közelébe került ISO gomb megnyomását követően, illetve az elülső vezérlőtárcsával az automatikus érzékenység is ki/be kapcsolható. Az érzékenységet a D300s-nél is tudtuk közvetlenül választani, de a gomb ott még a váz bal felső részén volt elérhető, amely fotózás közben nem annyira könnyen elérhető. Így viszont egy kézzel megoldható az érzékenység beállítása anélkül, hogy a gépet le kellene emelni a szemünk elől.
Szintén nagyon jól használható a fókuszpont beállításához kialakított joystick, ami már a D5-nél is nagyon kézhez állt.
A gombok közül összesen hat funkcióját tudjuk programozni, így saját ízlésünknek és igényeinknek megfelelően egész részletesen testre tudjuk szabni a gép kezelését. A választható funkciók a következők:
- előre beállított élességpont
- AF mező mód
- AF mező mód+ AF-Be
- mélységélesség ellenőrzés
- vakuérték rögzítés
- AE/AF rögzítés
- csak AE rögzítés
- egyszeri AE rögzítés
- AE rögzítés (tartás)
- csak AF rögzítés
- AF-Be
- vaku kikapcsolás, bekapcsolás
- sorozatkészítés
- RAW egy képig
- mátrix fénymérés
- középre súlyozott fénymérés
- spot mérés
- csúcsfényre súlyozott spot mérés
- kompozíciós rács
- virtuális horizont a keresőben
- szinkronizált kioldás több fényképezőgéppel
- saját menü
- saját menü felső elem megjelenítése
- visszajátszás mód
- egyik sem
Egyes gomboknál csak a fenti lehetőségek egy része érhető el, így pl. az Fn2 gombhoz a kép értékelésén túl csak a saját menü megjelenítése választható, illetve az AF-On gombra csak az AF és AE-vel kapcsolatos funkció rendelhető.
A Nikon D500-ra a D5-höz hasonlóan már érintésérzékeny LCD került, de ezt a kezelésben csak LiveView üzemmódban (vagy videófelvételkor) tudjuk hasznosítani, amikor fókuszpontot választunk, illetve lejátszás módban a képek közötti lapozásra, a nagyításra, a nagyított nézetben való mozgásra, illetve a videók visszajátszásánál az előre/hátra csévélésnél. Felvételnél így elsősorban a dedikált és a fent ismertetett programozható gombok állnak rendelkezésünkre.
Képérzékelő
Vadonat új képérzékelő dolgozik a Nikon D500-ban. A 23,5×15,7 mm méretű, azaz DX formátumú szenzoron 21,56 millió pixel található, ebből 20,9 millió képpont vesz részt a képalkotásban.
A legnagyobb felbontásban a Nikon D5-ével megegyező 5568×3712 pixeles kép készülhet, de választhatunk kisebb felbontást is, ráadásul nem csak JPEG, de RAW formátumnál is (11,6 Mpixel és 5,2 Mpixel). RAW-ban egyébként választhatunk 12 vagy 14 bites színmélység között, illetve beállíthatjuk a veszteséges tömörítést, a veszteségmentes tömörítést és a tömörítetlen RAW-t is (mi a veszteségmentesen tömörített RAW-val dolgoztunk, mint alapértelmezett értékkel). A fenti felbontás a DX formátumú szenzorfelületre érvényes, de itt is választhatunk kisebb kivágást , azaz 1,3×-es crop-ot, amelynek során 18×12 mm-es aktív képterülettel dolgozhatunk. Ilyenkor a 1,5×-es képkivágás faktorú DX szenzor képéből további 1,3×-ot vágunk, így az effektív gyújtótávolság a fizikai érték közel 2×-ese lesz, amely a természetfotósok számára lehet igen pozitív.
Az érzékenység tartomány a D500-nál is igen széles lett, gyakorlatilag a jelenleg forgalomban lévő APS-C szenzoros fényképezőgépek között a legszélesebb. A natív érzékenység ISO100, de lemehetünk ISO80, ISO64 vagy ISO50-re is, felfelé pedig ISO102400-ig kínál 1/3 Fé lépésekben értékeket a gép. Itt azonban még nincs vége a lehetőségeknek, hiszen egészen Hi5-ig, azaz ISO1638400-ig mehetünk. Jóllehet, a legfelsőbb érzékenységek használhatósága már erősen megkérdőjelezhető, ez érzékenység tesztképeinken is jól látható lesz. A Nikon tehát a D500-nál is alkalmazta azt a marketing eszközt, amit már a D5-nél is bevetett: jelesül a specifikációkban jól csengő óriási érzékenységet, amelynek gyakorlati haszna már erősen kérdőjeles.
Új tükörmozgató mechanika és új zárszerkezet is került a gépbe, a gyártó ezt a zárat 200 ezer expozícióval tesztelte, amely azt jelenti, hogy 200 ezer expozíció után is a kívánalmaknak megfelelően alakultak a beállított expozíciós értékek. A redőnyzár mellett a szenzor elektronikus első zára is igénybe vehető, amely a nagy gyújtótávolságú fotózásnál még hatékonyabban csökkenti a berázás kockázatát. Ezt azonban csak LiveView módban vehetjük igénybe. Ezen felül természetesen az előzetes tükörfelcsapás továbbra is rendelkezésünkre áll, akár 1-3 mp-es késleltetéssel.
