Képminőség
Szoftver
A Nikon D5000 mellé járó CD-ROM-on a készülék driverei és néhány segédprogram mellett a fájljaink számítógépre másolásában segédkező Nikon Transfer és Nikon ViewNX szoftvereket találjuk. Utóbbi egy igen sokoldalú – de kicsit lassú – képnézegető, melyet RAW fájljaink konvertálásához is használhatunk. Mivel a teszt épp csak a D5000 megjelenése után készült, a népszerű RAW konvertáló programok még nem támogatják az általa mentett RAW formátumot. A tesztben szereplő RAW-ból konvertált képekhez a ViewNX-et használtuk.
Képzaj
A Nikon D5000 valamint D90 szenzorában és feldolgozó rendszerében igen sok a hasonlóság. Ugyanazt a 12 megapixeles DX CMOS érzékelőt és ugyanazt az EXPEED rendszert kapjuk, mint a nagytestvérben, így szinte megjósolható volt, hogy mindkét modell hasonló eredményeket ad zaj szinten. És lőn, hiszen igen közeli értékeket mértünk a D90-hez.
ISO100-nál lényegében nincs különbség a két modell között. Mindkettő szép, zajmentes végeredményt produkál. A konkurencia 12 megapixeles gépeihez képest semmi kiugró minőségkülönbséggel nem találkoztunk, nagyjából ugyanúgy teljesít a D5000 is. A fullframe Nikonokhoz képest persze lemarad, de nem játszanak azonos ligában.
A szenzor alap érzékenysége az ISO200. Több esetben tapasztalható, hogy a kiterjesztett kisebb érték (ISO100), nem ad alacsonyabb zajszintet, de erről itt nincs szó. Kb. 1/3-al növekszik a zajszint, közel a hasonló osztályú konkurensek átlagához. A D90 egy hajszállal kevesebb zajt mutatott itt, de a különbség hibahatáron belüli.
Ugyanez jellemző az ISO400-as értékre. A nagyobb modellnél egy leheletnyivel többet „termel” a D5000, de a képek ennél a beállításnál is megőrzik részletességüket és szinte zajmentesnek mondhatók. Csupán a sötétebb, árnyékosabb és homogén felületeken érezhetjük a zaj negatív hatását.
Az ISO800-as beállítás egyfajta határvonalvonal, ha bekapcsoljuk a magas érzékenységen aktiválódó zajszűrést is. Itt kezd ugyanis dolgozni a szoftver, ami a kép részletességére is negatív hatással lehet. Mindazonáltal a végeredmény így is szinte tökéletesen használható marad. A szűrés mértéke még nem zavaró, csak ha a legnagyobb beállítást választjuk. A zajszint ezúttal is a D90-hez közeli, szintén egy hajszállal elmaradva, de szemre észrevehetetlenül.
ISO1600-nál már azt várná az ember, hogy jelentősen megugrik a zajszint, de a Nikon D5000-é szép egyenletesen emelkedik az érzékenységi fokozatok emelésével. Ugyanez mondható el az ISO3200, és a szintén csak kiterjesztett beállításként aktiválható ISO6400-as értékről is (Hi1). Mindhárom esetben már búcsút kell mondanunk a finomat képrészleteknek és a színgazdagságnak is, viszont adott esetben meglepően alacsony zajszintet mutatnak, akár kikapcsolt szűréssel is.
Az ISO6400-as ekvivalens csúcsérték például kb. 5x-öse az ISO100-nál tapasztalható szintnek, ami papíron talán soknak tűnhet, de nem egy DSLR akár 6-7x-es különbséget is produkál. Ha igazságtalanul egy-két kompakttal akarnám összevetni tesztalanyunkat, akkor – pl. a Nikon P6000-hez viszonyítva – kb. 3 blende előnye van a gépnek, szűretlen JPEG képeknél.
RAW-ban újfent beigazolódott a papírforma. Némileg nagyobb zajszintet láthatunk a képeken, bár ennek mértéke függ a használt konvertertől is. A képeket ViewNX-ből konvertálva kb. 15-20%-os emelkedést figyelhettünk meg.
Az alábbi táblázatban a JPEG képeknél az alapértelmezett, Normal zajszűrési beállítást használtuk. A ViewNX-ből konvertált RAW fájloknál nem használtunk szűrést.
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
Zajszűrés
Van aki nem szereti, ha képeit egy kéretlen szűrő algoritmus dolgozza meg, kontrolálhatatlan végeredménnyel, sokszor teljesen elmosott, vízfestményszerű hatással. A Nikon D5000 zajszűrését szerencsére néhány lépésben szabályozhatjuk. Ez három fokozatot (Low, Normal, High) és egy kikapcsolt állást jelent. Beállításaink az ISO800-nél nagyobb érzékenységgel készült képekre lesznek érvényesek.
A Low (alacsony) szint átlagban 15%-os zajcsökkenést jelent, természetesen a kép enyhébb elmosásával együtt. Normal fokozaton kb. hasonló, további 15-20% körüli enyhüléssel számolhatunk. ISO1600 körül itt már a szűrés elég zavaró részletvesztést jelent, legalábbis az én szememnek, de ez természetesen ízlésfüggő. Számomra a beavatkozást követően visszamaradó, durvább „szemcsésség” is zavaró volt. Akkor inkább már a kikapcsolt állapot, hiszen egészen elfogadható a zaj mértéke, akár magasabb fokozatokon is. A High (magas) beállítás nevéhez hűen valóban igen erőteljes szűrést végez, ami a kikapcsolt álláshoz képest akár 120-130%-os zajszint csökkenéssel is járhat. Ez azt jelenti, hogy ISO1600-nál nagyjából az ISO200-as, szinte tökéletesen zajmentes szintet kapjuk. Hátránya, hogy az elmosás szinte minden apróbb részletet eltüntet a képekről.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
A Nikon D5000-et ezúttal is a megszokott módon, 10 perces expozíciókkal izzasztottuk, hogy bemutathassuk mit nyújt ezen az extrém hosszú záridőn. Az érzékenység, összes tesztalanyunkhoz hasonlóan ISO200 volt.
Hosszabb záridőknél a szenzor folyamatos működése és melegedése nyomán keletkező anomáliák a jellemzőek. Ilyen a hotpixelek kialakulása, melyek a D5000-nél is megfigyelhetők voltak, de az átlagnál jóval kisebb mértékben. Jelenlétük még kikapcsolt hotpixel szűrésnél sem zavaró. A második példán ugyanaz a kép, szerkesztő programban megdolgozott változata látható, jócskán kiemelve a hotpixeleket. Természetesen ez a kiemelés csak a bemutatásukat célozza, normál körülmények között nem ilyen komoly a helyzet.
A felvételi menüben – ahogy már említettem – egyfokozatú hotpixel szűrést is bekapcsolhatunk, amely hosszabb záridőknél automatikusan aktiválódik. Ilyenkor a gép az eredeti záridővel azonos ideig, csukott zárral egy sötét képet készít, melyen feltérképezi a hotpixelek helyét és e részeken eltünteti azokat az eredeti képről. A hotpixel szűrés tökéletes végeredményt ad. A bekapcsolt állapotában megismételt hosszú expozíció nem adott látható pixelesedést. Még a kiemelt, világosított verzió is szinte tökéletes minőséget mutat. A szűrés hátránya, hogy a pixeltérképezés közben a fényképezőgép nem használható. Ez 10 perces záridőnél újabb 10 perc pixelkivonást jelent.