Az új szenzor és az új Expeed 5 képfeldolgozó processzor párosa nem csak a gyors sorozatfelvételt, de az UltraHD videófelvételt is lehetővé teszi. De erről majd a sorozat/videó oldalon írunk bővebben.
A D500-ba is ultrahangos szenzortisztítás került, amely az érzékelő előtti szűrőréteg gyors vibrációjával rázza le magáról a kevésbé makacs szennyeződéseket. A menüben beállíthatjuk, hogy a tisztítási művelet be- vagy kikapcsoláskor, esetleg mindkét alkalommal, vagy egy szabadon választott időpontban fusson le. A tisztítás kézzel és szoftverrel is elvégezhető. Manuális portisztításnál bármikor felcsapható a tükör és nyitható a zár, szoftveresnél pedig egy portérkép fotót készíthetünk a szenzorról, amely alapján a Nikon gyári szoftvere (Capture NX ) elvégzi a hibás képterületek korrekcióját.
Objektív
Az objektívek vonatkozásában nincs igazából változás, de azért fussuk át újra:
A Nikon összes, autofókuszos G és D optikáját használhatjuk a gépen, és nem csak az AF-S és AF-P jelzésűeket, hiszen a váz beépített fókuszmeghajtással is rendelkezik.
A bajonett a CPU nélküli, régebbi objektívek felcsatolását is megengedi, ezeknél viszont már némi kompromisszumra kényszerülünk. Ezekből a manuális optikákból csak az AI (Automatic Indexing), vagyis az 1977 után kiadott darabokat használhatjuk, A és M módban. A Régi, manuális rekeszgyűrűs optikáknál a menüben 9 db objektív adatait adhatjuk meg, beleértve a legnagyobb rekesznyílást is. A csatlakoztatott objektív ezután a bajonett körüli gyűrűn keresztül adja át a rekeszinformációt a gépnek.
A nem AI jelölésű manuális objektívek nem használhatók a gépen, illetve, ezeken a fénymérés, és a rekesz kezelése sem megoldott.
LCD
A Nikon D500 hátuljára a D5-ével megegyező, 3,2″ képátlójú, 2,36 millió szubpixel felbontású kijelző került, amely kiváló részletgazdagságú képeket jelenít meg. A kijelző azonban a D5-ével szemben lefelé és felfelé kb. -80..+120 fokban dönthető és emelhető, méghozzá egy igen masszív fém szerkezet segítségével. Az LCD háttérvilágításán túl módosítható annak színezete is.
Az INFO gomb segítségével státuszképernyő, azaz a felvételi információk részletes, grafikus kijelzése is bekapcsolható az LCD-n. Az „i” gombot lenyomva helyi menü jelenik meg, ahol néhány paraméter és pár funkció érhető el, mint a fényképezés készlet (menu bank), az aktív d-lighting, a képterület/képkivágás beállítása, a hosszú expozíciós zajcsökkentés és a nagy érzékenységű zajcsökkentés paraméterezése.
Új lehetőségeket teremt az LCD érintésérzékeny felülete, amely mint írtuk, felvétel módban csak a LiveView mód fókuszterületének kiválasztására használható, sem a menüben, sem a státusz kijelzésnél nem aktív.
A visszajátszott állóképeken a kijelző melletti gombokkal érhető el részletnagyítás, amelynél a nagyítás fokát jelző sáv zöldre váltása mutatja a pixelpontos nagyítást. Nagyított nézetben a képek közti lapozásra is lehetőségünk van (erre az érintőképernyő is használható), így a 100%-os mérettel kombinálva könnyen kiválaszthatók egy sorozat legélesebb fotói. Az ugyanitt található kicsinyítés gombbal 4, 9 és 72 nézőképes oldal jeleníthető meg.
A hátsó LCD-n kívül a profi DSLR-eknél megszokott folyadékkristályos státuszkijelző is megtalálható a készüléken, amely az elődéhez képest méretben kisebb lett, információ tartalma azonban jelentősen nem csökkent (a választott fókusz pont azonban már csak a keresőben ellenőrizhető, a státusz LCD-n nem).
A bekapcsoló gyűrűt jobbra húzva zöld háttérvilágítás kapcsolható be. Igazán pozitív, hogy ekkor nem csak a státusz LCD, de a legfontosabb gombok is háttérvilágítást kapnak, hasonlóan a D5-höz.
Kereső
Igen komoly keresőt kapott a D500. A lefedettség természetesen 100%-os, a nagyítás viszont 1×-esre nőtt. Nem nehéz kitalálni, hogy így a keresőkép egy képzeletbeli, 1×-es nagyítású, 100% lefedettségű filmes gép keresőképének 1/1,5×-ese, azaz 66,7%-a! Az elektronikus mattüvegen az összes fókuszpont, a fontosabb fénymérési területek, valamint kompozíciós segédrács is megjelenhet (ha engedélyezzük), illetve képkivágást alkalmazva a képszéleket jelző keretet is láthatjuk.
A kereső betekintő nyílásának jobbján lévő tárcsával szabályozhatjuk a dioptria korrekciót (-3..+1 dioptria között), a bal oldalon lévő kapcsolóval pedig két fémlamellával zárhatjuk le a nyílást, így hosszabb expozícióknál itt nem juthatnak be kósza fények.
A keresőkép alatt és jobb oldalán egy-egy státuszsoron olvashatók le a fontosabb adatok, beállítások, expozíciós értékek, valamint szükség esetén a virtuális horizont (két tengelyen).
Vaku
Bár a D300s még rendelkezett beépített vakuval, a D500-ban ilyen már nem található meg. A gép tetején viszont megtalálható a szokásos, i-TTL képes vakupapucs, amelyre a Nikon saját SB rendszervakujai, esetleg sima, középpontos külső kisvakuk, valamint rádiós kioldók tehetők.
A csatlakoztatott rendszervaku, első- és hátsó redőnyre szinkronizált, vörösszem csökkentő, lassú szinkron, illetve utóbbi kettő kevert üzemmódjában használható. Vörösszem csökkentés (szoftveresen) utólag, a Retouch menüben is alkalmazható a képre. A villanó teljesítménye -3..+1 Fé között, 1/3 lépésközökkel korrigálható, és összekapcsolható az expozíció korrekcióval is.
Ha valamelyik funkciógombhoz rendeljük, a vakumérés rögzítésére (FL) is módunk nyílik. A vaku szinkronsebesség automatikusan max. 1/250 mp lehet, kézzel pedig 1/60 és 1/250 mp között állítható be. Lehetőségünk lesz a csatlakoztatott vaku gépen belüli, kézi teljesítmény szabályozására is, mely max. 1/128 arányú leosztást tesz lehetővé. Ugyanígy a vakuval kapcsolatos Custom beállításoknál engedélyezhetünk modellfényt is, mely a Pv gombbal aktiválható.
A gép elejéről nem maradt le a szintén alapnak számító szinkronkimenet sem, amely elsősorban műtermi vakuk kábeles kioldására használható.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
A dupla kártyafoglalat már a D300s-nél is megtalálható volt, de ott még CF és SD kártyát használhattunk. A D500-nál a CompactFlash támogatás megszűnt, helyébe a gyorsabb XQD került, így a SecureDigital mellett az XQD használható. Utóbbi jóval nagyobb maximális írási sebességet tesz lehetővé, előbbi viszont költséghatékonyabban kínál nagy tárkapacitást.
A két memóriakártya közül a menüben választhatjuk ki az elsődlegest. Külön menüpont alatt állítható be, hogy lejátszáskor melyik kártya képei jelenjenek meg. Lehetőségünk lesz különböző kártyaírási módok kiválasztására is. Overflow állásban amint betelik az elsődleges memória, a gép a másik kártyán kezdi meg a mentést. Backup módban képeink és videóink mindkét kártyán egyszerre mentésre kerülnek, így lesz egy biztonsági másolatunk is. RAW/JPEG módban az egyik kártyára csak JPEG, a másikra csak RAW képek kerülnek. A két memória között teljes tartalmukat, külön könyvtárakat, vagy a fényképeket egyenként is átmásolhatjuk.
Megújultak a csatlakozók, amelyek napjaink elvárásaihoz igazodtak, így a régi USB 2.0 helyett Super-Speed microUSB 3.0 érhető el, valamint az analóg videókimenet helyett inkább fejhallgató kimenetnek használták fel a felszabadult helyet. A gép oldalán egy-egy gumi kupak mögött találjuk ezeket a csatlakozókat, ahol még a mikrofon bemenet és a microHDMI kimenet is helyet kapott. Elöl a már említett vaku szinkroncsatlakozó, alatta pedig a távvezérlő csatlakozóhelye, amelybe a külön beszerezhető GPS adaptert is illeszthetjük.
Természetesen megújult az akkumulátor is, igaz, nem teljesen új fejlesztésű akkuról van szó, hiszen az EN-EL15-tel már találkoztunk a D750 illetve D7100 fényképezőgépeknél is. A 7V feszültségű, 1900 mAh kapacitású akkumulátor 14 Wh energiát képes tárolni. További akkumulátorokat az opcionális portrémarkolat képes fogadni.
Az akkut külső hálózati töltőben tölthetjük fel, amely nem ad visszajelzést az akkumulátor töltöttségi állapotáról. Nem úgy a váz, amelynek státusz LCD-jén 5 szegmenses töltöttség jelzést láthatunk, sőt, beállítás menüjében százalék pontossággal is ellenőrizhetjük a töltöttséget, valamint a legutolsó feltöltés óta készített képek számát is megkapjuk.
